LangArt - radiocafé: 2009

radiocafé: 2009

A hírekből minden kiderül. A tegnap: történelem. A holnap: jóslás. A hírek tárgya a mai nap. Néha azonban érdemes az egész folyamatot is áttekinteni. Ezt tesszük mi is december harmincegyedikén délután kettőkor. Az év utolsó hírösszefoglalójában végigszaladunk a kétezer-kilences esztendő minden fontos eseményén. Ha kihagyod, elsején, este nyolckor még meghallgathatod.

gázvezeték államadósság euróövezet segély hitel foglalkoztatás munkanélküliség mandátum tisztújítás szmogriadó pandémia sertésinfluenza világjárvány védőoltás holokauszt-tagadás csatlakozás elszakadás autonómia gyilkosság lincselés merénylet korrupció nyomozás ítélet szigorítás enyhítés letartóztatás munkahelyteremtés aláírás választás

A hírek a jelenről szólnak. Elmúlt és elkövetkező eseményeket világítanak meg és kapcsolnak össze, de mindig a mai nap eseményeiből kiindulva. A rádiós hírek mindezen túl, még hangulatokat is képesek közvetíteni. Gyakran hangzanak el olyan hírek, amelyeket jobb lenne nem is hallani. Más híreket öröm elmondani, és olyan hírek is szép számmal vannak, amelyek bejelentését alig várjuk. A hírek nagy része olyan történésekről számol be, amelyek tőlünk függetlenül következnek be, de sok olyan eseményből is hír is születik, amelyben részt vettünk, vagy legalább is befolyásolhattuk volna a kimenetelét. A hírek soha nem önmagukért vannak. A hírek Önökért vannak.

  • január 1. - Az orosz Gazprom leállította Ukrajnának szóló földgázszállításait a felgyülemlett ukrán adósságok miatt. Mivel a gáz nem jutott el a felhasználókhoz, több közép- és kelet-európai országban kritikus helyzet alakult ki. A szállítások csak 20-án indultak újra.
  • január 1. - Szlovákia 16. tagként csatlakozott az euróövezethez, az ország hivatalos fizetőeszköze az euró lett.
  • január 8. - Ismertették a kormány Út a munkához programját, amely a munkára képes, hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatását helyezi előtérbe a segélyezés helyett.
  • január 10. - Lemondott országgyűlési mandátumáról Boross Péter volt miniszterelnök, az MDF képviselője.
  • január 10. - A Magyar Olimpiai Bizottság tisztújító közgyűlése újabb négy évre Schmitt Pált választotta meg elnöknek.
  • január 11. - Budapesten első ízben lépett érvénybe szmogriadó.
  • január 14. - A kínai statisztikai hivatal jelentése szerint Kína - Németországot megelőzve - a világ harmadik gazdasági nagyhatalmává lépett elő.
  • január 15. - Székesfehérvárott beiktatták hivatalába a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság új parancsnokát, Benkő Tibor altábornagyot. A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkarának főnöke Tömböl László mérnök vezérezredes lett.
  • január 20. - Beiktatták hivatalába az Egyesült Államok 44., egyben első afroamerikai elnökét, Barack Hussein Obamát: YouTube (00:20-00:51). Az új amerikai elnök, első rendeletei egyikében elrendelte a guantánamói katonai börtön egy éven belüli bezárását.
  • január 21. - XVI. Benedek pápa feloldotta négy tradicionalista püspök, köztük a holokauszt-tagadásáról elhíresült angol Richard Williamson kiközösítését. Az emiatt támadt vihar nyomán a pápa elismerte, hogy hibázott és újfent kiállt a zsidó-keresztény párbeszéd mellett.
  • január 24. - Budapesten, a VI. kerületi Jókai utcában megnyílt az MSZP új székháza.
  • január 24. - Az Egyesült Államokban megnyílt az Extremely Hungary elnevezésű amerikai magyar kulturális évad, amely november végéig tartott..
