LangArt - NeoFM: 2010

NeoFM: 2010

Európai Unió – Elnökség – Bankadó – Kamatadó – Fogyasztóvédelem - Környezetszennyezés – Árvíz – Belvíz – Aszály – Vörösiszap – Olajkatasztrófa - Bányaszerencsétlenség – NATO – ENSZ – Rasszizmus – Holocaust – Választás - Kinevezték – Leváltották – Született – Elhunyt – Privatizálás – Visszaállamosítás – Tendereztetés – Korrupció – Bűnüldözés – Törvényalkotás – Felelősségrevonás – Mentelmi jog - Ítélethozatal – Helyreigazítás – Cenzúra – Kuratórium –Luxusprofit – Államháztartás – Magánnyugdíj-pénztár – Segély – Hitel – Foglalkoztatás – Munkanélküliség - Végkielégítés – Költségvetés – Influenzajárvány – Otthonszülés - Benzinár-emelés -

A hírekből minden kiderül. A tegnap: történelem. A holnap: jósolgatás. A hírek tárgya: a mai nap. Egy év alatt rengeteg minden történik a világban. Még ha időnként éppen úgy is érzi az ember, hogy aznap semmi nem történt körülötte, egy esztendőre visszatekintve mégis minden egyes nap eseménydúsnak tűnik. Ezért is érdemes néha az egészet egyben áttekinteni. Ezt tesszük mi is december harmincegyedikén délután kettőkor. Az év utolsó hírösszefoglalójában végigszaladunk a kétezer-tízes esztendő minden fontos eseményén. Ha kihagyod, elsején, este nyolckor még meghallgathatod!

A hírek a jelenről szólnak. Elmúlt és elkövetkező eseményeket világítanak meg és kapcsolnak össze, de mindig a mai nap eseményeiből kiindulva. A rádiós hírek mindezen túl, még hangulatokat is képesek közvetíteni. Gyakran hangzanak el olyan hírek, amelyeket jobb lenne nem is hallani. Más híreket öröm elmondani, és olyan hírek is szép számmal vannak, amelyek bejelentését alig várjuk. A hírek nagy része olyan történésekről számol be, amelyek tőlünk függetlenül következnek be, de sok olyan eseményből is hír is születik, amelyben részt vettünk, vagy legalább is befolyásolhattuk volna a kimenetelét. A hírek soha nem önmagukért vannak. A hírek Önökért vannak.

  • január 1. - Hivatalosan is megkezdődött Herman Van Rompuy, az Európai Tanács első elnökének két és fél évre szóló megbízatása.
  • január 8. - A Fővárosi Bíróság első fokú ítélete (amelyet április 9-én hagyott jóvá a Fővárosi Ítélőtábla) a Baumag-ügyben az elsőrendű vádlottra szabadságvesztés büntetést szabott ki. Ismeretes, hogy a 2003 októberében fizetésképtelenséget jelentett Baumag szövetkezet befektetői hűtlen kezelés miatt vesztették el pénzüket.
  • január 10. - A Horvátország függetlenné válása óta megrendezett ötödik elnökválasztást az ellenzéki szociáldemokrata Ivo Joszipovics nyerte meg.
  • január 10. - Pécsett hivatalos is megnyitották az Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozatot.
  • január 12. - A Richter-skála szerinti hetes erejű földrengés rázta meg Haitit. A katasztrófának közel 200 ezer halálos áldozata volt a Föld egyik legszegényebb országában.
  • anuár 12. – Sztrájkba kezdett a BKV 26 szakszervezetéből 14, mert nem tudtak megállapodni a vállalat vezetésével a kollektív szerződés ügyében..
  • január 13. - A kormány úgy döntött, hogy a parlamenti választások előtti 4-6 hétben már nem hoz fontosabb, a személyi ügyekkel, az állami vagyon átruházásával, illetve a támogatási szerződésekkel kapcsolatos döntéseket.
  • január 17. - Chilében húsz év balközép kormányzás után a jobboldali Sebastian Pinyérát választották államfővé.
  • január 17. - Sólyom László államfő Fehérgyarmaton felavatta az ország ötödik natúrparkját.
  • január 18. - Csaknem három évtizednyi raboskodás után visszanyerte szabadságát a török Mehmet Ali Agca, aki 1981. május 18-án a vatikáni Szent Péter téren rálőtt II. János Pál pápára.
  • január 19. - Egy pótválasztás után elvesztette "szupertöbbségét" az amerikai Demokrata Párt a szenátusban.
  • január 25. - Boross Péter volt miniszterelnök megerősítette: kilépett a Magyar Demokrata Fórumból.
  • január 26. - Az Alkotmánybíróság alkotmányellenessé nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az ingatlanadót.
  • január 28. - Az Egyesült Államokban Ben Bernanke második négyéves periódusát kezdte meg, a Központi Bank - ismertebb nevén a FED - élén.
  • január 28. - Magyarország bejelentette az Európai Unió illetékeseinek, hogy 2010-ben nem vezetik be az egységes mezőgazdasági támogatási rendszert.
  • január 29. - Budapesten aláírták a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi projekttársaságának alapító okiratát. A tervek szerint, a Déli Áramlat a Fekete-tenger alatt szállítana orosz földgázt Európába.
  • február 3. - Andorra kiadta Magyarországnak Farkas Péter olimpiai bajnok birkózót, aki 2008 novemberében, kábítószeres büntetőperének ítélethirdetése közben szökött meg a bíróságról.
  • február 5. - Dmitrij Medvegyev orosz államfő aláírta az ország új katonai doktrínáját, amelyben a megelőző nukleáris csapásmérés lehetősége is szerepel.
  • február 5. - Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 12. alkalommal értékelte az ország helyzetét, s bejelentette: ő és pártja készen áll a nemzeti ügyek kormányának vezetésére.
  • február 7. - Ukrajnában Viktor Janukovics, a Régiók Pártjának vezetője nyerte meg az elnökválasztást, legyőzve Julija Tyimosenko miniszterelnököt.
  • február 9. - A magyar állam véglegesen elvesztette a Postabank könyvvizsgálói ellen indított pert, miután a Legfelsőbb Bíróság elutasította a felülvizsgálati kérelmet.
  • február 9. - Az Európai Parlament megszavazta az új összetételű Európai Bizottságot. A testület elnöke a második mandátumát töltő José Manuel Barroso lett, a magyar Andor László a foglalkoztatási és szociálpolitikai ügyekkel, valamint a társadalmi beilleszkedéssel foglalkozó biztosi posztot kapta.
  • február 10. - A magyarországi holokauszt áldozatainak örökösei egy chicagói bíróságon beperelték a Magyar Államvasutakat (MÁV), amiért a vállalat a II. világháború idején közreműködött zsidók deportálásában.
  • február 11. - Brüsszelben informális csúcstalálkozót tartottak az európai uniós országok állam- és kormányfői, akik gazdasági válságkezelés kérdéseit vitatták meg.
  • február 11. - A Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntésében jelentősen súlyosította a Globex-ügyben a két egykori cégvezetőre első fokon kiszabott büntetéseket. Emlékezetes, hogy a vádlottak az 1990-es évek második felében több mint hatmilliárd forintos kárt okoztak sok száz kisbefektetőnek és önkormányzatoknak.
  • február 13. - A kanadai Vancouverben megkezdődött a XXI. téli olimpia. Az ötkarikás játékokon 82 ország közel 2700 versenyzője indult. Már a nyitónapon halálos tragédia történt: a férfi szánkósok edzésén a grúz Nodar Kumaritasvili 145 km-es óránkénti sebességgel száguldva kirepült a pályáról, és egy oszlopnak csapódott.
  • február 16. - A Nemzeti Nyomozó Iroda befolyással üzérkedés gyanúja miatt házkutatást tartott a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektori helyiségeiben.
  • február 16. - Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy a szövetségi kormány hitelgaranciát nyújt két új atomreaktor megépítéséhez. Amerikában ímmár három évtizede nem épült új reaktor.
  • február 17. - A Nagyítás című kulturális-közéleti hetilap közreadta Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének 2009 szeptemberében Kötcsén a polgári pikniken elhangzott beszédét, amelyet az ellenzéki politikus íg jellemzett: "koncepció, vízió, sőt stratégia a kultúra jövőbeli szerepéről".
  • február 19. - Az amerikai Exxon Mobil olajvállalat a „kiábrándítónak” minősített kútfúrási teszteredmények miatt felfüggesztette a gázkutatási műveleteket a Makói árokban.
  • február 20. - Az afganisztáni katonai misszió meghosszabbítása kapcsán kialakult vita miatt felbomlott a holland kormánykoalíció. A június 9-i választásokon előretört a szélsőjobboldali Szabadságpárt. Ennek a pártnak a külső támogatásával, végül október közepén sikerült liberális-szociáldemokrata kisebbségi koalíciós kormányt alakítani Hollandiában
  • február 22. - Az Országgyűlés a 2006-2010-es parlamenti ciklus utolsó ülésén elfogadta a holokauszttagadás büntethetőségéről szóló Btk. módosítást. Június 6-án a Büntető Törvénykönyv újabb módosítása a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is büntetni rendelte.
  • február 24. - Budapesten rendezték meg a visegrádi országok kibővített csúcstalálkozóját.
  • február 25. - Budapesten az Európai Bizottság szervezésében, 11 ország részvételével rendeztek a Dunával kapcsolatos csúcstalálkozót.
  • február 26. - Az orosz tulajdonos és a magyar állam megállapodásának értelmében Ismét állami tulajdonba került a Malév, majd március 11-én tőkeemeléssel a magyar állam lett a nemzeti légitársaság 95 százalékos tulajdonosa.
