LangArt - radiocafé: 2007

radiocafé: 2007

Európai, Unió, Bankbotrány, Környezetszennyezés, Fogyasztóvédelem, NATO, ENSZ, Árvíz, Belvíz, Aszály, Rasszizmus, Holocaust, Kinevezték, Leváltották, Született, Elhunyt, Privatizálás, Visszaállamosítás, Tendereztetés, Korrupció, Bűnüldözés, Ítélethozatal, Helyreigazítás, Luxusprofit, Államháztartás, Költségvetés, Madárinfluenza, Privatizáció, Reprivatizáció, Konvergenciaprogram, Vizitdíj, Kvótarendszer, Határnyitás, Vízumkényszer, Közvéleménykutatás

A hírekből minden kiderül. A tegnap: történelem. A holnap: jósolgatás. A hírek tárgya: a mai nap.

Egy év alatt rengeteg minden történik a világban. Még ha időnként éppen úgy is érzi az ember, hogy aznap semmi nem történt körülötte, egy esztendőre visszatekintve mégis minden egyes nap eseménydúsnak tűnik.

A hírek soha nem önmagukban állnak, hiszen eseményekről tudósítanak. Az eseményeknek pedig mindig van előzményük és a legtöbbször következményük is. A hír azonban a jelenről szól. Még akkor is, ha egy egész esztendő történéseit idézzük fel.

Egy visszatekintésben elhalványul az a különbség, amelyet a számunkra kedvező, illetve a kedvezőtlen események bekövetkeztekor éreztünk. Csak a tények maradnak, hiszen a tények fontosak. A 2007-es esztendő hírösszefoglalója következik:

  • január 1. - Féléves időtartamra Németország vette át Finnországtól az Európai Unió soros elnökségét. Románia és Bulgária az Európai Unió teljes jogú tagja lett, ezzel az Unió 27 tagúra bővült. A közös európai fizetési eszköz 2002-es bevezetése óta most először bővült az Euro-övezet; Szlovénia a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott tíz ország közül az első, ahol az euró lett a hivatalos fizetőeszköz.
  • január 1. - New Yorkban hivatalba lépett az ENSZ új főtitkára, Ban Ki Mun volt dél-koreai külügyminiszter, aki a ghánai Kofi Annant követte a nemzetközi szervezet élén.
  • január 5. - George Bush amerikai elnök az új Irak- politika megvalósítása érdekében John Negroponte hírszerzési igazgatót külügyminiszter-helyettessé nevezte ki, új hírszerzési csúcsfőnöknek Michael McConnell nyugállományú altengernagyot, az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal volt igazgatóját jelölte.
  • január 8. - Fehéroroszország az Oroszországgal kirobbant vitája miatt leállította az orosz kőolajexport Európa felé történő továbbítását a Barátság (Druzsba) olajvezetéken át. A Transneft orosz állami csőmonopólium közölte, hogy Fehéroroszország jogellenesen megcsapolta az európai, köztük a magyar vásárlóknak szánt olajat. 50 órán át Magyarországra sem érkezett kőolaj, ezért a stratégiai olajkészletből kezdték fedezni az ország energiaszükségletét. Néhány nappal később a két ország megegyezett az exportvám mértékéről és megosztásáról, így helyreállt az olaj továbbítása.
  • január 10. - Venezuelában letette a hivatali esküt a 2006. december 3-án újjáválasztott Hugo Rafael Chávez Frías elnök. A caracasi parlament teljhatalommal ruházta fel az államfőt, aki így a következő másfél évben rendeletek meghozatalával alkothat törvényeket.
  • január 10. - George Bush amerikai elnök meghirdette új iraki háborús stratégiáját, amelynek részeként az Egyesült Államok több mint 20 ezer újabb katonát küld az arab országba. Bush elismerte, hogy hibákat követett el az Irakkal kapcsolatos politikában, amelyekért őt terheli a felelősség.
  • január 11. - Ausztriában letette a hivatali esküt az Osztrák Szociáldemokrata Párt és az Osztrák Néppárt Alfred Gusenbauer vezette nagykoalíciós kormánya.
  • január 11. - Bangladesben Jadzsuddin Ahmed államfő a halálos áldozatokat is követelő zavargások megfékezésére rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat rendelt el, s elhalasztotta a hónap végére kitűzött parlamenti választásokat.
  • január 11. - Nicaraguában letette a hivatali esküt a 2006. november 5-én megválasztott államfő, Daniel Ortega volt sandinista gerillavezér.
  • január 14. - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kárpátaljai hivatalos látogatásán Nagydobronyban az ukrajnai magyar szervezetek vezetőivel, vallási vezetőivel találkozott, majd Munkácson Viktor Juscsenko ukrán elnökkel folytatott megbeszélést a kárpátaljai magyarság helyzetéről és a magyar-ukrán kapcsolatok időszerű kérdéseiről.
  • január 15. - Bagdadban kivégezték Szaddám Huszein volt iraki elnök emberiesség elleni bűnök miatt 2006. november 5-én halálra ítélt vádlott-társait. Barzán at-Tikríti a volt diktátor féltestvére és a titkosszolgálati vezetője, Avad al-Bandar pedig az egykori forradalmi bíróság elnöke volt.
  • január 17. - Egy magyar biztonsági őr is életét vesztette Bagdad nyugati részén az amerikai kongresszus által finanszírozott Nemzeti Demokratikus Intézet nevű civil szervezet konvoja elleni támadásban. Ezzel háromra emelkedett az Irakban az amerikai invázió óta életüket vesztett magyar állampolgárok száma.
  • január 17. - Az amerikai Freedom House független kutatóintézet a szabadság és a demokrácia helyzetéről készített éves világjelentésében Magyarországot azon országok közé sorolta, ahol évek óta stabil a demokrácia. A szélsőséges politikai megosztottság és a lezajlott zavargások okozta enyhe "visszaesés" ellenére az ország továbbra is a legmagasabb pontszámot kapta mind a politikai, mind a polgári jogok tekintetében.
  • január 19. - Bulgáriában letette elnöki esküjét a hivatalban lévő szocialista párti államfő, Georgi Parvanov, akit 2006. október 29-én választottak újra az ország vezetőjévé.
  • január 20. - Hillary Rodham Clinton demokrata párti szenátor, Bill Clinton volt elnök felesége bejelentette, hogy elindul a 2008-as amerikai elnökválasztáson.
  • január 21. - Szerbiában Szerbia és Montenegró államszövetségének megszűnése óta először rendeztek parlamenti választást. A több, mint 60 százalékos részvétel mellett zajlott szavazáson a 250 tagú képviselőházban a Vajdasági Magyarok Szövetsége 3 képviselője is helyet kapott.
  • január 22. - Több sajtóorgánumban is nyilvánosságra került, hogy az Országgyűlés képviselői a 2002-2006 közötti ciklusban ötmilliárd forintot vettek fel költségtérítés címén, számla nélkül.
  • január 23. - Los Angelesben Oscar-díjra jelölték M. Tóth Géza Maestro című rövid animációs filmjét, amely már 40 különböző fesztivál díját elnyerte.
  • január 23. - George Bush amerikai elnök megtartotta a Kongresszus előtt az Unió helyzetéről szokásos évértékelő beszédét. Bush védelmébe vette az Egyesült Államok iraki politikáját, a külpolitika fő céljai között említette a béke megteremtését a Közel-Keleten, sürgette az amerikai bevándorlási politika átfogó reformját, s célul tűzte ki az amerikai gazdaság olajfüggőségének csökkentését.
  • január 24. - Izraelben hivatalából való ideiglenes felfüggesztését kérte a kneszettől Móse Kacav államfő, akit nemi erőszakkal, szexuális zaklatással, az igazságszolgáltatás hátráltatásával és a tanúk megfélemlítésével gyanúsítanak.
  • január 25. - Az Egyesült Államok hivatalosan is felkérte a cseh kormányt, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszer kiépítésével összefüggésben engedélyezze egy radarállomás építését a Prágától 60 kilométerre délnyugatra fekvő Jince település körzetében.
  • január 25. - Németország és Magyarország megállapodott, hogy a 2006 decembere óta felfedezett, Németországból illegálisan Magyarországra behozott szemétbálákat a jogi eljárást követően visszaszállítják Németországba.
  • január 25-26. - Vlagyimir Putyin orosz elnök indiai látogatásán szándéknyilatkozatot írtak alá, amely szerint Oroszország négy újabb atomreaktort épít Indiában.
  • január 26. - Az MSZP fizetett hirdetéseként megjelent a Népszabadság című napilapban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tanulmánya Szembenézés - 23 pontban hibákról, tanulságokról, tennivalókról címmel. Ebben a kormányfő az ország belpolitikai helyzetét elemzi és hitet tesz a reformok folytatása mellett.
  • január 26. - Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) düsseldorfi tisztújító kongresszusán a francia Michel Platinit választották elnöknek, Lennart Johansson, az UEFA addigi elnöke tiszteletbeli elnök lett.
  • január 27. - A Fidesz és a KDNP 2006-ban meghirdetett vitasorozatának keretében az igazságosságról rendezett konferencián Orbán Viktor, a Fidesz elnöke beszédében kijelentette, új többség született Magyarországon a kormánnyal szemben.
  • január 28. - Gáleb Madzsadle, az Izraeli Munkapárt parlamenti képviselője személyében első alkalommal került muzulmán arab miniszter az izraeli kormányba.
  • január 29. - A Microsoft amerikai szoftvergyártó óriáscég New Yorkban megkezdte a cég legújabb operációs rendszere, a Windows Vista kiskereskedelmi forgalmazását.
  • február 6. - A budapesti 38. Magyar Filmszemlén a nagyjátékfilmek közül Bollók Csaba filmje, az Iszka utazása kapta a legjobb szerzői filmnek járó díjat, Rohonyi Gábor első nagyjátékfilmje a Konyec a legjobb műfaji alkotás díját. A legjobb rendező díját Szász János nyerte el az Ópiumért. A magyar filmszakma legrangosabb kitüntetését, a Magyar Mozgókép Mestere elismerést Herskó János és Szabó István filmrendezőnek ítélték oda.
  • február 2. - A Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői Orbán Viktor pártelnök vezetésével általuk "polgári engedetlenségnek" nevezett akció keretében önkényesen lebontották a rendőrség által 2006. október 23-án a Parlament előtt a Kossuth téren felállított vaskordont, amelyet aztán a rendőrség rövid időn belül visszaépített. A rendőrség garázdaság és rendzavarás szabálysértése miatt feljelentést tett Orbán Viktor pártelnök és 79 társa ellen. A bíróság felfüggesztette az eljárást, mert úgy vélte, előbb tisztázni kell, hogy a rendőrség 2006 októberében jogszerűen állította-e fel a kordonokat.
  • február 3. - A palermói győzelemmel zárult Catania-Palermo labdarúgó-mérkőzése után szurkolók rendőrökre támadtak, a zavargásban egy rendőr életét vesztette. Ezt követően bizonytalan időre felfüggesztették a bajnokságot és töröltek minden válogatott mérkőzést is.
  • február 4. - A kelet-angliai Holton településen, Európa legnagyobb pulykatermelő farmján a madárinfluenza-vírus emberre is veszélyes H5N1 altípusát azonosították 2600 elpusztult szárnyasban. A telepen mind a 159 ezer pulykát megsemmisítették. Mivel a pulykafarm tulajdonosa egyben a legnagyobb magyarországi baromfifeldolgozó cég, a SáGa tulajdonosa is, felmerült a gyanú, hogy a fertőzés Magyarországról került Nagy- Britanniába.
  • február 5. - Moszkvában az ügyészi szervek pénzmosás miatt újabb vádat emeltek Mihail Hodorkovszkij, a Yukos orosz olajipari óriásvállalat egykori alapító-tulajdonosa és egykori üzlettársa, Platon Lebegyev ellen, akik állítólagos adócsalás miatt 2005 szeptemberében kirótt nyolcéves büntetésüket töltik egy szibériai börtöntelepen.