  • január 25. - Bácskai János, a Fidesz jelöltje nyerte meg a budapesti Ferencvárosban rendezett időközi országgyűlési választást.
  • január 26. - Az izlandi kormány belebukott a mélyülő pénzügyi válságba. Az április 25-i előrehozott választáson győztes balközép kormány július 23-án benyújtotta az északi szigetország csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz.
  • január 27. - Magyar kezdeményezésre 12 ország állam-, illetve kormányfői részvételével Nabucco-konferenciát rendeztek Budapesten. A tervek szerint a 31 milliárd köbméter kapacitású Nabucco-vezeték a Kaszpi-tenger térségéből szállítana - Törökországon keresztül - földgázt Európának.
  • január 28 - Raúl Castro személyében 1986 óta először tett hivatalos látogatást kubai államfő Oroszországban.
  • január 29. - Az Országgyűlés rendkívüli ülésén nem támogatta a parlament feloszlatásáról beterjesztetett Fidesz-KDNP indítványt.
  • február 1. - Moszkvában trónra lépett I. Kirill, Moszkva és egész Oroszország új pátriárkája, a 2008 decemberében elhunyt II. Alekszij utóda.
  • február 8. - Egy veszprémi bárban kitört szóváltás után meggyilkolták Marian Cozmát, a helyi sportklub és a román válogatott tagját. A nagy felháborodást keltő bűnügyben számos letartóztatás történt, a nyomozás még folyik.
  • február 10. - A Központi Nyomozó Főügyészség őrizetbe vette Hunvald Györgyöt, a VII. kerület szocialista polgármesterét, akit különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként, bűnsegédként elkövetett csalással gyanúsítanak ingatlanügyek kapcsán. A politikus és társai ellen azóta is folyik a nyomozás.
  • február 10. - Izraelben előrehozott választásokat rendeztek, melyek nyomán a kormányt Benjámin Netanjahu, a Likud párt vezére alakíthatta meg.
  • február 11. - A Legfelsőbb Bíróság jogerősen pénzbüntetésre ítélte Princz Gábort, a Postabank egykori elnök-vezérigazgatóját és három vádlott-társát hanyag kezelés miatt. 1995-97 között a Postabanknál több tízmilliárdos vagyonvesztés következett be.
  • február 13. - Egységkormány alakult Zimbabwéban. A kormányfői tisztséget Morgan Tsvangirai, az ellenzék vezére foglalta el.
  • február 13. - Az amerikai kongresszus példátlanul nagy, 787 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagot fogadott el. Ez az összeg az amerikai GDP 5 százalékát teszi ki.
  • február 16. - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Parlamentben bejelentette a kormány válságkezelő - gazdasági megszorító intézkedéseit.
  • február 16. - Az Országgyűlés megválasztotta a Költségvetési Tanács elnökét, Kopits Györgyöt, és a testület tagjait, Obláth Gábort és Török Ádámot. A költségvetési tervezést ellenőrző, háromtagú Tanácsot a takarékos állami gazdálkodásról szóló, tavaly novemberben elfogadott törvény hívta életre.
  • február 17. - Phnompenben megkezdődött az első per az ENSZ közreműködésével létrehozott, a kambodzsai népirtás ügyében ítélkező bíróságon.
  • február 18. - Aszo Taro személyében először látogatott Szahalin szigetére japán kormányfő azóta, hogy a sziget a második világháborúban a Szovjetunióhoz került.
  • február 20. - Lettországban a gazdasági válság miatt megbukott a kormány, az új jobboldali kabinet március 4-én alakult meg. A következő hetekben a nagy nemzetközi hitelminősítők spekulatív kategóriába süllyesztették Lettország besorolását.
  • február 22. - Los Angelesben a 81. Oscar-gálán a Gettómilliomos című film nyert a legfontosabb kategóriákban. A legjobb színész Sean Penn, a legjobb színésznő a brit Kate Winslet lett, Heath Ledger posztumusz kapta meg a legjobb mellékszerelőnek járó Oscar-díjat.