  • február 27. - A Csendes-óceánban Chile partjai mellett kipattant, a Richter-skála szerinti 8,8-es földrengés, az azt követő szökőár és az utórengések több mint 800 emberéletet követeltek és óriási anyagi károkat okoztak a dél-amerikai országban.
  • február 28. - Újraindították a világ leghatalmasabb, Genf közelében működő részecskegyorsítóját, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nagy hadronütköztetőjét.
  • Február 28. - Véget ért a XXI. téli olimpia. Az összesített éremtáblázaton a házigazda Kanada végzett az első helyen, megelőzve Németországot és az Egyesült Államokat. A magyar sportolók a pontszerzésig jutottak: rövidpályás gyorskorcsolyázóink a 3000 méteres női váltónban az 5., 1500-on Huszár Erika a 6. lett.
  • március 2. - A magyar állam, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megkapta az elővásárlási jogot az EON Földgáz Trade-re, így a jövőben megakadályozhatja, hogy ez a stratégiai jelentőségű szolgáltatás esetleg nem kívánt kezekbe kerüljön.
  • március 6. - Izlandon népszavazás utasította el a brit és holland befektetőket részlegesen kártalanító Icesave-törvényt, (ejtsd: ÁjszSzév) amelyet a parlament, még 2009-ben hagyott jóvá.
  • március 7. - 82. alkalommal adták át az Oscar-díjakat. A legjobb rendező kategóriában első alkalommal győzött nő. Kathryn Bigelow a Bombák Földjén című alkotásával nyert, a legjobb színésznek Jeff Bridgest, a legjobb színésznőnek Sandra Bullockot választották.
  • március 7. - Parlamenti választásokat tartottak Irakban, de a síita, szunnita és kurd erők között kialakult patthelyzetnek csak november elején vetett véget egy úgynevezett hatalommegosztási megállapodás.
  • március 8. - Egy leendő Fidesz-kormány több gazdaságpolitikai lépését ismertette Orbán Viktor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének budapesti fórumán. A pártelnök vállalást tett az adópolitika, a munkahelyteremtés, valamint a kis- és középvállalkozások fellendítése kapcsán.
  • március 9. - Csaknem négy évtized után ismét teljessé vált Észak-Írország önkormányzata.
  • március 9. - Az utolsó nagy felzárkózó gazdaságként Kína is hivatalosan csatlakozott a 2009. decemberében született, koppenhágai klímaegyezményhez.
  • március 11. - Vlagyimir Putyin orosz kormányfő indiai útja során 10 milliárd dollár értékben írt alá megállapodásokat vendéglátóival.
  • március 12. - A Magyar Fejlesztési Bank, az MFB úgy döntött: nem köt szerződést a Sávolyra tervezett magyarországi Moto GP-pálya megépítésére, mert a beruházótól nem kapott megnyugtató javaslatokat a felmerülő kockázatok kezelésére.
  • március 18. - A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara melletti választott bíróság jogszerűnek találta a Pécsi Vízmű üzemeltetési szerződésének felbontását. Az önkormányzati többségi tulajdonú, de a Suez Environnement révén francia érdekeltségű Pécsi Vízmű Zrt. és a pécsi önkormányzat szerződését a város vezetése bontotta fel, s miután a felek nem tudtak megegyezni a kisebbségi részvénycsomag visszavásárlásáról. A pécsi közgyűlés saját céget hozott létre a vízközművek átvételére, és még 2009 októberében ellenőrzése alá vonta a vízmű épületét.
  • március 19. - A kormány bejelentette: kéri az Európai Uniótól a 2011. április 30-án lejáró földvásárlási moratórium további három évvel történő meghosszabbítását.
  • március 21. - A baloldali ellenzék közös listája győzött a franciaországi regionális választásokon.
  • március 21. - Az amerikai képviselőház elfogadta az egészségügyi reformcsomagot, amely újabb 32 millió amerikaira, vagyis már a népesség 95 százalékára terjesztette ki a betegbiztosítást.
  • március 23. - Az Alkotmánybíróság nem minősítette alkotmányellenesnek a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt.
  • március 24. – A horvátországi Opatijában először találkozott egymással Ivo Joszipovics horvát és Boris Tadics szerb elnök.
  • március 25. - Brüsszelben az európai uniós országok állam- és kormányfői három kiemelt középtávú gazdaságpolitikai, foglalkoztatási és versenyképességi célt hagytak jóvá.
  • március 28. - A kínai Geely autóipari csoport 1,8 milliárd dollárért megvette az amerikai Fordtól a svéd Volvo autógyárat.
  • március 28. - Barack Obama amerikai elnök, megválasztása óta először utazott Afganisztánba.
  • március 29. - Két öngyilkos robbantásos merényletet követtek el a moszkvai metróban. A 38 ártatlan ember halálát okozó merényletért csecsen szélsőségesek vállalták a felelősséget.
  • március 31. - A Nyugat-európai Unió állandó tanácsának elnöksége bejelentette, hogy feloszlatják az 1954-ben létrehozott szervezetet.
  • március 31. - A szerb parlament nyilatkozatban ítélte el az 1995 júliusában a boszniai Szrebrenyica lakosai ellen elkövetett mészárlást.
  • április 1. - Indiában életbe lépett a gyermekek általános iskolai képzését kötelezővé tévő törvény.
  • április 2. - Öngyilkos lett Daróczi Dávid volt kormányszóvivő.
  • április 6. - Moszkvában megkezdődött a Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz volt olajkonszern egykori főrészvényese ellen folyó második per.
  • április 7. - A kormány elfogadta a BKV hosszú távú finanszírozásáról szóló szerződést.
  • április 7. - Kirgizisztánban az ellenzék vette át a hatalmat, Kurmanbek Bakijev elnök 15-én lemondott. Júniusban az ország történelmének legsúlyosabb etnikai zavargásai törtek ki, a hónap végi népszavazáson új alkotmányt fogadtak el. Július 3-án Roza Otunbajeva lett az ország új, ideiglenes elnöke, és az október 10-i parlamenti választás után öt párt került a törvényhozásba.
  • április 8. - Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök Prágában aláírta a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló új START-III szerződést. Obama munkavacsorán látta vendégül 11 közép- és kelet-európai ország állam- illetve kormányfőjét, Magyarországot Bajnai Gordon miniszterelnök képviselte.
  • április 9. - Az oroszországi Viborgban megkezdődött az Északi Áramlat gázvezeték építése, amely a Balti-tenger alatt szállít orosz földgázt Németországba.
  • április 10. - Az oroszországi Szmolenszk közelében légi szerencsétlenség áldozata lett Lech Kaczynski lengyel államfő és a lengyel gazdasági-politikai élet és a hadsereg számos vezetője.
  • április 11. - Megrendezték az 1990 óta hatodik szabad magyar parlamenti választást. A voksoláson a Fidesz-KDNP pártszövetség elsöprő győzelmet aratva 268 képviselővel kétharmados többséghez jutott az Országgyűlésben.
  • április 11. - Szudánban - az ellenzék bojkottja mellett - 24 év után először rendeztek többpárti választásokat.
  • április 14. - Az északnyugat-kínai Csinghaj tartományban egy - a Richter-skálán 7,1-es erősségű - földrengés 2200 halálos áldozatot követelt.
  • április 14. - A bosznia-hercegovinai parlamentben Ivo Joszipovics horvát elnök bocsánatot kért, amiért Horvátország az 1990-es években részese volt a Bosznia-Hercegovina felosztására irányuló politikának.
  • április 15. - A kormány a téli moratórium lejártával ellenőrzése alá vonta az ingatlan árveréseket, hogy azok kiszámíthatók legyenek, és a megszorult adósok lakásait csak tisztességes áron lehessen eladni.
  • április 15. - Barack Obama amerikai elnök kijelentette: amerikai űrhajósok a 2030-as évek közepéig eljutnak a Marsra.
  • április 15. - Teljesen leállt a légi forgalom Nyugat-Európa nagy részén, miután egy izlandi tűzhányó kitörése miatt vulkáni hamu sodródott a kontinens fölé.
  • április 17. - Máltára látogatott XVI. Benedek pápa.
  • április 20. - A Mexikói-öbölben elsüllyedt a British Petroleum, a BíPí brit olajipari óriáscég egyik mélytengeri olajfúró-platformja. A tenger mélyén megsérült olajkutat csak augusztus 4-én sikerült eltömíteni. A mentés befejeztéig eltelt 106 nap alatt mintegy 780 millió liter nyersolaj került a tengerbe. Ez volt az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb természeti katasztrófája.
  • április 21. - Az ukrajnai Harkivban Dmitrij Medvegyev orosz és Viktor Janukovics ukrán elnök megállapodott abban, hogy Oroszország csökkenti az Ukrajnának szállított földgáz árát, cserébe az orosz Fekete-tengeri Flotta 2042-ig használhatja a szevasztopoli haditengerészeti támaszpontot.
  • április 22. - Lemondott az Ív Löterm vezette belga kormány. A június 13-i előrehozott választás a flamand függetlenség híveinek erősödését hozta; a tárgyalások elhúzódása miatt az új belga kormány még az év végén sem alakult meg.
  • április 25. – A választások második fordulója után kialakult új parlamentben az MSZP 59, a Jobbik 47, az LMP 16 mandátumot kapott és 1 független képviselő is bekerült a törvényhozásba. Az MDF nem lépte át a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, ezután Dávid Ibolya, az MDF elnöke bejelentette lemondását. A másik nagy rendszerváltó párt, az SZDSZ országos listát sem tudott állítani. A végső eredmények ismeretében lemondott Lendvai Ildikó, a súlyos vereséget elszenvedő MSZP elnöke is.
  • április 25. - Ausztriában a hivatalban lévő államfő, Heinz Fischer győzött az elnökválasztáson.