  • február 6. - Nyilvánosságra hozta jelentését a 2006. szeptemberi-októberi események kivizsgálására alakult, úgynevezett Gönczöl-bizottság. A dokumentum a magyar társadalmi és politikai élet elemzése után megállapítja, hogy a tüntetéssorozat kialakulásáért eltérő mértékben ugyan, de felelős az egész politikai osztály, hibázott a rendőrség, a miniszterelnök és a köztársasági elnök, a felelősségben osztozik a közszolgálati média, valamint az értelmiség is. A bizottság bírálja a Fideszt is, amiért "kormánybuktató stratégiát" követett.
  • február 8. - Az 57. berlini filmfesztivál, a Berlinale Mészáros Márta Kossuth-díjas filmrendezőt életművének elismeréseként a Berlinale Kamera-díjával tüntették ki.
  • február 13. - Pekingben az észak-koreai atomprogramról 2003 óta húzódó hatoldalú tárgyalások újabb fordulóján megállapodás született az észak-koreai atomfegyver-program felszámolásáról. Az egyezség értelmében Észak-Korea vállalta, hogy 60 napon belül elkezdi felszámolni atomfegyver- arzenálját, bezárja jongbjoni atomerőművét és lehetővé teszi ennek helyszíni ellenőrzését.
  • február 10. - A budapesti Hősök terén közel ezer bőrfejű gyűlt össze az
  • általuk Becsület napjának nevezett eseményre; Budapest második világháborús ostroma során a budai Várban rekedt német és magyar fasiszta katonák 1945 februári kitörési kísérletének évfordulójára.
  • február 11. - Münchenben a 43. biztonságpolitikai fórumon Vlagyimir Putyin orosz államfő hidegháborús hangulatú felszólalásában "katonai kalandorsággal" vádolta az Egyesült Államokat, amely európai rakétatelepítési terveivel, a nemzetközi jog alapvető elvenek megsértésével fegyverkezési versenyt szít. Putyin keményen bírálta a NATO-t is, amely szerinte a közvetlen orosz érdekszférában terjeszkedik kelet felé.
  • február 13. - Sólyom László köztársasági elnök hivatalos látogatást tett Romániában. A magyar államfő az Európai Unión belüli együttműködés formáiról, a román- magyar kétoldalú kapcsolatokról, a nemzeti kisebbségek, a "romániai magyar társadalom" jogairól folytatott megbeszéléseket, és Kolozsvárott külön találkozott Tőkés László református püspökkel.
  • február 12. - Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. A Fidesz és a KDNP közös frakcióülésen úgy döntött, hogy a képviselők továbbra is kivonulnak az ülésteremből minden előre bejelentett miniszterelnöki felszólalásnál. Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédében "reformkort" hirdetett meg, a kiigazítások szükségességéről és sikeréről, a reformokban rejlő növekedési és méltányossági lehetőségekről beszélt.
  • február 13. - Kora hajnalban vélhetőleg egy Kalasnyikov géppisztolyból 15 lövést adtak le a Rendőrség Teve utcai székházára, személyi sérülés nem történt.
  • február 15. - Életbe lépett az Egészségügyi Minisztérium rendelete, amelynek értelmében a háziorvosoknál és a járóbeteg-szakrendeléseken 300 forint vizitdíjat kell fizetni, a kórházakban pedig ellátási naponként számolnak fel szintén 300 forint napidíjat. Az ügyeleti ellátás díja 1000 forint lett.
  • február 16. - Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a budapesti Millenáris Parkban mondta el - 1999 óta kilencedik alkalommal - országértékelő beszédét. A beszéd központi gondolata az "új többség" és az ehhez kapcsolt "új arisztokrácia" volt.
  • február 19. - Tatabányán a rendőrség őrizetbe vette a 2003. júniusi veszprémi postásgyilkossággal vádolt két férfit, a tatabányai N.L. és W. R. gyanúsítottakat, akiket bizonyítékok alapján összefüggésbe hoztak a 2002. május 9-én elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablással is.
  • február 23. - Nyilvánosságra hozta jelentését a Morvai Krisztina büntetőjogász vezette Civil Jogász Bizottság a 2006. szeptemberi-októberi budapesti zavargásokkal kapcsolatban. A dokumentum szerint az eseményekért Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a fő felelős, de a felelősök között nevezi meg az igazságügyi és rendészeti minisztert, a kormány tagjait és a kormánypárti politikusokat, akik nem emelték fel szavukat a rendőri akciók ellen.
  • február 25. - Az MSZP budapesti tisztújító kongresszusán a szavazatok 89,15 százalékával Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt választották a párt elnökévé.
  • február 25. - Los Angelesben 79. alkalommal osztották ki az Oscar-díjat, a filmvilág legrangosabb kitüntetését. A legjobb film és a legjobb rendező kategóriában Martin Scorsese A tégla című filmje diadalmaskodott, a legjobb színésznő a brit Helen Mirren lett A királynő, a legjobb színész Forest Whitaker Az utolsó skót király című filmben nyújtott alakításáért. A legjobb külföldi film a német A mások élete című alkotás lett. Ennio Morricone olasz zeneszerző kapta a tiszteletbeli életmű-Oscart. Nem kapott Oscar- díjat a magyar M. Tóth Géza, akit a legjobb rövid animációs film kategóriájában jelöltek.
  • február 27. - Az Alkotmánybíróság kihirdetése napjával megsemmisítette az
  • elvárt minimális társasági adó és az osztalékadó intézményét, amelynek bevezetését 2006. június 10-én jelentették be. Az adónem célja a gazdaság kifehérítése lett volna.
  • február 28. - A Boszniai Szerb Köztársaság kormánya bocsánatot kért az 1992-95-ös boszniai háború áldozatainak hozzátartozóitól és a túlélőktől, sajnálatát fejezte ki a nem szerb nemzetiségű lakosság ellen elkövetett bűntettekért és elítélte mindazokat, akik részt vettek e bűntettek elkövetésében.
  • március 2. - Nyitranovák szlovák bányavárosban egy katonai robbanóeszközök hatástalanítására szakosodott üzemben Szlovákia történetének legsúlyosabb robbanása történt, amely nyolc halálos áldozatot követelt.
  • március 4. - Több mint 1400 településen országos és területi kisebbségi önkormányzatot választott több mint 10 ezer úgynevezett elektor. A választások után mind a tizenhárom magyarországi nemzeti és etnikai kisebbség alakíthatott országos önkormányzatot, a szlovén és az ukrán kisebbségnek azonban nem lesz területi kisebbségi önkormányzata.
  • március 4. - Pécsett helyi népszavazást rendeztek a város melletti Tubes-hegyre tervezett NATO-lokátor megépítéséről. Mivel a részvételi arány csak 32,51 százalékos volt, a népszavazás érvénytelenül zárult, ám a leadott szavazatok többsége elutasította a beruházást. A kormány felhatalmazta a honvédelmi minisztert, hogy kezdje meg a NATO-val a tárgyalásokat a lokátor megépítéséről és a katonai szövetség által biztosított pénzforrások felhasználásáról.
  • Március 5.. - Budapesten az AirBridge és az ÁPV képviselői aláírták a Malév részvénycsomagjának 99,95 százalékáról szóló adásvételi szerződését. 2004 óta háromszor kísérelték meg a Malév részvényeinek értékesítését. A mostani négy ajánlat közül végül a Borisz Abramovics orosz üzletemberhez kötődő AirBridge Zrt.-t nyilvánították a kiírás nyertesének.
  • március 6. - Washingtonban a képviselőház és a szenátus is határozatot fogadott el arról, hogy az Egyesült Államok támogatja Horvátország, Macedónia, Albánia, Ukrajna és Grúzia csatlakozását a NATO-hoz, "amikor annak eljön az ideje". Az amerikai külügyminisztérium az emberi jogi helyzetet taglaló éves jelentésében a nyugat-szudáni Dárfúr tartományban dúló vérengzést nevezte az emberi jogok legsúlyosabb megsértésének.
  • március 6. - Az amerikai külügyminisztérium a 2006-os év emberi jogi helyzetét taglaló jelentésének Magyarországra vonatkozó része szerint a kormány általában tiszteletben tartotta az állampolgárok emberi jogait. Néhány területen azonban problémák fordultak elő: ilyen a túlzott rendőri erőszak gyanúsítottak, különösen romák ellen, a nőkkel és gyermekekkel szembeni erőszak, a nemi zaklatás, a romák széles körű hátrányos megkülönböztetése, antiszemita incidensek, és az emberkereskedelem.
  • március 7. - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a külpolitikai szakértők és a diplomáciai testület tagjai előtt Budapesten elmondott külpolitikai évértékelő beszédében bejelentette, a hatékonyabb magyar külpolitika érdekében létrehozzák a Magyar Kül- és Biztonságpolitikai Tanácsot. A nyolc kutatóból, illetve egyetemi oktatóból álló testületet Valki László nemzetközi jogász vezeti majd.
  • március 7. - Londonban a brit alsóház megszavazta a felsőház megreformálását, amelynek értelmében a Lordok Házának minden tagja a jövőben választás útján nyerné el mandátumát és megszüntetnék az örökletes főrendi helyeket.
  • március 8. - Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsa Bécsben újabb három évre Haraszti Miklóst nevezte ki az EBESZ sajtószabadság-képviselőjévé.
  • március 8. - Molnár Lajos egészségügyi miniszter kihirdette az egészségügyi intézményrendszer átszervezésének keretében átalakított kórházlistát.
  • március 8. - Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a Fidesz-KDNP által kezdeményezett hét népszavazási kérdése közül háromban; a termőfölddel, a kórházprivatizációval és a kizárólag patikán belüli gyógyszerárusítással kapcsolatos népszavazási kezdeményezésekben elkezdődhet az aláírásgyűjtés.
  • március 9. - Berlinben a német parlament alsóháza, a Bundestag elfogadta a nyugdíjkorhatár 65-ről 67 évre emelését. Aki ezután az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt akar nyugalomba vonulni, annak nyugdíjcsökkenéssel kell számolnia.
  • március 11. - Az Magyar Demokrata Fórum Budapesten rendezett XXI. országos gyűlése ismét Dávid Ibolyát választotta a párt elnökévé, aki így ötödik elnöki mandátumát kezdhette meg. A tanácskozáson elfogadták a Konzervatív Válasz című vitaanyagot, amely az MDF 2010-es választási programjának alapja lesz.
  • március 11. - Hatályba lépett az a módosított kormányrendelet, amely szerint szabálysértést követ el és akár ötvenezer forintra is büntethető az, aki a jogszerűen intézkedő rendőrnek nem engedelmeskedik, vagyis "passzív ellenállást" tanúsít.
  • március 13. - Az Országos Cigány Önkormányzat közgyűlése botrányos körülmények között választotta meg elnökévé Kozák Jánost. Miután a Közigazgatási Hivatal törvénysértőnek minősítette a tanácskozást, a megismételt ülésen az addigi elnököt, Kolompár Orbánt választották meg elnöknek.
  • március 13. - XVI. Benedek pápa első nyilvánosságra hozott, Sacramentum Caritatis címet viselő apostoli buzdításában megerősítette a papi cölibátus fenntartását, továbbá hogy nem kaphatnak egyházi áldást az újra házasodni akaró katolikusok.
  • március 14. - Demszky Gábor budapesti főpolgármester bejelentette, hogy a 4-es metró építése egyéves késésben van, így az Etele tér és a Baross tér közötti szakaszon 2010 végén, a Bosnyák térig tartó szakaszon várhatóan 2012 utolsó hónapjaiban lehet majd utazni.
  • március 15. - Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 159. évfordulóján a közjogi méltóságok jelenlétében, de Sólyom László köztársasági elnök távollétében vonták fel a Magyar Köztársaság lobogóját a Parlament előtti Kossuth Lajos téren, amelyet a rendőrség teljesen lezárt. A Nemzeti Múzeum épülete előtt az állami ünnepséget árpádsávos zászló alatt érkezett több ezer ember füttykoncertje zavarta meg. A Fővárosi Önkormányzat március 15-i megemlékezésén, a Petőfi-szobor előtt Demszky Gábor főpolgármesterre tojászápor zúdult.