  • február 23. - A Pest megyei Tatárszentgyörgyön lelőttek egy roma apát és ötéves kisfiát. Április 23-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszalökön agyonlőttek egy munkába induló roma férfit, majd augusztus 3-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kislétán álmában gyilkoltak meg egy roma nőt. A 2008 nyarától romák elleni súlyos bűncselekmények sorát elkövető tetteseknek ez az asszony volt hatodik halálos áldozata. A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai augusztus 21-én Debrecenben őrizetbe vették a támadássorozat négy gyanúsítottját.
  • február 26. - Párttá alakult a 2008-ban létrejött Lehet más a politika elnevezésű civil szervezet.
  • február 27. - Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok 2010. augusztus 31-ig kivonja harcoló alakulatait Irakból.
  • március 1. - A spanyolországi Baszkföldön rendezett regionális parlamenti választásokon elvesztette többségét az 1980 óta kormányzó Baszk Nacionalista Párt, a helyi kormány élére első ízben került szocialista politikus.
  • március 2. - Az Országgyűlés nem vette napirendre a Fidesz "három csapás" elnevezésű, a büntető törvénykönyvet szigorító törvényjavaslatát. A képviselők aznap törvényt fogadtak el a munkájukat elvesztők lakáscélú hitelének állami garanciájáról.
  • március 4. - Először adott ki letartóztatási parancsot hivatalban lévő államfő, a szudáni Omar Haszan Ahmed al-Basir ellen a független hágai Nemzetközi Büntetőbíróság .
  • március 5. - A forint negatív rekorddal 313,50-ig gyengült az euróval szemben, a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 2004 óta nem látott mélyponton, 10 ezer pont alatt zárt.
  • március 6. - Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Millenáris Parkban tartott 11. évértékelő beszédében megismételte korábbi ígéretét, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet teremt.
  • március 9. - Az amerikai kongresszus feloldotta a volt elnök, George W. Bush által bevezetett kubai utazási korlátozásokat.
  • március 10. - Moszkvában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz kormányfő jelenlétében aláírták a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát megvalósító vegyesvállalat alapításáról szóló keretszerződést.
  • március 11. - Németországban egy iskolai vérengzésben 15 embert gyilkolt meg egy ámokfutó 17 éves diák.
  • március 11. - Nicolas Sarkozy francia elnök bejelentette, hogy Franciaország visszatér a NATO integrált katonai parancsnokságába, ahonnan 1966-ban lépett ki.
  • március 12. - A román külügyminisztérium szóbeli jegyzékben fejezte ki aggályát Sólyom László köztársasági elnök március 15-re tervezett székelyföldi látogatása miatt, majd a korábban kiadott marosvásárhelyi leszállási engedélyt is visszavonták. Az államfő végül 14-én gépkocsival utazott Erdélybe.
  • március 16. - Madagaszkáron a több hónapja zajló tüntetések után lemondott Marc Ravalomanana elnök. A hatalmat Andry Rajoelina ellenzéki vezető vette át, amit a nemzetközi szervezetek államcsínynek minősítettek. A szembenálló felek augusztus 8-án megállapodást írtak alá a politikai átmenetről.
  • március 16. - Csáky András, az MDF országgyűlési képviselőjének kilépése után a párt parlamenti frakciójának létszáma a szükséges 10 fő alá csökkent, s három nappal később megszűnt.
  • március 17. - XVI. Benedek pápa egyházfői minőségében először látogatott Afrikába. Kamerunban és Angolában pontifikált misét százezres tömegek előtt.
  • március 18. - A Malév Zrt. rendkívüli közgyűlésén az addigi kisebbségi tulajdonos Borisz Abramovics részvényei az orosz Vnyesekonombank birtokába kerültek. November 3-án Oszkó Péter pénzügyminiszter közölte, hogy a magyar állam hajlandó tulajdonrészt szerezni a Malévban és szerepet vállalni a légitársaság finanszírozásában.