  • április 25. - A Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados választási győzelme utáni első beszédében Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kijelentette: ettől a naptól Magyarország politikai és gazdasági rendszerét nemzeti együttműködés rendszerének hívják.
  • április 25. - A Világbank közgyűlésében a szavazati arányok módosítása után az Egyesült Államok és Japán mögött Kína vált a harmadik legerősebb taggá. November 7-én a kvóták újraosztása után a Nemzetközi Valutaalap, az IMF kormányzótanácsában is hasonló változás történt.
  • április 26. - Az MNB Monetáris Tanácsa 5,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, amely ilyen alacsonyan addig még soha nem volt. A kamatláb 2008 novembere óta folyamatosan csökkent. A Monetáris Tanács végül,november 29-től 25 bázisponttal, 5,50 százalékra emelte vissza a jegybanki alapkamatot.
  • április 26. - Az Egyesült Államok kiadta az 1992-ben 40 év börtönre ítélt Manuel Nuriegát Franciaországnak, ahol a volt panamai diktátorra drogkereskedelem miatt újabb per vár.
  • április 27. - A Standard és Poor's, majd június 14-én a Moody's hitelminősítő is a befektetői kategória alá, spekulatív szintre rontotta Görögország adósbesorolását. Görögország ezzel az egyetlen euróövezeti tagállam lett, amelyre több hitelminősítő is befektetési szint alatti osztályzatot tartott érvényben.
  • április 28. - Nicolas Sarkozy francia elnök háromnapos hivatalos látogatást tett Kínában.
  • április 30. – Megnyílt a Sanghai világkiállítás, amelyen 189 nemzet és 57 nemzetközi szervezet mutatkozott be.
  • május 1. - Átalakult a gyermekgondozási támogatások rendszere. Legfontosabb változás, hogy - az addigi három év helyett - már csak kétéves korig jár a gyermeknevelési segély, vagyis a GYES,. A kormány végül november 25-én úgy döntött, hogy visszamenőlegesen ismét három évre hosszabbítja meg a GYES időtartamát.
  • május 2. - Megállapodás született az államcsőd szélére sodródott Görögország megsegítéséről. Az EU - a tagállamoktól, kétoldalú alapon - 80 milliárd, a Nemzetközi Valutaalap 30 milliárd dollár hitelt nyújt Athén számára, amely jelentős megszorításokkal járó programot hajt végre a költségvetési hiány csökkentése érdekében.
  • május 5. - A kormány kiemelt jelentőségű projektté nyilvánította a Nabucco-beruházással kapcsolatos hatósági ügyeket, valamint a magyar és a horvát gázvezetékrendszer összekapcsolását.
  • május 6. - Nagy-Britanniában a parlamenti választásokon vereséget szenvedett az 1997 óta kormányzó Munkáspárt. A voksoláson - négy évtized után először - egyik párt sem szerzett abszolút többséget. Május 12-én David Cameron, a Konzervatív Párt vezetője a Liberális Demokratákkal együttműködve alakított koalíciós kormányt.
  • május 6. - Romániában szigorú megszorításokat jelentettek be a költségvetési hiány lefaragására. Az intézkedések egy részét az Alkotmánybíróság június 25-én alkotmányellenesnek nyilvánította, emiatt késedelmet szenvedett az IMF-hitel folyósítása.
  • május 6. - Az interneten életre keltek az első nem latin betűs hivatkozási címek.
  • május 7. - Az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletén úgy határoztak, hogy az EU pénzügyi válságkezelő mechanizmust hoz létre. Az uniós pénzügyminiszterek szeptember 7-én hagyták jóvá a pénzügyi felügyeleti intézményrendszer reformját.
  • május 10. - A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD, jóváhagyta Izrael, Észtország és Szlovénia tagfelvételét.
  • május 11. - Az Orbán Viktor leendő miniszterelnök által kezdeményezett nemzeti konzultáció-sorozat első, ózdi állomásán a közrend és a közbiztonság témája került terítékre.
  • május 12. - XVI. Benedek pápa Portugáliába látogatott, útja során felkereste a fatimai kegyhelyet.
  • május 13. - A 63. cannes-i filmfesztivál második legjelentősebb, Ün Szörten Rögard elnevezésű szekciójában Kocsis Ágnes filmje, a Pál Adrienn, elnyerte a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetsége, a FIPRESCI díját.
  • május 14. - Megalakult az új Országgyűlés, a képviselők házelnöknek a fideszes Schmitt Pált választották meg.
  • május 14. - Recep Erdogan személyében 2004 óta először tett török kormányfő hivatalos látogatást Görögországban, és megtartották a két ország első közös kormányülését is.
  • május 14. - A BKV tanácsadói és vállalkozó szerződései kapcsán folytatott nyomozás során a rendőrség - a cég több volt vezetője és Mesterházy Ernő városházi főtanácsadó után - őrizetbe vette Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettest is.
  • május 17. - Dmitrij Medvegyev orosz elnök ukrajnai látogatásán aláírták a megállapodást a két szovjet utódállam közös határának kijelöléséről.
  • május 19. - A thaiföldi hadsereg felszámolta a több mint két hónapja tartó és több tucat halálos áldozatot követelő bangkoki zavargásokat.
  • május 20. - Az Országgyűlés alkotmánymódosítással a parlament létszámát legfeljebb 200 főben határozta meg és rögzítette, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb 13 országgyűlési képviselő választható.
  • május 20. - Az amerikai szenátus elfogadta az 1930-as évek óta legátfogóbb pénzügyi szabályozási reformot, hogy megakadályozza a 2008-as pénzügyi válság megismétlődését.
  • május 21. - Szakmai hibák miatt lemondott Dennis Blair, az amerikai nemzeti hírszerzési igazgató.
  • Május 22. - Az Internazionale nyerte a labdarúgó Bajnokok Ligáját. A madridi Bernabéu stadionban rendezett fináléban az olasz csapat 2-0-ra verte a német Bayern Münchent.
  • május 26. - Az Országgyűlés módosította a magyar állampolgárságról szóló törvényt, így a határon túli magyarok kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot.
  • május 26. - Negyedszázados szolgálat után "nyugdíjba vonult" az első amerikai űrsikló, az Atlantis.
  • Május 26. - Triplázott a Debrecen futballcsapata; a bajnoki cím és a Ligakupa-győzelem után a Magyar Kupát is elhódította.
  • május 27. - A Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a 2008-ban született első fokú döntést Kulcsár Attila és társainak sokmilliárdos sikkasztás vádjával indult büntetőpere, az úgynevezett brókerbotrány ügyében és új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot.
  • május 27. - Tíz év után először látogatott Kínába indiai államfő Pratibha Patil személyében.
  • május 28. - A csehországi képviselőházi választásokat követően Petr Necas, a Polgári Demokratikus Párt, az ODS elnöke vezetésével koalíciós kormány alakult, amely augusztus 10-én kapott bizalmat a prágai parlamentben.
  • május 29. - Az Országgyűlés Orbán Viktort, választotta miniszterelnökké. A Fidesz elnöke nyolc év után, másodszor alakíthatott kormányt, kabinetjének tagjai letették az esküt. A jóváhagyott kormányprogram az előszó mellett három nagy fejezetre oszlik: a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, a Nemzeti Együttműködés Rendszere, valamint a Nemzeti ügyek.
  • május 29. - Az izlandi politikai állapotok kifigurázására létrehozott, a pénzügyi válság után alakult Besti Flokkurinn – magyarul a Legjobb Párt - győzött Reykjavíkban a helyhatósági választásokon.
  • május 30. - A boszniai Szerb Köztársaságba látogatott Ivo Joszipovics horvát elnök. Az 1992-95-ös boszniai háború óta ő volt az első horvát államfő, aki felkereste a szerb részállamot.
  • május 31. - Lemondott tisztségéről Horst Köhler német államfő, akit egy nyilatkozata miatt sorozatos támadások értek. Június 30-án a konzervatív-liberális kormánykoalíció jelöltjét, Christian Wulffot választották meg utódának, de ő csak a harmadik fordulóban kapta meg a szükséges számú szavazatot.
  • május 31. - Izraeli kommandósok megállították a Gázai övezetbe segélyrakományt szállító önkéntes flottilla török vezérhajóját. A heves lövöldözésbe torkollott akció - amelyben 9 aktivista életét vesztette - hatalmas felháborodást váltott ki világszerte és a török-izraeli viszony megromlásához vezetett.
  • május 31. - Az Országgyűlés június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.
  • június 1. – A május végén kezdődött tartós esőzések következtében az eddigi legmagasabb árvízszintet meghaladó árhullám vonult le számos magyarországi folyón. A legsúlyosabb helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében alakult ki, ahol a Bódva elöntötte Edelényt, a Sajó pedig Felsőzsolcát. Az ország 12 megyéjében 265 településen védekeztek az árvíz ellen, amely összességében mintegy 100 milliárd forintos kárt okozott.
  • június 2. - Orbán Viktor első hivatalos külföldi látogatását Varsóban tette.
  • június 3. – A magyar miniszterelnök bemutatkozó látogatást tett az Európai Unió és a NATO brüsszeli székhelyén.
  • június 3. - Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke egy debreceni konferencián az államháztartás helyzetéről kijelentette: "szűk esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország helyzetét". Miután másnap Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője megerősítette: nem tartja túlzónak Kósa Lajos kijelentését, zuhanni kezdtek a részvényárfolyamok és jelentősen gyengült a forint.
  • június 4. - Lemondott a Hatojama Jukio vezette japán kormány. A kabinet élére Kan Naoto addigi pénzügyminiszter került.
  • június 4. - Az Országgyűlés emlékülést tartott a trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján.
  • június 5. - Ciprusra látogatott XVI. Benedek pápa.