  • Délután a Fidesz a budapesti Erzsébet híd pesti hídfőjénél tartotta március 15-i megemlékező nagygyűlését. Orbán Viktor pártelnök beszédében kijelentette: ha a népszavazásokon várható győzelem után sem mond le a kormány, akkor el kell kergetni. Este több ezres radikális tömeg csapott össze a rendőrséggel, miután nyilvánosságra került, hogy őrizetbe vették a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű megrongálása miatt tavaly szeptember óta körözött Budaházy Györgyöt. A rendbontók ellen a rendőrök vízágyút és könnygázgránátot is bevetettek, sok embert őrizetbe vettek, több rendőr megsérült, a belváros komoly anyagi károkat szenvedett.
  • március 19. - A budapesti Kossuth téren a rendőrség lebontotta a múlt év október 23-án felállított kordonokat. A Fővárosi Közgyűlés megszavazta, hogy a főváros 50 évre ingyenesen átadja a budapesti Kossuth tér használati jogát az Országgyűlési Hivatalnak, és a parlament körül új közpark épüljön.
  • március 25. - Berlinben ünnepi csúcstalálkozót tartottak az európai uniós tagországok állam- és kormányfői. Az Európai Tanács arról emlékezett meg, hogy ötven évvel ezelőtt, 1957. március 25-én született meg az Európai Gazdasági Közösséget (az EU elődjét) létrehozó Római Szerződés.
  • március 27. - A Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerősen százötvenezer forint - 150 nap elzárásra átváltható - pénzbüntetésre ítélte tiltott önkényuralmi jelkép folytatólagos használatáért és rongálásért a magát hungaristának valló Bácsfi Diánát, aki fővárosi szobrokat, emlékhelyeket mázolt be vörös festékkel.
  • március 29. - Az Országos Választási Bizottság nem hitelesítette a Fidesz és a KDNP azt a népszavazási kezdeményezését, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók ne fizessenek tandíjat.
  • március 29. - Éles vitához vezetett Orbán Viktor felszólalása az Európai Unió 50. évfordulója alkalmából rendezett budapesti Fidesz-rendezvényen. A pártelnök beszédében az európai és magyar energiafüggőség kapcsán azt fejtegette, hogy jelentősen különbözik egymástól az európai, piaci észjárás és az orosz állami, politikai természetű gondolkodásmód. Oroszországra nem a verseny elfogadása, hanem a monopóliumra való törekvés a jellemző - mondta Orbán. A konferencián hallgatóként részt vevő budapesti orosz nagykövet reagálásában kijelentette, hogy az energiából nem politikát kell csinálni, hanem le kell ülni tárgyalni.
  • március 31. - AZ SZDSZ országos küldöttgyűlése két évre Kóka János gazdasági minisztert választotta a párt elnökévé. Kóka megismételt szavazás után győzött, ugyanis az első voksolás közte és Fodor Gábor között szavazategyenlőséggel zárult.
  • április 2. - Kiosztották a Világ Sportakadémia Laureus- díját, az úgynevezett "sport-Oscart". Az év férfi sportolója - már harmadszor - a svájci Roger Federer teniszező, az év női sportolója az orosz Jelena Iszinbajeva rúdugró, az év csapata az olasz labdarúgó-válogatott lett. A legendás labdarúgó, Franz Beckenbauer életmű-díjat kapott.
  • április 2. - Kuncze Gábor, az SZDSZ volt elnöke lemondott a párt parlamenti frakciójának vezetéséről is. A képviselőcsoport 13-án Eörsi Mátyást választotta frakcióvezetővé és Gusztos Pétert frakcióvezető-helyettessé
  • április 2. - Az amerikai legfelsőbb bíróság első ízben hozott döntést a globális felmelegedésről, amikor a széndioxidot környezetszennyező gáznak minősítette. A döntés alapján az amerikai Környezetvédelmi Hivatal krízishelyzetben korlátozhatja a gépjárművek által kibocsátott káros anyagok mennyiségét – vagyis időlegesen megtilthatja a gépkocsik használatát.
  • április 3. - A kelenföldi indítóaknában megkezdődött a 4-es metró Keleti pályaudvarig tartó első, 7,2 kilométeres szakaszának három évre tervezett fúrása. A munkálatok az eredeti határidőhöz képest több mint féléves késéssel indultak el.
  • április 7. - A bajkonuri űrrepülőtérről felbocsátották az orosz Szojuz TMA-10-es űrhajót, fedélzetén Charles Simonyi amerikai-magyar űrturistával és az orosz Oleg Kotov és Fjodor Jurcsihin űrhajósokkal. A "második magyar kozmonauta" tudományos kutatómunkát végzett, magyar diákok Budapestről többször is rádión, magyarul beszélgettek vele.
  • április 8. - Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány segítségével hazatért Budapestre a 10 éves Mehmet Karcsi, akit két és fél éve török apja hamis útlevéllel kicsempészett az országból. Az alapítvány ötezer eurót ajánlott fel a nyomravezetőnek, ennek segítségével találták meg a kisfiút egy Isztambultól 40 kilométerre fekvő kisvárosban. Néhány nappal később csempészet miatt előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság Földesi-Szabó Lászlót, az Alapítvány elnökét. A gyanú szerint Földesi-Szabó és további öt előzetes letartóztatásba került társa, közel 8500 tonna áruval, főként konzervekkel elkövetett visszaélések révén meg nem fizetett 1,22 milliárd forintnyi vámmal, illetve áfával károsította meg a költségvetést.
  • április 9. - Irán megkezdte az urándúsításhoz feldolgozandó urán-hexafluorid gáz befecskendezését háromezer centrifugába.
  • április 13. - Kabán a volt cukorgyár területén lerakták Magyarország első bioetanol üzemének alapkövét. Az üzem a tervek szerint 2008 tavaszától naponta 300 ezer liter bioetanol üzemanyagot állít majd elő.
  • április 16. - Az Egyesült Államokban, a virginiai műszaki egyetemen ámokfutást rendezett egy 23 éves dél-koreai állampolgárságú, zöld kártyával gyermekkora óta Amerikában élő diák, aki 32 embert ölt meg, majd öngyilkos lett. Az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb iskolai lövöldözése nyomán ismét fellángoltak a viták a fegyverviselés és a szabad fegyverárúsítás szabályainak szigorításáról.
  • április 18. - Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) végrehajtó bizottsága Cardiffban Lengyelországnak és Ukrajnának ítélte oda a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság rendezési jogát. A lengyel-ukrán pályázat a horvát-magyar közös, illetve az olasz kandidálást előzte meg.
  • április 22. - Budapesten, a Föld napja alkalmából minden addiginál több, mintegy 50 ezer résztvevővel zajlott az ötödik alkalommal megrendezett Kritikus Tömeg elnevezésű kerékpáros felvonulás.
  • április 23. - Az Országgyűlésben letette a hivatali esküt Horváth Ágnes egészségügyi miniszter, akit az SZDSZ jelölt a tisztségre. A Molnár Lajost váltó új miniszter bejelentette, hogy belép a Szabad Demokraták Szövetségébe, de nem tervez pártbeli munkát.
  • április 23. - Moszkvában, 76 éves korában elhunyt Oroszország első elnöke, Borisz Nyikolajevics Jelcin, akinek nevéhez fűződik a Szovjetunió felbomlása, valamint a demokráciába és a piacgazdaságba való átmenet. Száz év óta ő volt az első orosz vezető, aki egyházi búcsúztatást kapott.
  • április 24. - A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmentette a K and H ügy egykori főnyomozóját, Molnár Csabát a vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés és hivatali visszaélés, valamint két társát a hivatali vesztegetés vádja alól.
  • április 26. - Kende Péter újságíró azt állította, hogy Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere az 1960-as években - Marosvásárhelyi fedőnéven - III/II-es informátorként írt jelentéseket külföldi útjairól. Martonyi tagadta, hogy besúgóként dolgozott volna, azt azonban elismerte, hogy a hatvanas évek második felében a külföldi tanulmányútjáról beszámolókat írt a rendőrség számára, "az akkor hatályos rendelkezések szerint".
  • április 27. - A NATO-tagállamok és Oroszország külügyminisztereinek oslói tanácskozásán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megerősítette Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentését: Oroszország felfüggeszti az európai hagyományos fegyveres erők korlátozásáról 1990-ben kötött CFE-szerződés teljesítését.
  • április 27. - A magyar kormány elküldte Brüsszelbe az Európai Bizottságnak, illetve az Európai Tanácsnak a konvergencia- program megvalósításáról szóló jelentést, amely a 2006. és 2007. évi hiánycélok eléréséhez szükséges kormányzati intézkedések hatását mutatja be.
  • április 27. - A Fővárosi Bíróságon megkezdődött az 5 halálos áldozattal és több mint 300 sérülttel járó, 2006. augusztus 20-i budapesti tűzijáték közben kitört vihar 32 károsultjának pere. A bíróság előbb a kártérítés jogalapjáról dönt, és ha azt jogerősen megítéli a felpereseknek, abban az esetben újabb eljárás kezdődik a kártérítés összegszerűségéről.
  • április 30. - A londoni felsőbíróság meghozta ítéletét minden idők legnagyobb brit terrorperében. Az al-Kaida iszlám terrorhálózattal kapcsolatban álló öt brit állampolgárságú vádlottat több száz emberélet kioltásával és a brit közszolgáltatások megbénítását célzó robbantásos merényletsorozat előkészítésével vádolták, s négyüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték.
  • május 1. - A Városligetben a hagyományoktól eltérően a szakszervezetek nélkül tartotta május elsejei rendezvényét az MSZP. A négy nagy szakszervezeti tömörülés, az MSZOSZ, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés a munka ünnepén "Eddig és ne tovább" címmel fogadott el közös felhívást, hangsúlyozva: a munkavállalók nem hajlandók több terhet elviselni és tiltakoznak bármilyen jogcímen megfogalmazott minden további adó- és járulékemelés ellen.
  • május 1. - George Bush amerikai elnök megvétózta az iraki csapatkivonást elrendelő törvénytervezetet, amelyet a kongresszus a pótköltségvetési törvény részeként szavazott meg. Bushnak elnöksége során ez volt a második vétója.
  • május 2. - A budapesti Fiumei úti temetőben meggyalázták Kádár János síremlékét, a koporsót felfeszítették, a csontok egy részét és Kádár Jánosné urnáját elvitték a tettesek. A síremléket helyreállították, Kádár János maradványait egy új fémkoporsóban helyezték el a sírban.
  • május 4. - Egy fegyveres férfi megpróbálta kirabolni a budapesti Széna téren levő OTP-bankfiókot. A rendőrök kiérkezése után a férfi túszul ejtette a bank dolgozóit és az ott tartózkodó ügyfeleket, elengedésükért cserébe ötmillió forintot és szabad távozást követelt. A kommandósok a sikertelen túsztárgyalás után lelőtték a bankrablót, aki belehalt sérüléseibe. Az akció során megsérült a bank két ügyfele is, az egyik a rabló testén áthatoló lövéstől. Magyarországon első ízben fordult elő, hogy pénzintézetben túszokat ejtettek. A bankrablás után helyszínelő egyik rendőr százados 460 ezer forintot ellopott a váltságdíjnak szánt pénzből. A Fővárosi Bíróság első fokon egy év nyolc hónap, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a volt rendőrtisztet.
  • május 6. - Franciaországban az elnökválasztás második fordulójában a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója jelöltje, Nicolas Sarkozy győzött a szavazatok 53,06 százalékával, a szocialista Ségolene Royalra a választók 46,94 százaléka szavazott.