  • március 21. - Az MSZP tisztújító kongresszusán Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök felelősséget vállalt a 2002-2006 közti hibás gazdaságpolitikáért és azt javasolta, hogy új kormányfő vezetésével alakuljon új kormány. Gyurcsány Ferencet újraválasztották a párt elnökének, de 28-án erről a tisztségéről is lemondott.
  • március 22. - Sólyom László köztársasági elnök egy interjúban az előre hozott parlamenti választás mellett érvelt, a konstruktív bizalmatlansági indítványt alkotmányosnak nevezte ugyan, de "az összes lehetséges technika közül a legkevésbé demokratikusnak". A következő napokban számos név merült fel miniszterelnök-jelöltként, végül az MSZP rendkívüli kongresszusa április 5-én Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési minisztert választotta meg kormányfő-jelöltnek, Lendvai Ildikó addigi frakcióvezetőt pedig pártelnöknek.
  • március 23-24. - Abdullah Gül személyében 33 év óta először utazott török államfő hivatalos látogatásra Irakba.
  • március 23. - Az Országgyűlés törvénymódosításokkal korlátozta a bankok egyoldalú szerződésmódosítását és szélesítette az ügyfelek lehetőségeit.
  • március 24. - Románia 20 milliárd eurós készenléti hitelkeretet kapott a gazdasági válság következményeinek ellensúlyozására a Nemzetközi Valutaalaptól, az IMF-től.
  • március 26. - A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete történetének legnagyobb összegű, 489 millió forintos bírságát szabta ki a Soros Fund Management-re, amely 2008. október 9-én a Budapesti Értéktőzsdén OTP részvényekre kötött üzleteivel a banki papír jelentős értékvesztését okozta.
  • március 30. - Az osztrák OMV olajtársaság eladta a Mol Nyrt.-ben meglévő 21,2 százalékos részesedését az orosz Szurgutnyeftyegaz konszernnek.
  • március 29. - Lemondott a cseh kormány, az átmeneti szakértői kabinetet Jan Fischer alakította meg. Május 28-án a parlament lerövidítette megbízatását, de a határozatot az alkotmánybíróság megsemmisítette, így októberben nem lehetett előre hozott választást rendezni.
  • március 30. - Az amerikai Standard & Poor,s nemzetközi hitelminősítő a befektetésre ajánlott sáv alsó szélére csökkentette Magyarország hosszú futamú szuverén forint- és devizaadósi besorolását. Másnap a Moody,s hitelminősítő is rontotta a magyar szuverén adósosztályzatot. Így Magyarországra már mindhárom nagy hitelminősítő közepes befektetői besorolást tart érvényben.
  • március 30. - Az Országgyűlés határozatban járult hozzá új atomerőművi blokk vagy blokkok telepítésének előkészítéséhez a paksi atomerőmű telephelyén.
  • március 31. - Barack Obama amerikai elnök aláírta az elmúlt 25 év legjelentősebb amerikai természetvédelmi törvényét, amely több mint 800 ezer hektárnyi területet nyilvánított védetté.
  • április 1. - Albánia és Horvátország teljes jogú tagként csatlakozott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, ezzel a NATO tagállamainak száma 28-ra bővült.
  • április 2. - A világ legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaságait, valamint az Európai Uniót tömörítő G20 csoport londoni csúcsértekezletén a globális gazdasági és pénzügyi válság kezelése volt a téma.
  • április 3. - A NATO megalakításának 60. évfordulóján rendezett csúcstalálkozón Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnököt jelölték a szervezet főtitkárának.
  • április 4. - Szlovákiában az elnökválasztás második fordulójában Ivan Gasparovic hivatalban levő elnök győzött.