  • június 6. - Szerbiában megválasztották az ország tizenkilenc nemzeti kisebbsége, köztük a magyar kulturális autonómia legfőbb szerveit, a Nemzeti Tanácsokat.
  • június 6. - Az elszámoltatásért felelős, azt koordináló kormánybiztost neveztek ki Papcsák Ferenc személyében. Miután Papcsák Ferencet az őszi helyhatósági választásokon Zugló polgármesterévé választották, november 3-án Budai Gyulát nevezték ki elszámoltatási kormánybiztosnak.
  • június 6. - Varsóban boldoggá avatták Jerzy Popieluszko atyát, akit a Szolidaritás lengyel szakszervezet melletti kiállása miatt 1984 őszén gyilkolt meg a kommunista titkosrendőrség.
  • június 6. - Tömböl László vezérezredes utódául Sólyom László köztársasági elnök a Honvéd Vezérkar főnökévé nevezte ki Benkő Tibor altábornagyot. Hende Csaba honvédelmi miniszter a fegyveres testület szakmai és a morális válsága miatt további személyi változásokat is kezdeményezett a honvédségnél.
  • június 7. - A német kormány az ország háború utáni történetének legnagyobb takarékossági programját fogadta el.
  • június 7. - Az Alkotmánybíróság határozatában részben alkotmányellenesnek minősítette a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló, a parlament által 2009. december 14-én elfogadott, még ki nem hirdetett törvényt.
  • június 8. - Az Országgyűlés módosította a Büntető Törvénykönyvet, egyebek közt bevezetve a "három csapást", visszaállítva a "középmértékes büntetést", s szigorúbb szankciókkal sújtva azokat, akik tanárokkal szemben követnek el erőszakos bűncselekményeket.
  • június 8. - Az Országgyűlés elfogadta a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, amelynek legvitatottabb pontja szerint a kormánytisztviselőket a jövőben indoklás nélkül lehet felmenteni. Sólyom László államfő 14-én megfontolásra visszaküldte a jogszabályt, amelyet a képviselők 21-én kibővített formában fogadtak el újra, de a kifogásolt ponton nem változtattak.
  • június 8. - Az Országgyűlés név szerinti szavazással elfogadta azt a törvényt, amely alapján 2010 őszétől kisebb létszámúak lesznek az önkormányzati képviselő-testületek.
  • június 8. - Orbán Viktor miniszterelnök 29 pontos gazdasági akciótervet jelentett be, amelyben szerepel egy új adórendszer, egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadóval, költségstop az állami és költségvetési intézményekben, a bértömeg 15 százalékos csökkentése az állami szférában, havi bruttó kétmillió forintos fizetési plafon a költségvetési szférában, beleértve a jegybankot is. A bedőlt hitelek kezelésére Nemzeti Eszközkezelőt hoznak létre és 200 milliárd forintra emelik a bankadót.
  • június 9. - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb Irán-ellenes szankciókat szavazott meg.
  • június 10. - Taskentben rendezték meg a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcsértekezletét. A hat országot tömörítő szervezet 2001-es megalakulásakor a terrorizmus, a szeparatizmus és a szélsőségesség elleni küzdelmet tűzte ki fő céljaként
  • június 11. - A Dél-afrikai Köztársaságban megkezdődött a XIX. labdarúgó-világbajnokság. A világ egyik legnézettebb sporteseményének most először adott otthont a fekete kontinens. Az egyhónapos tornán Spanyolország szerezte meg a trófeát.
  • június 12. - A szlovákiai parlamenti választásokon Robert Fico kormányfő pártja, a Smer kapta a legtöbb szavazatot, de szövetségesei meggyengülése miatt nem tudott kormányt alakítani. A parlamentbe nem jutott be a Magyar Koalíció Pártja, bekerült viszont a Bugár Béla vezette magyar-szlovák Híd-Moszt párt. Az új négypárti koalíciós kabinet - többek között a Híd-Moszt részvételével - Iveta Radicová vezetésével alakult meg.
  • június 14. - Az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozatot.
  • június 15. - David Cameron brit kormányfő ismertette az 1972-es "véres vasárnap" ügyében 12 éve indított vizsgálat eredményét. Eszerint a brit hadsereg 1972. január 30-án ártatlan tüntetőket ölt meg az észak-írországi Londonderryben, ezért a miniszterelnök "a kormány és az ország nevében" elnézést kért.
  • június 17. - Az Európai Unió csúcsértekezlete jóváhagyta, hogy 2011. január 1-jétől Észtország az eurózóna 17. tagja legyen. A résztvevők döntöttek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Izlanddal is.
  • június 18. - Befejeződött a 4-es metró déli alagútjának fúrása, a pajzs elérte a Baross téri végállomást.
  • június 18. - A francia EdF is beszállt az orosz Gazprom és az olasz Eni energetikai óriásvállalatok által a Déli Áramlat gázvezeték létrehozására alapított nemzetközi vállalkozásba. A vezeték a Fekete-tenger alatt szállít orosz földgázt Európába.
  • június 20. - Előrehozott elnökválasztást tartottak Lengyelországban. A július 4-i második fordulóban a jobbközép liberális Polgári Platform jelöltje, Bronislaw Komorowski győzött.
  • június 22. - A brit kormány radikális államháztartási hiánycsökkentő programot jelentett be.
  • június 23-24. - Dmitrij Medvegyev orosz elnök hivatalos látogatást.tett az Egyesült Államokban.
  • június 23. - Lemondott Stanley McChrystal tábornok, az afganisztáni szövetséges haderő főparancsnoka, aki egy interjúban sértő kifejezésekkel illette az amerikai kormányzat tagjait.
  • június 25. - A kanadai Huntsville-ben tartotta csúcstalálkozóját a hét legfejlettebb ipari államot és Oroszországot tömörítő G8 csoport. Másnap Torontóban rendezték meg a nemzetközi gazdasági-politikai egyeztető fórum szerepét átvevő G20 csoport csúcstalálkozóját is.
  • június 28. - Az Országgyűlés 12 évre Domokos László fideszes országgyűlési képviselőt választotta meg az Állami Számvevőszék elnökévé.
  • június 28. - Az Országgyűlés elfogadta az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásáról szóló törvényt. A képviselők július 22-én alkotmánybíróvá választották Bihari Mihályt, az Alkotmánybíróság korábbi elnökét és Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterét.
  • június 28. - Az Országgyűlés elfogadta az új médiaszabályozáshoz kapcsolódó alkotmánymódosítást: az alaptörvénybe bekerült a szólás szabadságához való jog és a "közszolgálati médiaszolgáltatás" feladata.
  • június 29. - Az Országgyűlés Schmitt Pált, a Fidesz-KDNP jelöltjét, az Országgyűlés elnökét választotta köztársasági elnökké, aki augusztus 6-án váltotta hivatalában Sólyom László államfőt.
  • június 29. - Az Egyesült Államokban őrizetbe vettek tíz feltételezett orosz kémet. A hidegháborús időkre emlékeztető kémügyletben a lebukott orosz kémeket négy, a nyugati országoknak kémkedő oroszra cseréltek ki Bécsben.
  • július 1. - Csökkentek a mobiltelefonon az EU területén folytatott beszélgetések és a roamingolás folyamán kapott, vagy küldött sms-ek tarifái.
  • július 1. - Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára.Szász Károlyt nevezte ki hat évre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a PSZÁF elnökévé Sólyom László köztársasági elnök
  • július 1. - Az ukrán parlament elfogadta a köztársaság NATO-csatlakozását megakadályozó, az ország "el nem kötelezett" jogállását megerősítő törvényt.
  • július 2. - Ausztráliában a pörszi szövetségi bíróság úgy döntött, mégsem adható ki Magyarországnak a háborús bűnökkel vádolt Zentai Károly.
  • július 3. - Krakkóban aláírták azt az egyezményt, amelynek értelmében az Egyesült Államok 2015 és 2018 között SM-3-as légvédelmi rakétákat telepít Lengyelországba.
  • július 4. - Újraindult a személyszállítás öt korábban bezárt magyarországi vasúti szakaszon.
  • Július 4. – A spanyolországi Trasonában rendezett kajak-kenu Európa-bajnokságon. 6 arany-, 5 ezüst- és 2 bronzérmet szereztünk. Janics Natasa mindhárom versenyében nyert, ebből kétszer párosban, Kovács Katalinnal.
  • július 5. - Az Országgyűlés módosította a közoktatási törvényt, így 2010 szeptemberétől ismét lehetőség lesz második év végén évfolyamismétlésre utasítani a diákokat, s az intézmények határozhatnak arról, hogy a szöveges értékelést vagy a hagyományos módszert használják-e. Az Országgyűlés arról is törvényben döntött, hogy a 2009-ben elfogadott polgári törvénykönyv, a Ptk. nem lép hatályba. A honatyák ugyanakkor elfogadták az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt.
  • július 6. - A 84 éves II. Erzsébet brit királynő több mint 50 év után ismét felszólalt New Yorkban az ENSZ Közgyűlésén.
  • július 7. - Orbán Viktor miniszterelnök az ellenzéki párt meghívására részt vett a Lehet Más a Politika (LMP), majd július 15-én a Jobbik parlamenti frakciójának ülésén.
  • július 7. - Philadelphiában egy vízi baleset két ott tartózkodó magyar diák életét követelte.
  • július 8. - Boris Tadics szerb elnök a Szerbiától négy éve elszakadt Montenegróban tett hivatalos látogatást.
  • július 10. - Az MSZP tisztújító kongresszusa Mesterházy Attila alelnök-frakcióvezetőt választotta a párt elnökévé.
  • július 11. - Japánban a szenátusi választáson a kormányzó balközép koalíció elvesztette a felsőház ellenőrzését.