  • május 7. - Letette a hivatali esküt az Országgyűlésben Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter, akit az SZDSZ jelölt a tisztségre Persányi Miklós utódaként.
  • május 9. - Az MSZP Békelánc néven a kirekesztés ellen szervezett rendezvényt a fasizmus felett aratott európai győzelem alkalmából a pesti alsó rakparton. A Zéró tolerancia kiáltvány szövegét elsőként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök írta alá, akinek beszédét árpádsávos zászlókat lengető ellentüntetők fütyüléssel, tojásdobálással próbálták megzavarni.
  • május 9. - Az Európai Unió jóváhagyta az Új Magyarország Fejlesztési Terv végleges változatát. Ennek alapján Magyarország a 2007 és 2013 közötti időszakban 25,3 milliárd euró - mintegy 7 ezer milliárd forint - uniós támogatáshoz juthat mindenekelőtt a növekedés és a foglalkoztatás biztosítására.
  • május 9. - Brazíliába látogatott XVI. Benedek pápa. Az útja csúcspontját jelentő Sao Pauló-i szabadtéri misén egymillió hívő előtt bírálta a hedonizmust és a házasság előtti szüzesség megtartására intette a hívőket. Nagy visszhangot és tiltakozást kiváltó kijelentése szerint a katolicizmust nem kényszerrel terjesztették el az Újvilágban, egy másik nyilatkozata szerint a marxizmus az egyik oka a latin-amerikai térség számos problémájának.
  • május 11. - A lengyel alkotmánybíróság részben alkotmányellenesnek nyilvánította a március 15-én hatályba lépett átvilágítási törvényt, kivonva annak hatálya alól az újságírókat, a magánegyetemek rektorait, dékánjait és kutatóit, a magán középiskolák igazgatóit. A testület a törvénynek azt a cikkelyét is alkotmányellenesnek ítélte, amely alapján az interneten közzétették volna a kommunista állambiztonsági szolgálatokkal informális módon együttműködők névsorát.
  • május 14. - A Fővárosi Főügyészség megerősítette, hogy ügyészségi nyomozás indult rendőrök ellen erőszakos nemi közösülés gyanúja miatt. A Budapesti Nyomozó Ügyészségen a 21 éves E. Zsanett tett feljelentést, állítása szerint a Múzeum körúton az őt igazoltató rendőrök egy sötét mellékutcában megerőszakolták. A Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozó rendőrök közül kettőt erőszakos közösülés bűntettével és vesztegetéssel, hármat pedig bűnsegédként elkövetett erőszakos közösülés bűntettével gyanúsított meg az Ügyészség.
  • május 14. - A szlovák rendőrség Pozsonyban hamis tanúzás és hamis eskü gyanúja miatt vádemelést indítványozott a Nyitrán tanuló csallóközi egyetemista, Malina Hedvig ellen. A diáklány 2006 augusztusában azt állította, hogy két ismeretlen bőrfejű azért verte meg, mert magyarul beszélt.
  • május 15. - Az Alkotmánybíróság határozatban mondta ki, hogy alkotmányellenes a népszavazásról szóló törvény, mulasztásos alkotmánysértés áll fenn, mert az Országgyűlés nem szabályozta, hogy az eredményes ügydöntő népszavazás meddig kötelező a törvényhozásra, illetve annak sikertelensége esetén mikor lehet újabbat kitűzni ugyanabban a kérdésben. A testület felhívta az Országgyűlést, hogy év végéig tegyen eleget jogalkotási kötelezettségének.
  • május 16. - Franciaországban a május 6-án öt évre megválasztott államfő, Nicolas Sarkozy átvette az elnöki hatalmat Jacques Chirac leköszönő elnöktől, majd az Alkotmánytanács elnöke beiktatta hivatalába.
  • május 17. - A 60. Cannes-i Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjában bemutatták Tarr Béla A londoni férfi című filmjét. Magyar rendező munkáját legutóbb 19 évvel azelőtt hívták meg a versenyre.
  • május 17. - Több mint fél évszázad után átgördültek az első vonatszerelvények az Észak- és Dél-Koreát elválasztó erődített fegyverszüneti demarkációs övezeten, majd néhány nap múlva a teherhajó-forgalom is újraindult a két Korea között.
  • május 17. - Lemondott Paul Wolfowitz, a Világbank elnöke, aki megsértette a bank etikai szabályait, amikor pozícióját felhasználva járt közben élettársának előmenetele és fizetésemelése ügyében a banknál.
  • május 20. - A Fidesz XXII. tisztújító kongresszusán elfogadta a „Jövőnk” című vitairatot, amelyet társadalmi vitára bocsátanak. A párt elnökévé újra Orbán Viktort választották, alelnök lett Kósa Lajos, Pelczné Gáll Ildikó, Pokorni Zoltán és Varga Mihály.
  • május 20. - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök "a rendőrségbe vetett közbizalom helyreállítása érdekében" május 31-i hatállyal felmentette Bene Lászlót, az Országos Rendőr- főkapitányság vezetőjét, kezdeményezésére az igazságügyi miniszter ugyanezzel a nappal felmentette Gergényi Pétert, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét. A kormányfő elfogadta Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter felmentési kérelmét is.
  • május 22. - Az angol-walesi ügyészi szolgálat közölte, hogy a Scotland Yard bizonyítékai alapján Nagy-Britannia vádat emel Andrej Lugovoj orosz üzletember, egykori titkosszolgálati tiszt ellen Alekszandr Litvinyenko hajdani orosz ügynök tavaly novemberi meggyilkolása miatt, és elindítják Lugovoj kiadatási eljárását Moszkvánál. Az orosz kormány július 10-én elutasította a kiadatást, válaszul 16-án Nagy-Britannia négy orosz diplomatát utasított ki és felfüggesztette a tárgyalásokat a vízumkiadás felgyorsításáról.
  • május 23. - A labdarúgó Bajnokok Ligája athéni döntőjében az AC Milan nyert 2-1-re az FC Liverpool ellen. A Milan hetedszer nyerte meg az elsőszámú európai kupasorozatot.
  • május 23. - Feljutott a világ legmagasabb hegycsúcsára, a 8848 méter magas Mount Everestre a második magyar. Jelinkó Attila amatőr hegymászó, a Magyar Everest Expedíció 2007 tagja oxigénmaszkban teljesítette a távot.
  • május 25. - A mianmari katonai junta újabb egy évvel meghosszabbította Aung San Suu Kyi Nobel-békedíjas ellenzéki vezető házi őrizetét. Suu Kyi pártjának 1990-es parlamenti választási győzelme óta 11 évet töltött őrizetben.
  • május 29. - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Bencze Józsefet, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának rendészeti főigazgatóját jelölte országos rendőrfőkapitánynak, akit június 4-én beiktattak hivatalába.
  • május 31. - I. János Károly spanyol király és Zsófia királyné hivatalos látogatást tett Magyarországon.
  • június 1. - A budapesti Kossuth téren a fegyveres és rendvédelmi dolgozók, rendőrök, katonák, tűzoltók, vámosok, börtönőrök, határőrök, polgári védelmisek és nemzetbiztonságiak fáklyás tüntetésen követelték bér- és munkakörülményeik javítását.
  • június 2. - A Greenpeace környezetvédelmi szervezet, az Attac nemzetközi globalizáció-ellenes mozgalom németországi szárnya és különböző szélsőbaloldali csoportosulások szervezésében több tízezren zavargásba torkolló tüntetésen tiltakoztak Rostockban a fejlett ipari államokat és Oroszországot tömörítő G-8-csoport heiligendammi csúcstalálkozója ellen. Az összecsapásokban mintegy ezren sebesültek meg, közülük 400 rendőr.
  • június 3. - Budapesten, életének 82. évében elhunyt Darvas Iván kétszeres Kossuth-díjas színművész, kiváló művész, a Nemzet Színésze.
  • június 4. - A parlamentben letette miniszteri esküjét Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter, akit Sólyom László köztársasági elnök május 31-én június elsejei hatállyal nevezett ki miniszterré Petrétei József utódául.
  • június 6. - Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság határozatát, amely megtagadta a vizitdíjra, a kórház napidíjra és a képzési hozzájárulásra vonatkozó népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő ívének hitelesítését.
  • június 7. - A magyar nemzetiségű, újvidéki születésű teniszcsillag Szeles Mónika magyar állampolgár lett. Szeles teljes titoktartás mellett Budapesten tette le állampolgársági esküjét.
  • június 10. - Franciaországban megrendezték a parlamenti választások első fordulóját, a másodikra egy hét múlva került sor. Az 577 tagú nemzetgyűlésben a Nicolas Sarkozy államfő vezette Népi Mozgalom Uniója 314 mandátummal abszolút többséget szerzett, a szocialista pártnak 185 hely jutott.
  • június 12. - Sólyom László köztársasági elnök aláírta a 2007. évi költségvetésről szóló törvény módosítását. A módosítás következményeként az Egészségbiztosítási Alapból nyújtott támogatás - így a 2007. február 15-én bevezetett vizitdíj és a kórházi napidíj - a költségvetési rend szerint működő egészségügyi szolgáltatók mindenkori éves költségvetésének a bevételét képezi.
  • június 12. - Vlagyimir Putyin orosz elnök a szovjet rendszer megszűntének emléket állító „Oroszország Napja” alkalmából Állami Díjban részesítette Alekszandr Szolzsenyicint, az egykor a Gulágra száműzött Nobel-díjas írót.
  • június 12. - Washingtonban felavatták a kommunizmus áldozatainak emlékművét. Az avatási ünnepségen beszédet mondott George Bush amerikai elnök és a magyar származású Tom Lantos, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke.
  • június 12. - A Gázai övezetben minden addiginál hevesebb harcok robbantak ki a márciusban megalakult palesztin egységkormányban részt vevő, ám egymással rivalizáló iszlámista Hamász mozgalom és a Fatah szervezet fegyveresei között. A palesztin területek gyakorlatilag kettészakadtak, a Gázai övezet a Hamász, Ciszjordánia a Fatah fennhatósága alá került. Mahmud Abbász elnök feloszlatta az egységkormányt és rendkívüli állapotot vezetett be, majd törvényen kívül helyezte a Hamász katonai szárnyát.
  • június 13. - A Fővárosi Bíróság a Legfőbb Ügyészség által 2003-ban Tocsik Márta és az ÁPV Rt. ellen indított polgári perben első fokú, nem jogerős ítéletében kimondta: Tocsik Mártának vissza kell fizetnie 804 millió forintos sikerdíjából 801 milliót és annak 1996-tól számított kamatait az állam részére.
  • június 13. - Izraelben a parlament a Nobel-békedíjas Simon Peresz veterán politikust választotta államfővé. Kacav elnököt nemi erőszak és zaklatás gyanújával lefolytatott vizsgálat nyomán függesztették fel hivatalából.
  • június 14. - Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök ismertette az egészségügy reformjának az MSZP elnöksége által is jóváhagyott javaslatát. Az elképzelés lényege: verseny, de csillapítva, egy biztosító, de több pénztár, magántulajdonnal.
  • június 14. - A Fidesz képviselői kivonultak az Országgyűlés általuk indítványozott vitanapjáról, amikor Gyurcsány Ferenc kormányfő felolvasta az őszödi beszédnek azt a kiszólásoktól megtisztított változatát, amelyet - mint kifejtette - nyilvánosan is elmondott volna.
  • június 18. - Megkezdte munkáját a kormány két új szóvivője, Budai Bernadett politikai elemző és Daróczi Dávid, a Kormányszóvivői Iroda vezetője.
  • június 18. - Létrehozták a Gripen-bizottságot. A svéd televízió szerint egy osztrák üzletember nyolcmillió dolláros jutalékra tehetett szert a magyarországi vadászgép-beszerzésekkel kapcsolatban kifejtett közvetítői tevékenységgel, és meg nem nevezett magyar közreműködők is korrupció gyanújába berültek. Magyarország az Orbán-kormány 2001. évi szerződéskötése és a 2003-ban módosított megállapodás értelmében több mint 210 milliárd forintért lízingel Svédországtól 14 Gripen- vadászgépet, amelyek tíz év után magyar tulajdonba kerülnek.