  • április 5. - Moldovában a parlamenti választásokon a kommunisták győztek, mivel azonban a képviselők nem tudtak új államfőt választani, július 29-én újabb előrehozott választást rendeztek. Ezt követően a kommunista párt nyolcévi kormányzás után ellenzékbe szorult, de államfőt továbbra sem sikerült választani.
  • április 6. - A Richter-skála szerint 6,3 erősségű földrengés rázta meg a közép-olaszországi Abruzzo régiót. Az elemi csapás következtében 294-en haltak meg, 40 ezren maradtak fedél nélkül.
  • április 14. - Az Országgyűlés elfogadta az MSZP által Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellen benyújtott konstruktív bizalmatlansági indítványt és miniszterelnökké választotta addigi nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert. Bajnai Gordon parlamenti bemutatkozó beszédében további megszorításokat helyezett kilátásba: YouTube (04:38 – 04:50). A Fidesz és a KNDP képviselői nem szavaztak. Sólyom László államfő 16-án nevezte ki az egypárti válságkezelő kormány minisztereit.
  • április 14. - Az Országgyűlés elrendelte azt a népszavazást, amelyet Seres Mária magánszemély kezdeményezett a képviselői költségtérítésről. Miután a képviselők június 29-én kétharmados támogatást igénylő törvényt fogadtak el a képviselői juttatásokról, az Alkotmánybíróság úgy határozott: nem tartható meg a népszavazás.
  • április 16. - A bolíviai hatóságok bejelentették, hogy "terrorista csoportot" számoltak fel, a halottak között volt a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardo és a magyar nemzetiségű román állampolgár, Magyarosi Árpád is. A magyar állampolgárságú Tóásó Elődöt őrizetbe vették.
  • április 17. - Az amerikai kontinens országainak Trinidad és Tobagón rendezett csúcstalálkozóján Barack Obama amerikai elnök a térségbeli országokkal fenntartott viszonyban "új fejezetet", az Egyesült Államok Kuba-politikájában "új kezdetet" ígért.
  • április 20. - Az Országgyűlés elfogadta a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt.
  • április 20. - Genfben rendezték meg az ENSZ rasszizmus elleni II. világkonferenciáját.
  • április 21. - Nyilvánosságra került a Bajnai-kormány súlyos megszorításokat tartalmazó válságkezelő csomagja.
  • április 22. - A Dél-afrikai Köztársaságban a parlamenti választásokon az 1994 óta kormányzó Afrikai Nemzeti Kongresszus elvesztette kétharmados többségét. Az új parlament május 6-én Jacob Zumát, az ANC elnökét választotta meg államfővé.
  • április 24. - Mexikóban bejelentették, hogy az előző napokban 81 ember halt meg az új típusú influenzavírus okozta megbetegedésekben. A járvány átterjedt az Egyesült Államokra, majd más kontinensekre is. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO június 11-én világjárvánnyá nyilvánította a H1N1 vírus okozta influenzát. Globális influenzajárványra 41 éve nem volt példa.
  • április 26. - A Tajvan és Kína kapcsolataiért felelős szervezetek vezetői bejelentették, hogy "a kapcsolatok békés fejlődési fázisba érkeztek, lezárva egy közel 60 évig tartó ellenséges időszakot." Tajvan 1949-ben szakadt el az anyaországtól, de Kína ma is az ország integráns részének tekinti a szigetet.
  • április 28. - Albánia hivatalosan benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz.
  • április 29. - Hivatalosan is felújították a NATO és Oroszország politikai párbeszédét, amelyet a 2008 augusztusi orosz-grúz háború nyomán szakított meg a NATO.
  • április 30. - Csődvédelmet kért a harmadik legnagyobb amerikai autógyár, a Chrysler, amelyet június 9-én az olasz Fiatnak adtak el.
  • május 2. - Telkiben hivatalosan megnyílt a Magyar Labdarúgó Szövetség edzőközpontja. A létesítményt Michel Platini, az UEFA elnöke avatta fel: YouTube (06:08 – 06:35).