  • július 11. - A kubai hatóságok szabadon engedték hét politikai foglyot, akik családjukkal Spanyolországba távoztak.
  • július 14. - A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint jogellenesen fogadta be az ORTT azt a frekvenciapályázatot, amelynek eredményeként az FM1 és az Advenio Zrt. konzorciumok üzemeltethetik a korábban a Sláger Rádió és a Danubius Rádió által használt kereskedelmi rádiós frekvenciát. A bíróság ugyanakkor elutasította a nyertes pályázókkal megkötött műsorszolgáltatási szerződések semmisségének megállapítását.
  • július 15. - Az olasz szenátus, majd 28-án a képviselőház is, bizalmi szavazással jóváhagyta a Berlusconi-kormány 25 milliárd eurós takarékossági csomagját.
  • július 15. - Jekatyerinburgban közös német-orosz kormányülést tartottak Dmitrij Medvegyev orosz elnök és Angela Merkel német kancellár részvételével.
  • július 15. - Szigorított a szexuális visszaélésekre vonatkozó egyházjogi szabályozáson a Szentszék, miután a katolikus egyházat az utóbbi években a világ számos országában jó néhány ilyen jellegű botrányok rázta meg. November 19-én a katolikus egyház bíborosai a Vatikánban XVI. Benedek pápa elnökletével rendezett tanácskozásukon úgy döntöttek, irányelveket készítenek a papok által elkövetett szexuális visszaélések ügyében.
  • július 16. - Angela Merkel német kancellár pekingi látogatása során több gazdasági együttműködési megállapodást írtak alá.
  • július 17. - Felfüggesztette budapesti tárgyalásait és visszatért Washingtonba a Nemzetközi Valutaalap, az IMF küldöttsége, az Európai Bizottság pedig elhalasztotta a Magyarországnak nyújtott hitel felülvizsgálatának lezárását. Ez azt jelentette, hogy Magyarország nem jut hozzá a 2008 végén számára megnyitott 20 milliárd eurós hitelprogram fennmaradó részéhez. A kormány ezután többször is világossá tette: nem törekszik újabb hitel-megállapodásra, s tartani akarja a vállalt idei 3,8 százalékos és a jövő évre tervezett 3 százalékos költségvetési hiányt.
  • július 17. - Szlovákiában életbe lépett az előző kormány által a magyar állampolgársági törvényre válaszul hozott jogszabály, amely szerint egy másik ország állampolgárságának önkéntes felvétele a szlovák állampolgárság automatikus elvesztéséhez vezet.
  • Július 20. - Három éremmel zárta a magyar csapat a Debrecenben rendezett öttusa Európa-bajnokságot. A váltóban a férfi és női csapatunk egyaránt aranyérmes lett.
  • július 22. - Az Országgyűlés elfogadta a médiát és hírközlést szabályozó törvénycsomagot. A jogszabály életbe lépése után a közmédiák új struktúrában működnek, s létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az NMHH. Augusztus 10-én Schmitt Pál államfő aláírta a törvénycsomagot, ugyanezen a napon Orbán Viktor kormányfő kilenc évre Szalai Annamáriát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének. Az Országgyűlés szeptember 13-án döntött a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról, ezután megszűnt a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televíziót működtető Hungária Televízió Közalapítvány és a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testülete, ezek feladatait és teljes vagyonát a Közszolgálati Közalapítvány vette át.
  • július 22. - Az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága nyilvánosságra hozta Koszovóra vonatkozó állásfoglalását. A „nem kötelező érvényű” vélemény szerint, az egykor szakadárnak minősített Koszovó 2008-ban, egyoldalúan kikiáltott függetlensége nem ellentétes a nemzetközi joggal.
  • július 22. - Az Országgyűlés korlátozta a közszférában kifizethető jövedelmeket és 2010 januárjától visszamenően 98 százalékos adót rótt ki a 2 millió forint feletti végkielégítésekre. A jogszabály két ütemben különadó befizetésére kötelezte a pénzügyi szférát, megszüntette a devizaalapú jelzáloghitelezést, biztosította a szabad párlatfőzés lehetőségét, valamint csökkentette a társasági adót. Miután az Alkotmánybíróság a 98 százalékos különadóra vonatkozó jogszabályt megsemmisítette, november 16-án a képviselők újra elfogadták azt, de a munkavállalók számára 3,5 millió forintban húzták meg a határt. A 2 millió forintos limit kizárólag az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében maradt hatályban. A törvényhozók kilakoltatási moratóriumot rendeltek el a fűtési szezon végéig, azaz 2011. április 15-ig. Módosították a szabálysértési törvényt: ezután elzárással is büntethetők azok, akik húszezer forintot meg nem haladó értékű lopást, csalást, rongálást követnek el.
  • Július 22. – Megvédte aranyérmét a magyar csapat a lipcsei vívó Európa-bajnokságon.
  • július 23. - Az európai uniós országok külügyminiszterei útjára indították az Európai Külügyi Szolgálatot, amely 2010. végéig működőképessé is vált.
  • július 25. - A duisburgi Love Paréd technozenei fesztiválon a pánikba esett tömeg 19 embert taposott halálra. A szervezők ezután bejelentették: nem lesz több ilyen rendezvény.
  • július 26. - Kambodzsában az ENSZ által támogatott törvényszék ítéletet hozott a hetvenes években népirtást elkövető vörös khmer rezsim első vezetője elleni perben. Szeptember 16-án újabb négy egykori vörös khmer vezetőt helyeztek vád alá.
  • július 28. - A kormány vitára bocsátotta az új Széchenyi Tervet.
  • július 30. - Nem kapta meg a végleges típusengedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól a francia Alstom vállalat a budapesti 2-es metróvonalra szánt metrókocsija, ezért október 20-án a BKV felmondta az Alstommal a 2-es és 4-es metró szerelvényeire kötött szerződést. Később Tarlós István, az új főpolgármester tárgyalásokat kezdett a gyártókkal, az üzlet esetleges felélesztéséről.
  • Augusztus 1. - Mark Webber nyerte a 25. Forma-1-es Magyar Nagydíjat. A Red Bull Racing ausztrál pilótája a ferraris spanyol, Fernando Alonsót és csapattársát, a német Sebastian Vettelt utasította maga mögé.
  • augusztus 4. - Budapesten, a Margitszigeten megkezdődött a 30. úszó, műúszó, műugró Európa-bajnokság. A tíznapos versenyen a magyar úszóválogatott 6 arany, 4 ezüst és 3 bronzérmet gyűjtött.
  • augusztus 6. - Megkezdték Franciaországban az illegális romatelepek felszámolását és a jobbára Romániából érkezett romák hazatoloncolását. Az ügy hatalmas negatív nemzetközi visszhangot keltett, s az Európai Unió legfelsőbb fórumain is heves vitákat váltott ki.
  • augusztus 6. - Az Országgyűlés Kövér Lászlót, a Fidesz parlamenti képviselőjét választotta meg házelnöknek Schmitt Pál helyébe, aki ettől a naptól az államfői tisztséget tölti be.
  • augusztus 7. - A 84 éves Fidel Castro volt kubai államfő négy év óta először vett részt hivatalos programon; megjelent a havannai parlament ülésén.
  • augusztus 9. - A romagyilkosságok ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda mind a négy vádlott esetében vádemelési javaslattal zárta le a nyomozást. A 2008-2009-es bűncselekmények során hatan haltak meg, köztük egy gyerek, az elkövetők 55 ember testi épségét veszélyeztették.
  • augusztus 10. - Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO befejezettnek nyilvánította a 2009 áprilisában felbukkant H1N1 vírus okozta influenza világjárványt.
  • augusztus 12. - Szívátültetést hajtottak végre egy ötéves kisfiún, majd december 8-án egy hatéves kisfiú is új szívet kapott.
  • Augusztus 15. - A Budapesti úszó, műúszó, műugró és hosszútávúszó Európa-bajnokságon versenyzőink 6 arany-, 4 ezüst- és 4 bronzérmet szereztek.
  • augusztus 16. - Benjámin Netanjahu személyében első alkalommal látogatott izraeli miniszterelnök Görögországba.
  • augusztus 19. - A kormány elfogadta a Terrorelhárítási Központ létrehozásáról szóló rendeletet. Szeptember 1-jén Orbán Viktor miniszterelnök Hajdu Jánost nevezte ki az új szervezet főigazgatójává.
  • augusztus 19. - Több mint hét évvel Szaddám Huszein diktatúrájának megdöntése után kivonult Irakból az utolsó amerikai harcoló dandár. Az amerikai erők harci küldetése, az úgynevezett Iraki Szabadság Hadművelet, augusztus 31-én hivatalosan is véget ért.
  • augusztus 20. - Örményország biztonsági garanciákért cserébe 2044-ig engedélyezte orosz katonai támaszpont működését az ország területén.
  • augusztus 21. - Ausztráliában a parlamenti választások nyomán patthelyzet alakult ki, de hatalmon maradt az ország első női miniszterelnöke, Julia Gillard vezette munkáspárti kabinet.
  • Augusztus 22. - A Poznańi kajak-kenu világbajnokságon a magyar csapat összesen 12 medált gyűjtött, ebből 6 arany-, 5 ezüst- és 1 bronzérmet. Janics Natasa 3 arany- és 2 ezüstérmet szerzett.
  • augusztus 23. - Az afganisztáni Baglán tartományban támadás érte a magyar erők konvoját, ennek következtében életét vesztette Pappné Ábrahám Judit törzsőrmesternő és Kolozsvári György zászlós, két katona súlyosan megsérült.
  • augusztus 24. - Csődvédelmet kért a Vértesi Erőmű.