  • június 18. - Az Országgyűlés elfogadta a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényt, amely megteremti a jogi feltételeit annak, hogy 2011. december 31-ével megtörténjen az analógról a digitális műsorterjesztésre való átállás.
  • június 20. - Deutsch-Für Tamás egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenc minden nyilvános szereplése, minden interjúja azt bizonyítja, hogy "ideggyenge", ezért alkalmatlan pozíciójára, jellemhibáihoz idegi problémák is társulnak. Orbán Viktor a Televíziónak arra a kérdésére, hogy mennyire tartja elfogadható politikai stílusnak a miniszterelnök "ideggyengeségéről" szóló nyilatkozatokat, azt mondta: meglepődött a vitán, mert azt hitte, hogy ez evidens, közkeletű dolog, és hozzátette: Gyurcsány Ferencet továbbra is nem kívánatos személynek tartja a politikában, ezért most sem kíván vele foglalkozni.
  • június 22. - Éjszaka megtámadták és megverték Kármán Irén újságírót. Az összekötözött nőre a Duna parton találtak rá. Az újságíró az 1990-es évek olajszőkítési ügyeivel, a bűncselekmények feltárásán is dolgozott. A Nemzeti Nyomozó Iroda a nyomozás eredményeit ismertetve bejelentette: az adatok egyértelműen cáfolják Kármán Irén elmondását, így az elkövetés helye és ideje, a végrehajtás módja bizonyíthatóan eltér az általa előadottaktól.
  • június 24. - Bagdadban az iraki felsőbíróság népirtás, emberiesség elleni és háborús bűnök elkövetés miatt bűnösnek mondta ki és halálra ítélte Szaddám Huszein megdöntött diktátor unokatestvérét, a Vegyész Ali néven is ismert Ali Haszan al- Madzsidot, továbbá a volt védelmi minisztert és az iraki fegyveres erők volt hadműveleti igazgatóhelyettesét.
  • június 24. - Boris Tadic szerb államfő Zágrábban a balkáni országok csúcstalálkozója alkalmával a horvát televízióban ünnepélyesen bocsánatot kért az 1991-95-ös horvátországi polgárháborúban szerbek által elkövetett háborús bűncselekményekért.
  • június 25. - Az OMV osztrák olajcég bejelentette, hogy több, együttesen közel 1 milliárd eurós ügylet keretében 8,6 százaléknyi Mol részvényt vásárolt, az addigi 10 százalékról 18,6 százalékra növelve részesedését a magyar vállalatban. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 27-én ellenséges kivásárlásnak nevezte az OMV lépését és kijelentette: minden eszközzel igyekeznek meghiúsítani a további felvásárlást.
  • június 26. - Dunaújvárosban felavatták a gumiabroncsokat gyártó dél-koreai Hankook cég 500 millió eurós - több mind 130 milliárd forintos - beruházással épülő gyárát. A Hankook európai gyártóközpontja első ütemének építése 2008. márciusában fejeződik be, addigra az üzem naponta 15 ezer, vagyis évi 5 millió gumiabroncsot gyárt.
  • június 27. - Tony Blair brit miniszterelnök Londonban benyújtotta lemondását II. Erzsébet királynőnek. Az uralkodó Gordon Brown addigi pénzügyminisztert kérte fel a kormányfői poszt betöltésére.
  • június 28. - A Fővárosi Közgyűlés határozatot fogadott el arról, hogy megpályázza a 2020-as nyári olimpia magyarországi megrendezését.
  • június 28. - Budapesten a Nemzet Színésze cím viselői Bodrogi Gyula Kossuth-díjas kiváló és érdemes művészt választották meg a június 3-án elhunyt Darvas Iván helyére.
  • július 1. - Az Egyesült Államokban piacra került az Apple informatikai óriáscég új mobiltelefon-modellje, az iPhone.
  • július 1. - Angliában betiltották a nyilvános helyeken való dohányzást. A tilalom vonatkozik minden középületre, a zárt légterű irodákra, a zárt vagy részben zárt munkahelyekre is.
  • július2. - Vlagyimir Putyin orosz államfő George Bush amerikai elnökkel folytatott megbeszélést a Bush-család nyári rezidenciáján, ahol ő volt az első meghívott külföldi állami vezető. A két elnök megállapodott, hogy együttműködnek az iráni nukleáris program miatt kialakult válság megoldásában.
  • július 3. - Az Alkotmánybíróság úgy határozott hogy a köztársasági elnök megtagadhatja az elé terjesztett kitüntetések adományozását, érdemi döntési joga van arra, hogy a köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütköző kitüntetések esetén az előterjesztést ne írja alá.
  • július 4. - A francia kormány bejelentette, hogy 1,2 milliárd eurós megszorító csomagot vezet be a társadalombiztosítás eddigi történetének legmagasabb, 12 milliárd eurós deficitjének enyhítésére. Megemelik egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díját, a vizitdíj 1 eurós önrészét, minden szolgáltatásért külön kell fizetni, naponta maximálisan 4, évente 50 eurós összegben.
  • július 4. - Sólyom László köztársasági elnök visszautasította Gyurcsány Ferenc miniszterelnök előterjesztését, hogy 75. születésnapja alkalmából tüntesse ki Horn Gyulát külügyminiszterként és miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért. A köztársasági elnök indoklása szerint a volt miniszterelnök 1956-os magatartása és az akkori magatartással kapcsolatos 2007-es állásfoglalása alapvető ellentétben áll a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével.
  • Július 5. - A Nemzetközi Olimpiai Bizottság guatemalai ülésszakának szavazatai alapján az oroszországi Szocsi rendezheti meg a 22. téli játékokat 2014-ben.
  • július 5. - Az V. kerület polgármestere, Rogán Antal, egy tíz évvel korábbi rendeletre hivatkozva felszólította az Egészségügyi Minisztériumot és a Honvédelmi Minisztériumot, hogy öt évre visszamenőleg fizessék meg az intézmények által parkolóhelyként használt közterület használati díjának tízszeresét, ami az egészségügyi tárcánál 10,5 milliárd, a honvédelmi tárcánál 13 milliárd forintot jelent. A polgármester augusztus 14-én, mivel a két minisztérium hivatalosan nem válaszolt, behajtást kezdeményezett.
  • július 5. - A Pest Megyei Bíróság perújítási tárgyaláson elmeállapota miatt két évvel csökkentette Tasnádi Péter már letöltött négy és fél éves szabadságvesztését, megszüntette Tasnádi előzetes letartóztatását, és elrendelte házi őrizetbe vételét.
  • július 5. - Budapesten a 12. Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemű Film- és Kulturális Fesztivál megnyitóján Szetey Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal személyügyi államtitkára felvállalta homoszexualitását. A „meleg büszkeség”- napi felvonulást antiszemita és homofób bekiabálások kíséretében tojással, üvegekkel, Molotov-koktéllal dobálta meg a Magyar Nemzeti Front és a Jobbik által szervezett, bejelentett ellentüntetés több résztvevője. A felvonulást követő rendezvény után több embert megtámadtak és súlyosan bántalmaztak.
  • július 6. – A Horn Gyula volt miniszterelnök 75. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen, felszólalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Hans-Dietrich Genscher volt nyugatnémet külügyminiszter és Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő, aki kijelentette, hogy szükséges volt a Szovjetunió beavatkozása Magyarországon 1956-ban.
  • július 7. - Minden idők legnagyobb zenei eseménye, a Live Earth 24 órás maratoni rendezvénysorozat zajlott hat kontinensen mintegy 150 zenész fellépésével, hogy - Al Gore volt amerikai alelnök kezdeményezésére - felhívja a világ figyelmét a Föld légkörének melegedésére, az élővilágot fenyegető klímakatasztrófára.
  • július 8. - Budapesten éjszaka, az I. kerületben a rendőrjárőr igazoltatta Lengyel Zoltánt, a Fidesz országgyűlési képviselőjét. A politikus okmányok hiányában nem tudta igazolni magát és összetűzésbe keveredett a rendőrökkel, akik szerinte bántalmazták őt, a rendőrök azonban róla állították, hogy megütött egy rendőrt.
  • július 9. - A Fidesz ismét beadta az Országos Választási Irodának a kórházprivatizációról, a gyógyszerforgalmazásról és a termőföldről szóló népszavazási kérdéseit. Ezzel egy időben e-mail-beadvány érkezett a Fidesz három kérdésével azonos témában, de ellentétes tartalommal. Az új népszavazási kérdéseket Kálmán László nyelvész nyújtotta be, magánemberként.
  • július 11. - Iszlámábádban a pakisztáni hadsereg kétnapi tűzharc után ellenőrzése alá vonta a Vörös Mecsetet, ahol iszlám szélsőségesek egy héttel korábban sáncolták el magukat több száz korániskolással együtt.
  • július 11. - A líbiai legfelsőbb igazságügyi tanács életfogytiglani
  • börtönbüntetésre enyhítette az észak-afrikai országban 8 éve raboskodó öt bolgár ápolónőre és egy - időközben bolgár állampolgárságot kapott - palesztin orvosra kiszabott halálos ítéletet. A vádlottak a vád szerint szándékosan HIV-vírussal fertőztek meg líbiai gyerekeket. Az elítélteket kiadták Bulgáriának, ahol azonnal kegyelmet kaptak.
  • július 14. - A budapesti Venyige utcai büntetés- végrehajtási intézetben öngyilkos lett N. László, a 2002. május 9- én nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás egyik előzetes letartóztatásban levő gyanúsítottja.
  • július 16. - Az országos tiszti főorvos hármas fokozatú hőségriadót rendelt el, miután a napi középhőmérséklet három egymást követő napon meghaladta a 27 fokot. Magyarországon még sosem volt harmadfokú hőségriadó. Megdőlt a Magyarországon valaha mért legmagasabb hőmérséklet, az abszolút melegrekord, amikor Kiskunhalason 41,9 fokot mértek.
  • július 18. - Több millió éves mocsári cipruserdő maradványai kerültek elő a Mátrai Erőmű ZRt. bükkábrányi külfejtéses lignitbányájából. A leletegyüttes azért különleges, mert a fák eredeti helyükön, álló helyzetben maradtak fenn, mintegy 3-5 méter magasságig, 2-3 méteres átmérővel.
  • július 20. - A Bigger Bang turné keretében Budapesten lépett fel a brit Rolling Stones együttes.
  • július 21. - Tíz évvel az első epizód után megjelent a példátlan sikerű Harry Potter-regényfolyam hetedik, befejező része. A sorozat minden létező irodalmi rekordot megdöntött, a korábbi hat kötet összesen 325 millió példányban kelt el, Joanne Rowling minden idők legjobban kereső írónője és a leggazdagabb brit nő lett, a regényekből eddig készült öt film több mint 2 milliárd font bevételt hozott világszerte.
  • július 25. - Magyarországon is forgalomba került abból az Indiából importált, magas szennyezettségű guar gumiból, amelyet élelmiszeripari stabilizátorként használnak. A főállatorvos felszólította az adalékanyagokat használó cégeket, hogy jelentkezzenek a hatóságoknál, a fogyasztókat pedig arra, hogy a további vizsgálatokig ne vásároljanak az E-412 adalékot tartalmazó termékekből.
  • július 27. - A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Magosz szervezésében szabolcsi gazdák Záhony környékén több kilométer hosszan elzárták járműveikkel a 4-es főút egyik félpályáját, mielőbbi és minél nagyobb kárenyhítést követelve a kormánytól a tavaszi fagykár, jégverés és aszály miatt.
  • július 31. - Hivatalosan is lezárult a brit hadsereg 1969-ben kezdődött észak-írországi küldetése, amelynek során 763 brit katona vesztette életét az északír konfliktusban.