  • május 5. - Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló, 2008. december 15-én elfogadott törvényt. A módosított jogszabályt június 22-én az Országgyűlés ismét elfogadta.
  • május 7. - Az EU vezetői Prágában tartott csúcstalálkozójukon azt vitatták meg, miként lehet megállítani a gazdasági válság közepette a munkahelyek csökkenését.
  • május 8. - XVI. Benedek pápa szentföldi zarándokútján Jordániát, Izraelt és Ciszjordániát kereste fel.
  • május 10. - Pécsett a Tasnádi Péter szocialista polgármester január 27-i halála miatt rendezett időközi polgármester-választást Páva Zsolt, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte az MSZP jelöltje, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke előtt.
  • május 13. - Több mint egymilliárd eurós büntetést szabott ki az Európai Unió az Intel számítástechnikai óriáscégre, mert az az uniós versenyszabályokat megsértve ellehetetlenítette versenytársát, az AMD-t.
  • május 15. - A Gazprom orosz gázmonopólium megállapodásokat írt alá a Déli Áramlat gázvezeték építéséről Bulgária, Görögország és Szerbia állami vállalataival.
  • május 15. - Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közgyűlése úgy döntött, a bank a gazdasági válság miatt nem vonul ki a fejlettebb kelet-európai térségből.
  • május 16. - Indiában a kormányzó Indiai Nemzeti Kongresszus párt és szövetségesei nyerték meg a parlamenti választásokat.
  • május 17. - Litvániában a független Dalia Grybauskaite, az Európai Bizottság tagja győzött az elnökválasztáson, ő lett a balti ország első női államfője.
  • május 17. - Sri Lankán véget ért a negyedszázados polgárháború, amelyben több mint 70 ezren haltak meg, miután a Tamil Tigrisek lázadó szervezet elismerte vereségét és letette a fegyvert.
  • május 19. - Gordon Brown brit kormányfő közölte: a parlamenti képviselői költségtérítések ügyében kirobbant botrány miatt a brit törvényhozás évszázados önszabályozását külső, független ellenőrző rendszer váltja fel.
  • május 19. - Megalakult az új palesztin kormány, amelyben nem kapott helyet a Gázai övezetet kormányzó Hamász radikális iszlám mozgalom.
  • május 19. - Barack Obama amerikai elnök az Egyesült Államok történetében először jelölt ki károsanyag-kibocsátási normákat az új amerikai autókra.
  • május 19. - A dán parlament elfogadta a Grönland autonómiáját bővítő törvényt, megnyitva az utat a sziget függetlenné válása előtt. Grönland Dánia külső országrészeként 1979 óta élvez belső autonómiát.
  • május 21. - Első magyar nőként Ugyan Anita jutott fel a 8848 méteres Mount Everestre, a világ legmagasabb hegycsúcsára.
  • május 22. - Megalakult az egységes Magyar Református Egyház a magyarországi egyházkerületek és a kárpátaljai, az erdélyi, a királyhágó-melléki és a délvidéki magyar református részegyházak összefogásával.
  • május 23. - Németországban ismét Horst Köhlert választotta államfővé az 1224 tagú, úgynevezett szövetségi közgyűlés. Köhler a háború utáni Németország negyedik elnöke, aki második ciklusra is megbízatást kapott.
  • május 24. - Ritoók Zsigmond akadémikus, ókorkutató kapta a 2009. évi Bolyai-díjat, a magyar tudomány legnagyobb értékű, kétévente odaítélt elismerését.
  • május 24. - A Nyolcak és több nagy energiatermelő, illetve energiafogyasztó ország új nemzetközi megállapodást kötött Rómában a globális felmelegedés elleni küzdelem részeként.
  • május 25. - Észak-Korea földalatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre és három rövid hatótávolságú rakétát tesztelt, emiatt az ENSZ BT június 12-én szigorított a Phenjan ellen életben lévő szankciókon.