  • augusztus 25. - A német kormány a jövendő pénzügyi válságok kivédése céljából jóváhagyta a bankadót. Október 7-én az Európai Bizottság javasolta a bankadó uniós bevezetését.
  • Augusztus 26. - 17 éremmel zárta a magyar küldöttség az I. nyári ifjúsági olimpiát Szingapúrban. A mieink összesen 7 arany-, 4 ezüst- és 6 bronzéremmel végeztek.
  • szeptember 2. - Washingtonban Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és Mahmúd Abbász palesztin elnök béketárgyalást kezdett Hillary Clinton amerikai külügyminiszter részvételével.
  • szeptember 5. - Moldovában az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett a közvetlen elnökválasztásról rendezett népszavazás. November 28-án másfél éven belül a harmadik parlamenti választást rendezték meg. Ezen a kormánykoalíció ezúttal sem szerzett elegendő szavazatot az államfő megválasztásához, így Európa egyik legszegényebb országában állandósult a politikai válság.
  • szeptember 7. - Orbán Viktor kormányfő a Professzorok Batthyány Köre rendezvényén értékelte kormányának száz napos tevékenységét.
  • szeptember 7. - Schmitt Pál köztársasági elnök első hivatalos külföldi látogatásán Bécsben tárgyalt.
  • szeptember 8. - Pécsett átadták az Európa Kulturális Fővárosa program egyik nagyberuházásaként, mintegy 5,5 milliárd forintból, európai uniós támogatással épült Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontot.
  • szeptember 12. - Törökországban népszavazáson hagyták jóvá a kormány alkotmánymódosító javaslatait.
  • szeptember 14. - Orbán Viktor miniszterelnök Bakuban részt vett az azeri-grúz-román-magyar energiaügyi együttműködésről szóló csúcstalálkozón.
  • Szeptember 14. A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalának legnagyobb rangadóján az Újpest hazai pályán 6-0-ra verte ősi riválisát, a Ferencvárost.
  • Szeptember 14. A magyar bajnokság legnagyobb rangadóján az Újpest labdarúgói, hazai pályán 6-0-ra verték ősi riválisukat, a Ferencvárost.
  • szeptember 15. - Norvégia és Oroszország szerződést írt alá a két ország tengeri határának rögzítéséről.
  • szeptember 16. - Az Európai Unió csúcstalálkozóján az állam- és kormányfők az EU külkapcsolati stratégiájáról egyeztettek.
  • szeptember 17. - XVI. Benedek pápa a katolikus egyházfők közül elsőként tett állami látogatást a nagyrészt protestánsok lakta Nagy-Britanniában.
  • szeptember 17. - Az Állami Számvevőszék az Országos Cigány Önkormányzat elmúlt másfél éves gazdálkodásának vizsgálata után hűtlen kezelés, a számvitel rendjének megsértése és adócsalás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás megindítását kezdeményezte az OCÖ elnöke és hivatalvezetője ellen.
  • szeptember 17. - Budapestre látogatott Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma.
  • szeptember 18. - Parlamenti választásokat tartottak Afganisztánban. A tálibok támadásaival és választási csalásokkal tarkított, igen alacsony részvétel mellett lezajlott voksolás eredményét csak december 1-jén hirdették ki.
  • szeptember 19. - Svédországban a kormányzó négypárti jobbközép koalíció nyerte meg a parlamenti választást, de elvesztette abszolút többségét.
  • szeptember 20. - Az Orbán-kormány május 29-i hivatalba lépése óta első alkalommal rendezték meg az Országos Érdekegyeztető Tanács, az OÉT plenáris ülését.
  • szeptember 20. - Schmitt Pál államfő részt vett az ENSZ Közgyűlésén és a világszervezet a millenniumi fejlesztési célokról rendezett csúcstalálkozóján.
  • szeptember 21. - New Yorkban 140 ország állam- és kormányfőinek részvételével megrendezték az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljainak teljesítését felülvizsgáló csúcstalálkozót.
  • szeptember 25. - A kelet-európai származású Ed Milibandet választották meg az ellenzéki brit Munkáspárt vezérének.
  • szeptember 26. - Kínában tett látogatást Dmitrij Medvegyev orosz államfő.
  • szeptember 27. - Lemondott Fatmir Sejdiu koszovói elnök, miután a pristinai alkotmánybíróság úgy döntött, egyszerre nem tölthet be államfői és pártelnöki tisztséget. A lemondás után támadt politikai válság miatt december 12-én előrehozott parlamenti választásokat rendeztek.
  • szeptember 28. - Az észak-koreai állampárt, a Koreai Munkapárt rendkívüli kongresszusán úgy határoztak, a "szeretett vezető" Kim Dzsong IL utóda legkisebb fia, Kim Dzsong Un lesz.
  • szeptember 28. - Dmitrij Medvegyev orosz elnök felmentette Jurij Luzskov moszkvai polgármestert, akinek helyére Szergej Szobjanyin, addigi miniszterelnök-helyettes került.
  • szeptember 28. - Az izlandi parlament úgy döntött, hogy a pénzügyi válság rossz kezelése és vétkes mulasztás vádjával bíróság elé állítják Geir Haarde volt kormányfőt. A világ politikai vezetői közül neki kell elsőként ilyen váddal szembenéznie.
  • október 2. - A lettországi parlamenti választásokon a kormányzó kisebbségi, jobbközép koalíció abszolút többségre tett szert.
  • október 3. - A helyhatósági választásokon is a Fidesz-KDNP pártszövetség aratott elsöprő győzelmet. Budapesten a Fidesz-KDNP által támogatott Tarlós Istvánt választották főpolgármesterré, a fővárosi és az összes megyei közgyűlésben is a Fidesz-KDNP szerzett többséget, a megyei jogú városok közül csak Szegeden választottak szocialista polgármestert. A voksolással együtt több népszavazást tartottak és megrendezték a kisebbségi önkormányzatok választását is.
  • október 3. - A bosznia-hercegovinai parlamenti, regionális parlamenti és államfői testületi választások után továbbra is megmaradt az etnikai megosztottság.
  • október 4. - Tíz halottat követelő katasztrófa történt: Ajka közelében, amikor átszakadt a Mal Zrt. zagytározójának fala. A kizúduló, több százezer köbméternyi mérgező vörösiszap elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A kormány vészhelyzetet hirdetett ki, kármentő alapot hozott létre (ebbe soha nem látott szolidaritási akció révén több mint egymilliárd forint gyűlt össze), azonnal megindult a környezeti kármentesítés és a bajba jutottak megsegítése.
  • október 4. - Szili Katalin kilépett az MSZP parlamenti frakciójából, mert az újonnan létrejött Szociális Unió pártjának elnökévé választották.
  • október 5. - Brüsszelben 46 ország vezetőinek részvételével rendezték meg a nyolcadik Európa-Ázsia csúcsértekezletet.
  • október 7. - A francia alkotmánytanács jóváhagyta azt a törvényt, amely a nyilvános helyeken betiltja a muzulmán nők teljes testet és arcot eltakaró öltözékének, a burkának és a nihábnak a viselését.
  • október 8. - Orbán Viktor kormányfő Bulgáriába látogatott, ahol a 2011. január 1-jén kezdődő soros magyar EU-elnökség fő feladatairól tárgyalt. A miniszterelnök az év végéig tárgyalt a 26 többi EU-tagállam vezetőjével, a keleti partnerországok vezetőivel, az európai parlamenti frakcióvezetőkkel, illetve "minden szereplővel, aki a magyar elnökség alatt valamilyen ügyben befolyással, súllyal bír".
  • október 10. - Átadták a 2010. évi Nobel-díjakat. Az orvosit a brit Robert Geoffrey Edwards, a fizikait megosztva a Nagy-Britanniában dolgozó orosz Andre Geim és Konstantin Novoselov, a kémiait megosztva az amerikai Richard Heck, valamint a japán Negisi Ei-icsi és Szuzuki Akira, az irodalmit a perui Mario Vargas Llosa, a közgazdaságit megosztva az amerikai Peter Diamond és Dale Mortensen, valamint a brit Christopher Piassarides, a Nobel-békedíjat a bebörtönzött kínai ellenzéki, Liu Hsziao-po kapta.
  • október 11. - Az Országgyűlés elfogadta a honvédelmi törvény módosítását: A "lex Mal" értelmében a jövőben veszélyhelyzet idején az állam felügyelete alá vonható a gazdálkodó szervezetek működése. A módosított törvény alapján azonnal állami irányítás alá vonták a vörösiszap szerencsétlenséget okozó Mal Zrt.-t.
  • október 11. - Létrejött a Médiatanács, az Országos Rádió és Televízió Testület, az ORTT jogutódja. A közszolgálati médiumokat felügyelő Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának tagjai november 5-én tették le a hivatali esküt, majd a kuratórium november 18-án megválasztotta a négy közmédium vezetőit.
  • október 12. - Pécsre látogatott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
  • október 12. - A francia nemzetgyűlés szigorította a bevándorlási törvényt.
  • október 12. - Az ENSZ közgyűlése két évre a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává választotta Németországot, Portugáliát, Indiát, a Dél-afrikai Köztársaságot és Kolumbiát.
  • október 13. - A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte Budaházy Györgyöt az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt.
  • október 13. - Orbán Viktor kormányfő ismertette a második akcióterv legfontosabb pontjait: november 1-jétől 14 hónapra felfüggesztik a magánnyugdíjrendszerbe folyósított havi 30 milliárd forint átutalását; további válságadókat vezetnek be és felfüggesztik a még meg nem kezdett PPP-beruházások – vagyis az állam és magáncégek közös finanszírozási programjának - szerződéseit. A kormányfő nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízottnak nevezte ki Selmeczi Gabriellát.