  • augusztus 1. - Az amerikai Minnesota állambeli Minneapolisban az esti csúcsforgalomban leszakadt egy, a Mississippin átívelő híd. Mintegy félszáz jármű húsz méteres magasságból a folyóba zuhant. A szerencsétlenségben heten életüket vesztették, nyolcan az eltűntek listájára kerültek, százan megsérültek.
  • augusztus 1. – Mindhárom hazai mobilszolgáltató csökkentette barangoló tarifáit. A döntés nem érinti az unión kívüli roamingolás költségeit és nem szabályozza az sms- és mms-díjakat sem.
  • augusztus 2. - A budapesti kormányzati negyed tervpályázatát és a vele járó 20 millió forintot a beadott 17 pályamunka közül Janesch Péter magyar és Kengo Kuma japán építész által vezetett csapat nyerte "zöld" épületnek minősített tervével.
  • augusztus 3. - Megalakult a Magyar Gárda. Célként a "nemzeti önvédelem kereteinek" megteremtését jelölték meg. A csoportot a Bíróság hagyományőrző és kulturális egyesületként jegyezte be. A sajtóban félkatonai szervezetnek minősített Magyar Gárda tagjainak fekete egyenruhája van, rajta Imre király Árpád-sávos, kilenc oroszlánnal díszített pajzsával.
  • augusztus 5. - A budapesti Ferihegyi repülőtéren a Repülőtéri Forgalmi Dolgozók Független Szakszervezete 16 órától éjfélig sztrájkolt bérkövetelését nyomatékosítandó. A munkabeszüntetés jelentős zavarokat okozott a légi közlekedésben.
  • augusztus 5. - A mogyoródi Hungaroringen Lewis Hamilton, a McLaren-Mercedes versenyzője nyerte az 58. Forma-1-es gyorsasági világbajnokság Magyar Nagydíját.
  • augusztus 6. - Ehud Olmert izraeli kormányfő első ízben tárgyalt palesztin területen, a ciszjordániai Jerikóban Mahmúd Abbász palesztin elnökkel a Bush elnök által javasolt nemzetközi Közel-Kelet-konferencia előkészítéséről.
  • augusztus 8. - Átadták a forgalomnak az M7-es autópálya Zamárdi és Balatonszárszó közötti 14,7 kilométeres szakaszát, s ennek részeként a Kőröshegynél megépült völgyhidat. Az 1872 méter hosszú, Európában egyedülálló vasbeton szerkezetű viadukt legmagasabb pillére 88 méter, szélessége 23,8 méter.
  • augusztus 12. - Az izraeli rendőrség vizsgálatot indított Dávid Admon budapesti nagykövet ellen annak gyanújával, hogy munkája során kenőpénzeket fogadott el, pozícióját arra használta fel, hogy privát üzleti vállalkozásokat indítson el Magyarországon.
  • augusztus 14. - A budapesti Hajógyári szigeten 371 ezren látogattak ki a 15. Sziget fesztiválra, ahol köszöntötték a Sziget kezdetektől számított négymilliomodik látogatóját. A nulladik napon a Locomotív GT adott koncertet.
  • augusztus 18. - A Külügyminisztérium bejelentette, hogy a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszponton őrzött 44 kubai menekült közül 29 politikai menedékjogot kap Magyarországon. A menekültek beilleszkedési költségeit egy évig az Egyesült Államok fizeti majd. A kubai külügyminisztérium emiatt közleményben támadta Magyarországot. A kubai menekültek októberben érkeztek meg Magyarországra.
  • augusztus 24. - Görögországban a több hónapja tartó rendkívüli hőség és szárazság miatt hatalmas erdőterületek kaptak lángra, rendkívüli állapotot hirdettek ki az ország egész területére. A lángokban 64 ember vesztette életét, több százezer hektárnyi erdő, 4,5 millió olajfa égett le, a kár elérte az ötmilliárd eurót.
  • augusztus 29. - A Lándhíd Rádió Online fotómontázst tett közzé Szetey Gáborról, a Miniszterelnöki Hivatal személyügyi államtitkáráról, amelyen a melegségét vállaló politikust az auschwitzi haláltábor bejárata előtt, rózsaszín háromszöggel a mellén ábrázolták. A képet rövid idő múlva eltávolították, a honlap főszerkesztőjét és ügyeletes szerkesztőjét azonnali hatállyal elbocsátották, a rádió tulajdonosai és vezetése elnézést kértek az államtitkártól.
  • augusztus 30. - A Fővárosi Közgyűlés döntött a Szent János, a Szent Margit és a Budai Gyermekkórház összevonásáról. Az integrált, új intézmény 2008. január 1-jétől a Szent János Kórház nevét tartja meg, a másik két intézmény jogutód nélkül megszűnik és telephelyként működik.
  • szeptember 1. - A Fidesz országos választmánya határozott a párt vezette önkormányzatok közös egészségügyi stratégiájáról. A határozat egyrészt elutasítja az üzleti, profitalapú, fizetős egészségügy kialakítására irányuló kormányzati szándékot, másrészt a működés hatékonyságának növelését szorgalmazza.
  • szeptember 2. - A ciszjordániai Rámallában közzétették a Palesztin Hatóság új választási törvényét, amely kötelezővé teszi minden képviselő- és elnökjelölt számára a Palesztinai Felszabadítási Szervezet politikai programjának és az Izraellel kötött egyezményeknek a tiszteletben tartását. A jelölteknek a Fatah uralta PFSZ-t kell elfogadniuk a palesztin nép "egyetlen törvényes képviselőjeként".
  • szeptember 5 - A 18 éves Szávay Ágnes - élete első felnőtt amerikai nyílt teniszbajnokságán - egyesben a legjobb nyolc közé, a párosok között az elődöntőig jutott, ezzel a női teniszezők világranglistáján mind egyéniben, mind párosban a 23. helyet foglalta el. Pekingben megnyerte a China Open tenisztornát, és ezzel a ranglista 20. helyére lépett előre.
  • szeptember 6. - Modenában, 71 éves korában elhunyt Luciano Pavarotti olasz operaénekes, az elmúlt évtizedek egyik legszebb tenorja.
  • szeptember 7. - XVI. Benedek pápa apostoli látogatást tett Ausztriában, nemcsak katolikus egyházfőként, hanem a Vatikán államfőjeként is. Elzarándokolt az 1133-ban alapított heiligenkreuzi ciszteri apátságba, a bécsi zsidóság első zsinagógájánál emelt emlékműnél pedig a holokauszt áldozataira emlékezett. A pápa felkérte a politikai vezetőket, hogy tiltsák be a magzatelhajtást s felemelte szavát az eutanázia ellen.
  • szeptember 8. - 199 magánszemély - közöttük több "Kossuth téri tüntető" keresetet nyújtott be Gyurcsány Ferenc kormányfő, az MSZP elnöke ellen. Beadványukban fejenként százezer forint és kamatainak megfizetését kérik, amiért a kormányfő a 2006-os választásokat megelőzően nem engedte nyilvánosságra hozni a költségvetési számokat és mutatókat.
  • szeptember 10. - Sólyom László napirend előtt felszólalt az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján. Az államfő leszögezte: Magyarországon nincs fasisztaveszély, van viszont radikális jobboldal, amely programmá teszi az emberek közötti megkülönböztetést, ami elfogadhatatlan. A veszély eltúlzása és a félelem növelése azonban káros és elítélendő. Beszédében arra is felszólított, hogy a holokauszt áldozatai és a túlélők fájdalma iránti tiszteletből ne az árpádsávos zászlót használja az, aki ellenzékiségét, nemzeti érzelmét akarja kifejezni.
  • Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője parlamenti felszólalásában a magyar zsidósághoz fordulva azt a kérdést tette fel: jó-e a magyar zsidóságnak, ha egy rossz politika "mintegy túszként löki maga elé a Schwarcz bácsit és a Weisz nénit". Beszéde második részét külön az SZDSZ-nek címezte. "Drogliberalizáció, melegházasság, extrém szekták, eutanázia: ezen ügyek megítélései különböztetik meg az SZDSZ-t az MSZP-től."
  • Gyurcsány Ferenc politikai összegző beszédében leszögezte: a reformokat továbbra is kulcsfontosságúnak tartja, de azokat nem elég diktálni, az átalakításhoz támogatást is kell szerezni. A kormányfő beszédének kezdetén a Fidesz és a KDNP képviselői - a két frakcióvezető kivételével - ismét elhagyták az üléstermet, a köztársasági elnök pedig még a beszéd előtt távozott.
  • szeptember 13. - A Nemzetközi Automobil Szövetség, a FIA tanácsa kémkedés miatt elmarasztalta a Forma-1-es McLaren- Mercedes istállót. A McLaren elvesztette összes, a konstruktőrök versenyében szerzett pontját és a hátralévő VB-futamokon sem szerezhetett újabb pontokat, emellett 100 millió dollár büntetést is kapott. A Ferrari titkos fejlesztési terveit az olasz csapat egy volt mérnöke adta át a McLaren-Mercedes - azóta már menesztett - vezető mérnökének.
  • szeptember 14. - Dobroslav Trnka, Szlovákia legfőbb ügyésze leváltotta a Nyitrán tanuló Malina Hedvig ellen folyó eljárás nyomozóit és ügyészeit. Helyettük öt személyből álló nyomozócsoportot nevezett ki, amelynek az addigi eljárás mulasztásainak pótlása és a nyomozati anyagban található ellentmondások kiküszöbölése a feladata. Az egyetemista lányt hamis tanuzásért feljelentők egyike időközben öngyilkos lett, a másikról kiderült, hogy korábban a szlovák titkosszolgálat tisztje volt.
  • szeptember 14. - A nemzetközi likviditási válság során a Northern Rock vezető brit jelzálogkölcsönző fizetési nehézségei minden idők egyik legnagyobb brit bankpánikját robbantották ki. A pánik csak egy hét múltás csillapodott le, amikor Alistair Darling pénzügyminiszter bejelentette, hogy a brit központi bank jótáll a Northern Rock betéteinek 100 százalékáért.
  • szeptember 14. - Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök budapesti hivatalos látogatásán a reformok szükségességéről és az uniós közös energiapolitikáról tárgyalt. Az Országházban mondott beszédében stratégiai partnerségként jellemezte Franciaország és Magyarország viszonyát.
  • szeptember 15. - Budapesten meghalt egy újszülött, akit nem kórházban, hanem egy születésházban akart világra hozni az édesanyja, de a szülés során komplikációk léptek fel. A rendőrség közigazgatási eljárást indított. A tragédiát több hasonló eset követte, heves vitát robbantva ki az otthonszülés szabályozásáról.
  • szeptember 15. - Az Európai Űrügynökség bejelentette: a globális felmelegedés következményeként a Jeges- tengert borító jég oly mértékben megolvadt, hogy teljesen feltárult az Északnyugati Átjáró, megnyitva az évszázadok óta keresett, az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő, de mindaddig járhatatlan északi sarki hajózási utat Európa és Ázsia között.
  • szeptember 17. - Budapesten Gyurcsány Ferenc kormányfő 2006-os balatonőszödi beszéde nyilvánosságra kerülésének első évfordulóján tiltakozó tüntetéseket rendeztek. Késő este - rendőrök jelenlétében – a tüntetők egy csoportja megdobálta a Parlamentből távozó szocialista és liberális képviselőket, autóikat zászlórudakkal verték össze.
  • szeptember 19. - Az izraeli biztonsági kabinet ellenséges területnek minősítette a Gázai övezetet. A döntés nyomán Izrael bármikor megszüntetheti a palesztin területekre irányuló, létfontosságú áram- és vízszolgáltatást, valamint üzemanyag-szállítást.
  • szeptember 19. - Kecskeméten őrizetbe vették és 30 napra előzetes letartóztatásba helyezték Zuschlag Jánost, az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető elnökét. A Bács-Kiskun Megyei Ügyészség a szocialista politikust és hat társát különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalással gyanúsítja.