  • május 29. - A Borsod megyei bíróság első fokú ítéletében súlyos fegyházbüntetéseket szabott ki a 2006. október 15-én Olaszliszkán történt emberölés büntetőperében. A borsodi településen gyermekei szeme láttára verték agyon Szögi Lajos tiszavasvári tanárt, aki autójával elsodort egy kislányt. A Debreceni Ítélőtábla november 13-án kihirdetett jogerős ítéletében súlyosbította a büntetéseket.
  • május 30. - Budapesten átadták a forgalomnak a 2007. május 2-án felújítás miatt lezárt Szabadság hidat.
  • június 1. - Az Atlanti-óceánba zuhant az Air France francia légitársaság Rio de Janeiróból Párizsba tartó gépe, fedélzetén 228 emberrel, köztük 4 magyarországi és 1 szlovákiai magyar utassal. Ez volt 2001 óta a legsúlyosabb légi katasztrófa.
  • június 1. - Csődvédelmet kért az amerikai General Motors, amely 1931 és 2007 között a világ legnagyobb autógyártója volt. Az átszervezett és karcsúsított GM július 10-én, többségi állami tulajdonban indult újra.
  • június 2. - Az Amerikai Államok Szervezetének közgyűlése helyreállította Kuba 1962-ben megszüntetett tagságát.
  • június 4. - Barack Obama amerikai elnök kairói látogatásán új kezdetet szorgalmazott az Egyesült Államok és a muzulmán világ közötti kapcsolatokban.
  • június 4. - Hetedik alkalommal tartottak európai parlamenti választást az Európai Unió tagországaiban. A minden addiginál alacsonyabb részvétel mellett lezajlott voksolás a jobboldali, a szélsőjobboldali és az euroszkeptikus pártok megerősödését, a szociáldemokraták gyengülését hozták. Az új összetételű Európai Parlament július 14-én az európai néppárti lengyel Jerzy Buzeket választotta elnökévé.
  • június 7. - Megválasztották az Európai Parlament 22 magyar képviselőjét. A 36,31 százalékos részvétel mellett lezajlott voksoláson a Fidesz az EP-választások történetének legjobb eredményét elérve 56,36 százalékot kapott és 14 mandátumot szerzett, az MSZP 4, a Jobbik 3, az MDF 1 mandátumhoz jutott.
  • június 7. - Libanonban a parlamenti választásokon a Szaad Haríri vezette kormánykoalíció szerzett többséget, novemberben nemzeti egységkormány alakult.
  • június 7. - Szlovákiában szakadás történt a Magyar Koalíció Pártjában (MKP), a távozók Híd - Együttműködés Pártja/Most - Strana Spolupráce néven alapítottak új pártot.
  • június 10. - A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletet hozott a XII. kerületben 2005 októberében építési engedély nélkül felállított turulszobor lebontásáról.
  • június 12. - Az iráni elnökválasztást a hivatalos adatok szerint Mahmud Ahmadinezsád hivatalban lévő államfő nyerte meg. Az ellenzék a választási csalások miatt nem fogadta el az eredményt, felhívására az 1979-es iszlám forradalom óta nem látott nagyságú tüntetések kezdődtek, amelyeket a rendfenntartó erők brutálisan szétvertek. A legfőbb vallási vezetőkből álló Őrök Tanácsa 29-én megerősítette Ahmadinezsád győzelmét.
  • 2009. június 13. - A Fidesz XXIII. kongresszusán újraválasztották a párt elnökét. Orbán Viktor a közeli jövőről beszélt: YouTube (03:20 – 03:40).
  • június 15. - Forgalomba került az új, kétszáz forintos érme.
  • június 16. - A szibériai Jekatyerinburgban rendezték a Brazíliát, Oroszországot, Indiát és Kínát tömörítő új gazdasági csoport első csúcsértekezletét.
  • június 16. - Balázs Péter külügyminiszter bejelentette Magyarország külképviseleti rendszerének átalakítását: a kiadáscsökkentés érdekében négy nagykövetséget és nyolc főkonzulátust zárnak be.