  • október 14. - Chilében addig példátlan mentőakció során felszínre hoztak 33 bányászt, akik egy bányaomlás után 69 napot töltöttek 622 méteres mélységben a föld alatt.
  • október 14. - A NATO tagállamok védelmi miniszterei úgy döntöttek, karcsúsítják a védelmi szervezet intézményrendszerét.
  • október 18. - Orbán Viktor kormányfő a parlamentben ismertette a második akcióterv részleteit. Az Országgyűlés újabb különadók, úgynevezett válságadók bevezetéséről döntött, ezek a távközlési, az energetikai szektort és a külföldi tulajdonú kereskedelmi áruházláncokat érintik.
  • október 18. - Az Országgyűlés határozatot hozott a határon túli, magyarok lakta területekre irányuló osztálykirándulások támogatásáról és a nemzeti összetartozás emléknapjának bevezetéséről az iskolákban.
  • október 20. - XVI. Benedek pápa 24 új bíborost nevezett ki, akik közül húszan részt vehetnek a pápaválasztó konklávén is.
  • október 22. - Megalakult az MSZP Demokratikus Koalíció nevű új platformja; a szerveződést Gyurcsány Ferenc volt pártelnök-miniszterelnök vezeti.
  • Október 23. Berki Krisztián lólengésben aranyérmes lett a rotterdami tornász-világbajnokságon.
  • október 25. - Az Országgyűlés elfogadta a bajba jutott lakáshitelesek megsegítését célzó javaslatcsomagot. A képviselők döntöttek arról is, hogy közös alapba kerül a közmédiumok vagyonának jelentős része, így ingatlanjaik, műszaki felszereléseik és archívumaik tulajdonosi joga. A képviselők jóváhagyták azt a javaslatot, amely megteremti annak alapját, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok a következő 14 hónapban tagdíj helyett járulékot fizessenek a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. A szocialista képviselők nem vettek részt a szavazásokon.
  • október 26. - A japán kormány gazdaságélénkítő csomagot fogadott el.
  • október 26. - Alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót az Alkotmánybíróság. Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője ezután bejelentette: kezdeményezi az alkotmány olyan módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki a testület hatásköréből. November 16-án az Országgyűlés név szerinti szavazással alkotmánymódosítást fogadott el, amelynek értelmében a jövőben az Alkotmánybíróság csak egyes alapjogok sérelme esetén semmisítheti meg a költségvetésről, az adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvényeket.
  • október 28. - Brüsszelben rendezték meg az Európai Unió érdekegyeztető csúcstalálkozóját az Unió politikai vezetői, az európai szakszervezeti konföderációk és az európai munkaadói szervezetek képviselőinek részvételével.
  • október 29. - Az európai uniós országok állam- és kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójukon elfogadták a pénzügyi fegyelem javítását célzó javaslatcsomagot és úgy döntöttek: megvizsgálják, miként lehet érvényesíteni a nemzeti nyugdíjreformok hatását a stabilitási szabályok végrehajtásában.
  • október 30. - Kínába látogatott Orbán Viktor kormányfő, aki részt vett a sanghaji világkiállítás záróünnepségén, majd tárgyalt Ven Csia-pao kínai miniszterelnökkel és vezető kínai üzletemberekkel is találkozott.
  • október 31. - Brazíliában Dilma Rousseffet választották elnökké, aki a dél-amerikai ország első női államfője lesz.
  • november 1. - Dmitrij Medvegyev személyében a második világháború óta először látogatott orosz államfő a Japánnal szomszédos, vitatott hovatartozású déli Kuril-szigetek egyikére.
  • november 2. - Az Országgyűlés elfogadta a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényt. A médiaalkotmánynak nevezett jogszabály hatálya minden médiumra, így a hírportálokra, internetes újságokra is kiterjed.
  • november 2. - Az Egyesült Államokban a félidős kongresszusi választásokon megsemmisítő vereséget szenvedett Barack Obama elnök Demokrata Pártja. A republikánusok visszaszerezték a képviselőházi többséget, a demokratáknak csak nehezen sikerült megtartaniuk az ellenőrzést a szenátus fölött.
  • november 2. - Átfogó kétoldalú katonai együttműködési megállapodást írt alá Londonban David Cameron brit miniszterelnök és Nicolas Sarkozy francia államfő.
  • november 3. - A cseh képviselőház hosszú és heves vita után széleskörű takarékossági intézkedéscsomagot fogadott el.
  • november 4. - Horvátországi látogatásán bocsánatot kért Boris Tadics szerb államfő a szerb fegyveresek által 1991-ben Vukovár környékén elkövetett tömegmészárlásért.
  • november 4. - Bemutatták az egészségügy megmentését célzó Semmelweis Terv vitairatát.
  • november 4. - Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás miatt őrizetbe vették Benedek Fülöpöt, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium egykori szakállamtitkárát.
  • november 5. - Hu Csin-tao kínai elnök párizsi látogatása során 17 milliárd eurós értékben írtak alá kétoldalú gazdasági szerződéseket.
  • november 5. - 19 külhoni magyar szervezet képviselőinek részvételével, hat év szünet után rendezték meg Budapesten a IX. Magyar Állandó Értekezletet.
  • november 6. - XVI. Benedek pápa a katolikus hit megerősítésének szándékával látogatott Spanyolországba.
  • november 6. - Az indiai Mumbaiban, majd Új-Delhiben tárgyalt Barack Obama amerikai elnök.
  • november 7. - Martonyi János külügyminiszter hivatalos látogatást tett Izraelben és útja során felkereste a Palesztin Hatóság központját is
  • november 7. – Mianmarban, az egykori Burmában a 48 éve uralmon lévő katonai junta által létrehozott párt győzött a választásokon. Egyik első rendeletükkel megszüntették az ellenzék vezéralakjának, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kji-nek a több mint hét éve tartó házi őrizetét.
  • november 8. - Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestben részt vett 14 ország Duna menti együttműködéséről rendezett csúcstalálkozóján.
  • november 8. - Raúl Castro kubai elnök 13 év után ismét összehívta a kommunista párt kongresszusát. A tanácskozásra 2011 áprilisában kerül sor.
  • november 8. - Az Országgyűlés módosította az alkotmányt. Ezután a legfőbb ügyész megválasztásához kétharmados parlamenti többség kell, és interpelláció helyett csak kérdés intézhető hozzá az Országgyűlésben.
  • november 8. - Az Országgyűlés további két évig hatályban hagyta az energetikai cégekre 2009-ben két évre kiszabott "Robin Hood-adót".
  • november 9. - Barack Obama amerikai elnök Indonéziába látogatott.
  • november 9. - A Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt Hunvald György volt erzsébetvárosi szocialista polgármester és 24 társa ellen különösen jelentős kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt.
  • november 9. - A francia alkotmánytanács jóváhagyta a parlament által már elfogadott nyugdíjreformot, amely ellen hetekig tiltakoztak franciák milliói.
  • november 10. - Kínai-brit üzleti csúcstalálkozót rendeztek Pekingben David Cameron brit kormányfő és Hu Csin-tao kínai államelnök részvételével.
  • november 11. - A kormány döntése értelmében 2011-től kedvezményes nyugdíjba vonulhat minden olyan nő, aki 40 év jogosultsági idővel rendelkezik.
  • november 11. - Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár bejelentette: várhatóan 2012-től bevezetik a duális szakképzést, ezzel 18-ról 17 évre módosul a tankötelezettség korhatára.
  • november 11. - Szöulban megrendezték a legfejlettebb gazdasági hatalmak, a G20 vezetőinek csúcstalálkozóját.
  • november 12. - Ukrajnába látogatott Orbán Viktor miniszterelnök. A megbeszélések kiemelt témája a kárpátaljai magyarok helyzetének javítása és a térség fejlesztése volt.
  • november 13. - Jokohamában rendezték meg az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés szervezete, az APEC csúcstalálkozóját.
  • november 14. - A német Sebastian Vettel, a Red Bull pilótája lett a Forma-1 autós gyorsasági világbajnokság legfiatalabb világbajnoka.
  • november 15. – Jelentős késéssel és forgalomkorlátozásokkal, de végre megindult a forgalom a budapesti Margit hídon, amelynek felújítását 2009. augusztus 21-én kezdték meg.
  • november 15. - Ismertté vált a pedagógus életpálya-modell tervezete.
  • november 16. - Az Országgyűlés megválasztotta a Magyar Nemzeti Bank új felügyelőbizottságát. A testület elnöke Járai Zsigmond volt MNB-elnök, korábbi pénzügyminiszter lett.
  • november 16. - Az Országgyűlés módosította az adó- és járuléktörvényeket, amely szerint a magánszemélyek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal adóznak majd, az adójóváírás mértéke 2011-től csökken, a nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 10 százalékra nő, a társasági adó 500 millió forint éves adóalapig 10 százalék lesz.
  • november 16. - Az Országgyűlés úgy döntött, a jövőben a köztársasági elnök javaslatára kilenc évre választja a legfőbb ügyészt. Schmitt Pál államfő a tisztségre 26-án Polt Pétert javasolta, aki 2000-2006 közöt már betöltötte a pozíciót. Polt Pétert december 6-án választotta meg az Országgyűlés.
  • november 16. - Az Országgyűlés döntése értelmében 2011. január 1-jétől létrejön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Az új szervezet magába olvasztja a korábban önálló APEH-et, valamint a Vám- és Pénzügyőrséget. Egyidejűleg megkezdi tevékenységét a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal.
  • november 17. - Brüsszelben együttes ülést tartott az Európai Bizottság - a legfőbb uniós végrehajtó testület - és a magyar kormány. Ismeretes, hogy 2011 első félévében Magyarország tölti be az EU soros elnöki tisztségét.