  • szeptember 20. - Pozsonyban a szlovák parlament határozatban erősítette meg a felvidéki magyarok és a németek II. világháború utáni csehszlovákiai meghurcoltatását törvényesítő 13 Benes-dekrétum érinthetetlenségét. A kollektív bűnösség elvét kimondó Benes-dekrétumok alapján Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól és kitelepítették őket, a magyarokat csehországi kényszermunkára hurcolták.
  • szeptember 22. – Mianmar, az egykori Burma második legnagyobb városában, Mandalajban mintegy tízezer buddhista szerzetes vonult végig a városon tiltakozva a katonai kormányzat gazdaságpolitikája, valamint az áremelések ellen és követelték az ellenzéki mozgalom 18 éve házi őrizetben tartott vezéralakjának, Aung San Suu Kyinak a szabadon engedését. A tüntetéseket szervező buddhista szerzetesek közül több ezret deportáltak.
  • szeptember 22. - A chilei legfelsőbb bíróság döntése alapján a hatóságok kiadták Perunak Alberto Fujimori volt perui elnököt, akit korrupcióval, sikkasztással és a terrorizmusellenes intézkedések ürügyén elkövetett túlkapásokkal vádolnak hazájában.
  • szeptember 26. - A Hír Tv 2005-ben, rejtett kamerával készült felvételt mutatott be. A képsorokon Weiszenberger László önkormányzati koordinátor, az MSZP önkormányzati képviselője, volt kiskunhalasi kistérségi megbízott az "uniós pályázatok lefölözésének módszerét" ismertette egy helyi vállalkozóval, s arról beszélt, hogyan osztják vissza a pályázatokon elnyert pénzeket a minisztériumnak.
  • szeptember 26. - A Fővárosi Ítélőtábla jogerőre emelte a Fővárosi Bíróság 2007. márciusi ítéletét, amelyben a bíróság a Mortimer néven ismert fiatalkorú Gy. Mihályt 3 év 10 hónap letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta emberölés kísérlete miatt. A roma fiú 2005 májusában karddal leszúrt egy másik roma fiatalkorút egy fővárosi buszon. A sértett a gyors orvosi beavatkozás ellenére maradandó sérüléseket szenvedett.
  • szeptember 29. - Életének 71. évében, Budapesten elhunyt Zsivótzky Gyula kalapácsvető olimpiai bajnok, a Nemzet Sportolója.
  • október 1. - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ismertette a kormány hét pontból álló, a politikai élet megtisztítását célzó javaslatcsomagját. A "tisztasági csomag" főállású parlamenti képviselőséget, új párt- és kampányfinanszírozási törvény és új, szigorú összeférhetetlenségi jogszabály megalkotását, a pártpolitikában részt vevő civil szervezetek állami támogatását, a magasabb beosztású köztisztviselők kötelező vagyonosodási vizsgálatát, az átlátható és ellenőrizhető képviselői jövedelmeket érinti.
  • október 1. - Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke bejelentette, hogy megszüntetik az 1 és 2 forintos pénzérméket. Ezt követően a kereskedők nem az árakban, hanem a vásárlás végösszegében érvényesítik az 5-re vagy 0-ra kerekítést.
  • október 5. - Az Egyesült Államok háromszoros olimpiai bajnok atlétája, Marion Jones elismerte: hazudott, amikor azt állította, soha nem használt doppingszereket és bejelentette visszavonulását. Az atlétasztárnak vissza kellett adnia a 2000-es sydneyi olimpián szerzett három arany- és két bronzérmét is.
  • október 6. - Pakisztánban a parlament két házából és a négy tartományi gyűlésből álló elektori testület újabb öt évre Pervez Musarraf államfőt választotta az ország elnökévé. A szavazást erőszakba torkolló tiltakozó megmozdulások kísérték.
  • október 6. - Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, az Európai Néppárt alelnöke Nagyváradon részt vett Tőkés László püspök, független európai parlamenti képviselőjelölt választási rendezvényein. A pártelnök jelezte, hogy a Fidesz politikusai személyes jelenlétükkel támogatják továbbra is Tőkés László választási hadjáratát.
  • október 8. - Az Országgyűlés elfogadta a Lex Mol néven emlegetett jogszabályt, vagyis a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosítását. Az államnak ezentúl lehetősége lesz jogi eszközökkel szűkíteni azon társaságok mozgásterét, amelyek magyar energetikai és vízellátó céget akarnak felvásárolni.
  • október 12. - Németországban megbénult a vasúti közlekedés a mozdonyvezetők 24 órás sztrájkja miatt. A vasúti dolgozók 30 százalékos béremelést követeltek a Deutsche Bahn vasúttársaságtól, azonban csak mintegy 10 százalékos emelésre kaptak javaslatot.
  • október 13. - AZ MSZP parlamenti csoportja budapesti tanácskozásán megvitatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a közélet tisztaságát célzó október 1-jei kezdeményezéseinek részleteit. A frakció azt indítványozta, hogy 2011. január 1-jétől a polgármesterek, a megyei közgyűlési elnökök, a főpolgármester és helyettesei ne lehessenek egyben parlamenti képviselők is.
  • október 16. - George Bush amerikai elnök Washingtonban fogadta a dalai lámát, Tibet indiai száműzetésben élő spirituális vezetőjét, akinek személyesen nyújtotta át a Kongresszusi Aranyérmet, az amerikai törvényhozás által adható legmagasabb polgári kitüntetést.
  • október 17. - Az 52. Velencei Képzőművészeti Biennálén a Magyar Pavilon nyerte a kiemelkedő nemzeti kiállításnak járó Arany Oroszlán-díjat.
  • október 18. - Nyolcévi önkéntes száműzetés után hazatért Pakisztánba Benazir Bhutto ellenzéki politikus, egykori miniszterelnök. A repülőtérről távozó Bhutto gépkocsi-konvoja közelében, az őt üdvözlő tömegben öngyilkos merényletet követtek el, amelynek 139 halálos áldozata volt.
  • október 20. - Horváth Ágnes egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a Magyar Kórházszövetség javaslatára az új egészségbiztosítási rendszerben megszűnik a kórházi volumenkorlát.
  • október 21. - Gyújtogatások következtében Kalifornia déli részén, Los Angelestől egészen a mexikói határig legalább 203 ezer hektárnyi területen erdő- és bozóttüzek pusztítottak. A lángokban 14 ember vesztette életét, másfél milliárd dollárnyi biztosított ingatlan semmisült meg.
  • október 22. - Budapesten a Magyar Önvédelmi Mozgalom Szabadság térre bejelentett demonstrációjáról este - a lakhelyelhagyási tilalom alatt álló Budaházy György felszólítására - a Rendőrség tiltó határozata ellenére mintegy kétezer tüntető indult az Operaház felé, ahol az 1956-os forradalom tiszteletére tartott díszelőadáson éppen Gyurcsány Ferenc kormányfő mondott ünnepi beszédet. A rendőrség könnygázgránátot vetett be és feloszlatta a jobboldali tüntetést, amelynek résztvevői petárdákat, köveket, üvegeket és Molotov-koktélokat hajigáltak, autókat gyújtottak fel.
  • október 23. - Budapesten és országszerte megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc 51., valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 18. évfordulójáról. A Fidesz ismét az Astoriánál tartotta nagygyűlését, ezen Orbán Viktor pártelnök felelősségre vonást ígért "a tavaly október 23-i események elkövetőinek, felbujtóinak és értelmi szerzőinek". Ezzel egy időben hitet tett az erőszakmentesség mellett.
  • október 25. - A mozdonyvezetők kétórás országos figyelmeztető sztrájkot tartottak tiltakozásul vasúti szárnyvonalak tervezett bezárása ellen. Első esetben fordult elő a mozdonyvezetői sztrájkok történetében, hogy a GySEV mozdonyvezetői is részt vettek a munkabeszüntetésben.
  • október 25. - Szingapúrban felszállt első útjára a világ legnagyobb utasszállító óriásgépe, az Airbus A380. A kétemeletes légi jármű 525 utasnak nyújt mindhárom osztályán addig példa nélküli komfortot, de gép 800 személy befogadására is alkalmas.
  • október 26. - Engedély nélküli tüntetések zavarták meg reggel nyolc órától Budapest több pontján a forgalmat, mintegy hat- hétszáz ember az Erzsébet híd és a Lánchíd forgalmát próbálta leállítani, hosszabb-rövidebb időre megbénították a közlekedést a Kossuth Lajos utcában, az Astoriánál, a Blaha Lujza téren és a Duna budai rakpartján. A rendőrség nyolcvankét embert állított elő. A hídlezárást a Fidesz is közleményben ítélte el.
  • október 29. - Az Országgyűlés elfogadta a polgári törvénykönyv gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását. Sólyom László köztársasági elnök a szerinte több szempontból is alkotmányellenes jogszabályt nem írta alá, hanem november 13-án véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak.
  • október 30. - A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség végrehajtó bizottsága zürichi ülésén úgy határozott hozott: Brazília lesz a 2014-es labdarúgó-világbajnokság helyszíne.
  • október 30. - Kovács Ágnes olimpiai, világ- és Európa- bajnok úszó, versenyen kívüli, előre be nem jelentett doppingellenőrzés során nem szolgáltatott elegendő mennyiségű mintát, a további mintaszolgáltatást pedig hivatalos elfoglaltságára hivatkozva megtagadta, amit írásban elismert. A Magyar Antidopping Csoport feljelentette az úszónőt, akit előbb a Magyar, majd a Nemzetközi Úszó Szövetség fegyelmi bizottsága is felmentett.
  • október 31. - Egy spanyol bíróság közel 40 ezer év börtönbüntetést szabott ki a Madrid központi pályaudvarán 2004. márciusában elkövetett, 191 halálos áldozattal és 1841 sebesülttel járó robbantásos merényletek három fővádlottjára.
  • november 1. - Martina Hingis, a 27 éves ötszörös Grand Slam-győztes, volt világelső svájci teniszcsillag bejelentette, hogy visszavonul, miután doppingtesztje kokain nyomait mutatta ki szervezetében.
  • november 3. - Pakisztánban Pervez Musarraf államfő a terrorizmus elleni harc ürügyén elnöki rendelettel rendkívüli állapotot vezetett be, ezzel átmeneti időre hatályon kívül helyezve az alkotmányt.
  • november 4. - Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 51. évfordulójára emlékező gyásznapon országszerte megemlékezéseket tartottak. Az évfordulót lezáró Hősök téri ünnepséget tüntetők próbálták megzavarni.
  • november 5. - Az Egyesült Államokban sztrájkba léptek a forgatókönyv-írók, akik új díjakat kérnek azok után az eredeti tartalmak, tévésorozatok és mozifilmek után is, amelyek kimondottan az internetre, az új vezeték nélküli eszközökre, mobiltelefonokra és egyéb digitális lejátszókra íródnak.
  • november 6. - Tarlós István, a Fidesz népszavazási kampányának vezetője megkezdte 30 várost és 120 kistelepülést érintő országjárását, amelynek során a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló népszavazási kérdésekről ad felvilágosítást.
  • November 6. - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hat megyét érintő, a "Falu hete" elnevezésű országjáró körútján ismertette a falvaknak is szóló pályázati és támogatási lehetőségeket.
  • november 7. - A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete és a Vasutasok Szakszervezete szervezésében a vasutasok kétórás országos figyelmeztető sztrájkot tartottak reggel 6 és 8 óra között 38 vasúti mellékvonal tervezett bezárása elleni tiltakozásul.
  • november 7. - Finnországban egy Helsinkihez közeli település középiskolájában egy 18 éves diák fegyveres ámokfutása során nyolc embert ölt meg, tizenkettőt megsebesített, majd öngyilkos lett.
  • november 8. - Elkészítette jelentését a kormány által létrehozott, Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár vezette, a svéd Gripen vadászrepülőgépek beszerzését vizsgáló bizottság. A dokumentum szerint 2001-ben semmi ok nem volt vadászgépek beszerzésére, a döntéssel kapcsolatban nem volt költségelemezés, nem fogalmaztak meg alapvető követelményeket, nem folyt le közbeszerzési eljárás és a szerződés szövegezése sem volt megfelelő.
  • november 10. - Prágában a rendőrség megakadályozta, hogy szélsőjobboldali szervezetek az iraki beavatkozás elleni tiltakozásnak álcázott, engedély nélküli felvonulást tartsanak a régi zsidónegyedben, a zsidók elleni 1938-as németországi pogrom, a "Kristályéjszaka" évfordulóján. A belvárosban összetűzésekre került sor a bőrfejűek és anarchisták között. A rendőrség fellépését a kormányoldal és az ellenzék is határozottnak és szakszerűnek minősítette.
  • november 11. - Olaszországban egy autópálya-pihenőben szurkolók csaptak össze, a verekedésbe beavatkozó sztrádarendőrség egy rendőrének figyelmeztető lövése megölte az egyik drukkert. A tragédia miatt országszerte zavargások bontakoztak ki, ezért az Olasz Labdarúgó Szövetség felfüggesztette a másod- és harmadosztályú bajnokság küzdelmeit.
  • november 13. - Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága egy 1998 óta húzódó perben kimondta, hogy Csehország megsértette 18 roma gyerek jogait azzal, hogy nem engedte őket a rendes állami iskolákban tanulni, hanem különleges iskolák látogatására kényszerítette őket. A bíróság kötelezte a cseh államot, hogy kárpótlást fizessen a roma családoknak.
  • november 13. - Franciaországban tíz napon keresztül sztrájkoltak a vasutasok, a tömegközlekedési dolgozók és a közalkalmazottak tiltakozásul a nyugdíjreform ellen, amely megszüntetné az állami vállalatok kedvezményes nyugdíjrendszerét. Az ország életét átmenetileg megbénító sztrájk azután maradt abba, hogy tárgyalások kezdődtek a szakszervezetek, az ágazati vezetők és a kormány képviselői között a nyugdíjreform kompenzációjáról.
  • november 14 - Németországban a mozdonyvezetők szakszervezete, a GDL a német vasút történetének legnagyobb és leghosszabb, két és fél napos sztrájkjában a vasutasok több mint 30 százalékos béremelést, illetve önálló bérmegállapodást követeltek.
  • november 14. - A 90-es évek legnagyobb olajügyének tekintett Energol-botrányban született ítélet szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon a 18 vádlott közül hatot ítélt adócsalád miatt letöltendő, két évnél nem súlyosabb szabadságvesztésre. A bíró az indoklás során súlyos kritikával illette az ügyészség tevékenységét.
  • november 18. - Szekeres Imre honvédelmi miniszter Pápán bejelentette, hogy a NATO a magyar bázist választotta a stratégiai légi szállítási flotta bázisrepülőterének. Az első gép 2008 végén érkezik, a teljes állomány 2009-ben áll majd hadirendbe.
  • november 19. - Az 500-as Fiat Cinquecento nyerte el az Év Európai Autója címet.
  • november 19. - Kilencvenéves korában, Kerepesen elhunyt Szabó Magda Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas író.
  • november 20. - A Budapesti Közlekedési Vállalat két autóbuszos szakszervezete kétórás figyelmeztető sztrájkot tartott a tervezett leépítések, járatritkítások és a munkakörülmények romlása miatt.
  • november 21. - A Liga Szakszervezetek országos tiltakozó akciókat, sztrájkokat, tüntetéseket szervezett tiltakozásul a vasúti szárnyvonalak tervezett bezárása, az egészségbiztosítási reform, az új nyugdíjszámítási mód, és a korkedvezményes nyugdíjazás szabályai ellen. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete és a Vasutasok Szakszervezete hatórás országos vasúti sztrájkot tartott.
  • november 21. - Jacques Chirac volt francia elnök ellen hivatalos vizsgálatot indítottak sikkasztás gyanújával, a vizsgált ügy még Chirac párizsi polgármestersége idejére nyúlik vissza.
  • november 22. - Az orosz Gazprom gázipari vállalat és az olasz Eni olajtársaság vezetői Moszkvában megállapodást írtak alá a Déli Áramlat gázvezeték üzemeltetéséért felelős vegyesvállalat megalapításáról.
  • november 25. - Romániában megválasztották az Európai Parlament 35 román képviselőjét. A legtöbb szavazatot az ellenzéki Demokrata Párt szerezte meg, az RMDSZ 2 képviselői manátumhoz jutott és bekerült az európai törvényhozásba a függetlenként indult Tőkés László református püspök is. A magyar siker a rendkívül alacsony részvételi aránynak volt köszönhető.
  • december 1. - Új étkezési rendszer lépett életbe a kórházakban. Hárommilliárd forintnyi plusz forrásból minden kórházban duplájára emelték az egy betegre fordítható étkezési pénzt, az egy betegre jutó átlagosan napi 350 forintos étkezési pénz 550 forintra emelkedett, ebből napi háromszori étkezést, friss gyümölcsöt és elegendő folyadékot kell biztosítani a betegek számára.
  • december 2. - Vlagyimir Putyin elnök Egységes Oroszország pártja a szavazatok 62.3 százalékát szerezte meg az oroszországi parlamenti választásokon.
  • december 3. - Az Országgyűlés elfogadta a szabálysértési törvény módosítását. A legalacsonyabb pénzbüntetés január elsejétől ezer helyett 3 ezer forint lesz, felső határa pedig 150 ezer forint. A helyszíni bírság legalább 3, de legfeljebb 20 ezer forint lehet.
  • december 4. - Magyar bíróságon pert indított a MOL ellen az OMV. Az osztrák olajipari vállalat szerint ellentétes a magyar joggal az állam által birtokolt úgynevezett B részvény fenntartása, amely tulajdonosának vétójogot biztosít. A 10 százalékos szavazati korlát fenntartását is ellenzi az OMV, és kifogásolja, hogy egyszerre csak korlátozott számú igazgatósági tag hívható vissza.
  • december 5. - Orbán Viktor jogerősen pert nyert az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal szemben. A Fidesz elnökét azért perelte be a tárca, mert korábban azt nyilatkozta, hogy a rendőrség a kormány politikai biztatására verte szét brutálisan tavaly október 23-án, az előre bejelentett demonstráció résztvevőit. Ez azonban a Fővárosi Ítélőtábla döntése szerint a szabad véleménynyilvánítás körébe tartozik.
  • december 6. - Öngyilkos lett egy kényszergyógykezelés alatt álló beteg Budapesten az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben. A férfi a mosdóban a cipőfűzőjével akasztotta fel magát egy vízcsőre. Az illetőt hajnalban találta meg az egyik ápoló, aki a folyamatos vízcsobogásra lett figyelmes. A férfi 12 éve állt kényszergyógykezelés alatt egy gyilkosság miatt.
  • december 7. - Lemondott posztjáról az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökhelyettese, miután a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem tudta meggyőzni őt, hogy maradjon. Első fokon Varga Zoltán ítélte tényleges életfogytiglanra Kaiser Edét, akiről azután kiderült: ott sem volt a móri mészárlásnál.
  • december 8. - Elérte Dél-Korea partjait az az olajfolt, amely egy tartályhajó balesetét követően keletkezett. Az olajfolt mintegy hét kilométeres hosszúságban szennyezte be a partot és tengeri gazdaságokat, valamint osztrigatelepeket veszélyeztetett. A tartályhajó balesete Dél-Korea történetének legnagyobb tengeri olajszennyezését okozta.
  • december 9. - Évek óta működő okirat-hamisító és terjesztőhálózatot fogott el rendőrség Budapesten. A fővárosi, bérelt lakásokban tevékenykedő gyártóknak szerte az országban akadt megrendelője; a hamisítók 30-40 ezer forintért készítették az iratokat, amelyeket a közvetítők már 100-200 ezerért értékesítettek.
  • december 10. - Újabb cigányellenes tüntetést tartottak Pest megyében, ezúttal Kerepesen; a fáklyás felvonulást a "békés egymás mellett élésért és gyermekeink biztonságáért" címszó alatt rendezték. A rendőrség tudomásul vette a demonstrációt.
  • december 11. - Elhagyta a kórházat Csintalan Sándor, akit négyen vertek meg házának parkolójában. Az egykori szocialista alelnök, június óta Fidesz-tag, és HírTv-s műsorvezető politikai okokat sejt a támadás hátterében. Szerinte neonácik rontottak rá, akik zsidóbérencnek nevezték.
  • december 13. -. A lisszaboni Jeromos kolostorban aláírták az Únió reformszerződését. A közösség 27 tagállamának állam- és kormányfői, illetve külügyminiszterei látták el kézjegyükkel az Uniós alapdokumentumot. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök és Göncz Kinga külügyminiszter az ABC-sorrendnek megfelelően, a sorban tizenhatodikként írta alá a reformszerződést.
  • december 13. - Nagyszerű eredményekkel zárta a magyar csapat a 11. rövidpályás úszó Európa-bajnokság nyitónapját Debrecenben. Egy arany, egy ezüst és két bronzérmet szereztek a magyarok. Cseh László új világcsúccsal nyerte a 200 méteres férfi vegyes úszás döntőjét. A nap meglepetése a mindössze 16 éves Kovács Emese nevéhez fűződik, aki ezüstérmet szerzett 200 méter női pillangón. Bronzérmet szerzett Kis Gergő és Verrasztó Evelyn is.
  • december 14. – Éjszaka Molotov koktélt dobtak Kóka János épülő villájára Budapesten. Három gyújtópalackot hajítottak be a 12. kerületi építkezésre, az egyik belobbant és meggyújtotta a terasz ajtaját. Egy héttel később rálőttek Hiller István lakására, de mivel az éppen üresen állt, senki nem sérült meg.
  • december 16. - A Fővárosi Főügyészség keresetet nyújtott be a bíróságra a Magyar Gárda feloszlatásáért. A dokumentum szerint az egyesület tevékenysége sérti mások alkotmányos alapjogait, A Gárda szónokai megszegték a faji megkülönböztetés tilalmát, megsértették az emberi méltóságot és félelmet keltettek Magyarország cigány lakosságában.
  • december 17. – Határozatlan idejű sztrájkot hirdetett a Liga. A szakszervezeti tömörülés felhívásához vasutasok, repülőtéri dolgozók, pedagógusok és orvosok is csatlakoztak, tiltakozva az egészségbiztosítás reformja, a nyugdíjszámítás változtatásai, valamint a vasúti szárnyvonalak megszűntetése miatt. A sztrájk végül egy nap alatt befejeződött.
  • december 17. – Az Országgyűlés megszavazta az egészségbiztosítási törvényt. A Fidesz szerint a jogszabály elfogadása erőszak a társadalommal szemben. Az orvosi kamara szerint a törvény kimunkálatlan és így használhatatlan. A továbbiakban a köztársasági elnökön múlik, hogy mi lesz a törvény sorsa. Háromféleképpen dönthet: aláírhatja, vagy megfontolásra visszaküldheti a törvényt a parlamentnek, illetve előzetes normakontrollt kérhet az Alkotmánybíróságtól.
  • december 21. – Útlevélellenőrzés nélkül lehet átlépni a határt Szlovénia, Ausztria és Szlovákia felé azt követően, hogy éjfélkor lebontották az utolsó sorompót is a hegyeshalmi határátkelőhelyen. Magyarország a schengeni övezet teljes jogú tagjává vált.

Eltelt egy év. Kinek nagyon lassan, kinek túl gyorsan. De az biztos, hogy senkinek nem unalmasan. A radiocafé 98.6 hírszerkesztősége az új évben is a megszokott tárgyilagossággal ad hírt szűkebb és tágabb környezetünk legfontosabb eseményeiről.

Buliczka Csilla, Ertler Anikó, Riczkó Marcsi, Szabados Timi, Zsiga Bea és Láng András jó hírekben gazdag Újévet kíván.