  • november 18. - A kormány úgy döntött, sávosan emelik a földgáz felhasználói árát, de a fogyasztási helyek 57 százalékában nem emelkedik a gáz ára.
  • november 19. - A NATO lisszaboni csúcstalálkozóján elfogadták a védelmi szervezet következő tíz évre szóló stratégiai koncepcióját és úgy döntöttek, hogy Afganisztánban a biztonságért való felelősségvállalást 2014 végéig fokozatosan átadják az afgán hatóságoknak. Az ezután rendezet NATO-orosz csúcstalálkozón Dmitrij Medvegyev orosz elnök elfogadta a NATO rakétavédelmi együttműködési ajánlatát.
  • november 20. - A Magyar Olimpiai Bizottság, a MOB közgyűlése Borkai Zsoltot választotta a szervezet új elnökévé a tisztségről államfővé választása miatt lemondott Schmitt Pál utódául.
  • november 20. - Lisszabonban rendezték meg az Európai Unió és az Egyesült Államok csúcstalálkozóját.
  • november 21. - A válságos helyzetbe került Írország nemzetközi pénzügyi segítséget kért. Az EU és az IMF által biztosított 85 milliárd eurós mentőcsomagért cserébe Írország kötelezettséget vállalt költségvetési hiányának gyors és radikális csökkentésére. December 9-én a Fitch nemzetközi hitelminősítő egyszerre három fokozatú leminősítéssel megvonta Írországtól az elsőrendű adósosztályzatot.
  • november 22. - Az Országgyűlés elfogadta az új jogalkotási törvényt.
  • november 23. - Az orosz-kínai gázszállításokról tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz kormányfő és Ven Csia-pao kínai miniszterelnök.
  • november 23. - Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány megszünteti a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszert, a három pillérből így, csak az állami és az önkéntes marad meg. A felhalmozott magánnyugdíj-pénztári vagyon kisebb részét a Nyugdíjbiztosítási Alap hiányának kiegyenlítésére, nagyobb részét az államadósság csökkentésére fordítják.
  • november 25. - A cseh kormány engedélyezte a külföldiek termőföld vásárlását.
  • november 27. - Szlovákiában az önkormányzati választások a baloldali ellenzéki és független jelöltek előretörését hozták. A magyar pártok közül a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja volt a sikeresebb, megelőzve a kormányon lévő magyar-szlovák Híd-Moszt pártot.
  • november 26. - Kispesten egy bankrablást követően tűzpárbaj alakult ki a tettesek és a rendőrök között. Az egyik rablót halálos lövés érte.
  • november 27. - Busehr városában Irán beindította első atomerőművét. A lépést Izrael közvetlen fenyegetésnek tekinti, de aggodalommal fogadták a nyugati hatalmak is, mert attól tartanak, hogy a perzsa állam nem energiatermelésre, hanem atomfegyver birtoklására törekszik.
  • november 27. - Budapesten az MSZP tiltakozó nagygyűlést rendezett a kormány politikája ellen.
  • november 28. - Egyiptomban a parlamenti választásokon a kormánypárt aratott fölényes győzelmet, az iszlamista Muzulmán Testvériség egyetlen képviselői helyhez sem jutott.
  • november 28. - Svájcban népszavazáson döntöttek a bevándorlási törvény szigorításáról.
  • november 28. - Elefántcsontparti elnökválasztást az ellenzéki Alassana Quattara nyerte meg, de az alkotmánytanács a 2000 óta hivatalban lévő Laurent Gbagbót nyilvánította győztesnek. Ezzel súlyos belpolitikai válság alakult ki, mert mindkét jelölt letette a hivatali esküt.
  • november 28. Minden idők legsikeresebb eredményét produkálta a magyar úszócsapat az Eindhovenben rendezett rövid pályás Európa-bajnokságon: versenyzőink 6 arany-, 1 ezüst-, és 2 bronzérmet nyertek, és az éremtáblázat 3. helyén végeztek.
  • november 29. - Az Országgyűlés úgy döntött, hogy a lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatásban a hazai kitermelésű és az import földgáz egyaránt központilag szabályozott, hatósági áras lesz.
  • november 29. - Világméretű diplomáciai válságot keltve 250 ezer bizalmas amerikai külügyminisztériumi dokumentumot juttatott el a WikiLeaks oknyomozó internetes portál öt világlaphoz. A portál alapítója - aki ellen Svédországban nemi erőszak miatt adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot - december 7-én feladta magát a brit hatóságoknak.
  • november 29. - A mexikói Cancúnban rendezték meg az ENSZ 16. klímaváltozási konferenciáját, amelyen egy új klímaegyezményről született megállapodás.
  • november 30. - Tripoliban közel nyolcvan európai és afrikai állam- és kormányfő részvételével megrendezték a harmadik Afrika-EU csúcstalálkozót.
  • november 30. - Orbán Viktor kormányfő a magyar-orosz kapcsolatok hosszú távú rendezéséről tárgyalt Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel.
  • december 1. - 1999 óta először tartott csúcsértekezletet az EBESZ a kazahsztáni Asztanában, de a résztvevők nem tudtak megállapodni az 56 tagú szervezet jövőjéről.
  • december 2. - Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén megállapodás született a jövő évi bérekről.
  • december 2. - Hivatalosan közzétették az új alkotmány koncepciójának egységes szövegét.
  • december 2. - A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a FIFA úgy döntött, hogy 2018-ban Oroszország, 2022-ben Katar rendezheti meg a labdarúgó-világbajnokságot.
  • december 5. - Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásáról döntött a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács.
  • december 3. - A Központi Nyomozó Főügyészség személyes adattal visszaélés miatt vádat emelt Szilvásy György volt titokminiszter, Tóth Károly volt szocialista országgyűlési képviselő, Dávid Ibolya, az MDF volt elnöke és Herényi Károly volt MDF-es frakcióvezető ellen.
  • december 6. - Genfben folytatódtak a 14 hónapja megszakadt tárgyalások Irán és az ENSZ BT öt állandó tagja, valamint Németország képviselői között a perzsa állam vitatott nukleáris programjáról, de előrelépésre most sem került sor.
  • december 6. - XVI. Benedek pápa a Vatikánban magánkihallgatáson fogadta Orbán Viktort.
  • december 6. - Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta az országgyűlési egyéni választókerületek jelenlegi szabályozását.
  • december 6. - Egyszerre két fokozattal, a befektetésre ajánlott kategória alsó határára minősítette vissza a Moody's nemzetközi hitelminősítő Magyarország deviza- és forintadósi besorolását.
  • december 6. - Az Országgyűlés megszüntette a Költségvetési Tanács titkárságát, a testület ezután három, díjazás nélkül dolgozó tagból áll majd.
  • december 7. - Az országgyűlés elfogadta a 2011. évi költségvetés módosításait és főszámait. A költségvetés kiadási oldala 13.151 milliárd forint, a kiadási oldala 13.838 milliárd, hiánya 687 milliárd forint lett.
  • december 9. - A szlovák parlament módosította az államnyelvtörvényt, sok helyen enyhítve annak előírásain.
  • december 9. - Jogerősen életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla Weiszdorn Róbertet, a 2002. május 9-én elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás egyik tettesét. A másik tettes, Nagy László fogva tartása során öngyilkos lett.
  • december 9. - A horvát parlament felfüggesztette a korrupciós ügyekkel vádolt Ivo Szanader volt kormányfő mentelmi jogát. A külföldre menekült politikust másnap az osztrák rendőrség nemzetközi elfogatóparancs alapján őrizetbe vette.
  • december 12. - Csaknem kétezren tüntettek a budapesti Hősök terén a nyugdíjcélú megtakarítások védelmében. A demonstráció szónokai arról beszéltek, hogy a törvényjavaslat megfosztja az embereket a szabad pénztár-választás jogától. Ráadásul szerintük zsarolással akarják visszakényszeríteni az embereket az állami nyugdíjrendszerbe. Bejelentették, hogy pertársaságokat fognak alakítani, megszervezik a magánpénztári tagok jogi képviseletét és segítik, hogy a beadványok eljuthassanak az Alkotmánybírósághoz.
  • december 13. - Orbán Viktor szerint a nyugdíjrendszert a magyar gazdaság érdekében kell átalakítani. A miniszterelnök azt mondta: az intézkedésnek egyetlen világosan érthető oka van: az államadósság. Úgy vélte: a nyugdíjrendszer korábbi átalakítása miatt az ország eladósodott, és ha ez így folytatódott volna, akkor maga alá temette volna az egész gazdaságot; ezért kellett beavatkozni.
  • december 16. – Négyre bővült a vörösiszap- gyanúsítottainak száma. A Nemzeti Nyomozóiroda - a MAL Zrt. vezérigazgatója, műszaki igazgatója és környezetvédelmi felelőse mellett - a katasztrófa bekövetkeztekor ügyeletes diszpécsert is bevonta a vizsgált személyek körébe. Őt azzal gyanúsítják, hogy nem értesítette azonnal a hatóságokat gátszakadásról.
  • december 17. - Összesen 36 évre ítélte a roma kárpótlási ügy 26 vádlottját a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság. A vádirat szerint közreműködtek abban, hogy az osztrák megbékélési alapból jogosulatlanok is kárpótláshoz jussanak.

Eltelt egy esztendő. Kinek nagyon lassan, kinek túl gyorsan. De az biztos, hogy senkinek nem unalmasan. A NeoFM hírszerkesztősége az új évben is, a megszokott tárgyilagossággal ad hírt szűkebb és tágabb környezetünk legfontosabb eseményeiről.

Bányász Árpád, Buliczka Csilla, Czoller Andrea, Kocsándi Andrea, Szabó Beáta, Tóth Attila, Világi Péter, Viski Nóra és Láng András jó hírekben gazdag Újesztendőt kíván.