  • június 17. - A Pesti Központi Kerületi Bíróság előzetes letartóztatásba helyezte a 2002-es hídfoglalásról elhíresült, terrorcselekménnyel, emberölés előkészületével is gyanúsított Budaházy Györgyöt, a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg csoport feltételezett létrehozóját. Budaházyt december 3-án az Erzsébet híd 2002-es, a választások utáni lezárása miatt 30 nap közérdekű munkára ítélte a Legfelsőbb Bíróság.
  • június 18.. - Brüsszelben az európai uniós országok állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács megegyezett a pénzügyi szervezetek felügyeletének európai szintű reformjáról.
  • június 18. - Lemondott Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának elnöke, utódául az Országgyűlés Farkas Ádámot választotta meg.
  • június 20. - Az MDF budapesti országos gyűlése nyílt szavazással megerősítette pozíciójában Dávid Ibolya pártelnököt.
  • június 22. - Az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének választotta Baka Andrást, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi magyar bíráját. Az új főbíró jelölését az Országgyűlés ezt megelőzően, már két ízben is elutasította.
  • június 24-július 3. - A líbiai Szirtben rendezték az Afrikai Unió 13. csúcsértekezletét, amelyen a szervezet átalakításáról és jogköreinek szélesítéséről döntöttek.
  • június 25. - Los Angelesben – állítólagos altató-túladagolásban - elhunyt "a popzene királya" Michael Jackson.
  • június 26. - Az amerikai képviselőház elfogadta azt a törvényt, amelynek értelmében 2020-ig a globális felmelegedést generáló gázok kibocsátását 17 százalékkal kell csökkenteni a 2005-ös szinthez képest.
  • június 28. - Albániában a parlamenti választások után jobboldali koalíciós kormány alakult.
  • június 28. - Hondurasban a katonaság külföldi száműzetésbe kényszerítette Manuel Zelaya baloldali elnököt, akit a parlament megfosztott tisztségétől. November 29-én elnökválasztást rendeztek, a győztes jobboldali Porfirio Lobo nemzeti egységkormány alakítását ígérte meg.
  • június 29. - Az Országgyűlés elutasította a holokauszttagadást büntethetővé tévő, kétharmados többséget igénylő alkotmánymódosítást.
  • június 30. - Elhagyták az iraki városokat a 2003 márciusában az országba bevonult amerikai katonai egységek, amelyek azonban elég közel maradnak ahhoz, hogy szükség esetén akcióba léphessenek.
  • június 30. - A szlovák parlament elfogadta az államnyelvtörvény szeptember 1-jén életbe lépő módosítását, amely jelentősen korlátozza a kisebbségek anyanyelv-használati jogait. A törvénymódosítás miatt újabb feszültségek támadtak Budapest és Pozsony viszonyában.

szerződésszegés háború államcsíny békekötés finanszírozás bekebelezés felelőtlenség felelősségrevonás törvénymódosítás kinevezés lemondás természetvédelem klímaváltozás földrengés árvíz terrorizmus rasszizmus csődvédelem költségtérítés népszavazás száműzetés végkielégítés

A hírekből minden kiderül. A tegnap: történelem. A holnap: jósolgatás. A hírek tárgya: a mai nap.

A hírek soha nem önmagukban állnak, hiszen eseményekről tudósítanak. Az eseményeknek pedig mindig van előzményük és a legtöbbször következményük is.

Egy év alatt rengeteg minden történik a világban. Még ha időnként éppen úgy is érzi az ember, hogy aznap semmi nem történt körülötte, egy egész esztendőre visszatekintve mégis minden egyes nap eseménydúsnak tűnik.

VÁLSÁG és FERTŐZÉS: Talán ezek volt a mögöttünk lévő esztendő leggyakrabban használt kifejezései. Mindkettő begyűrűzött a közvetlen környezetünkbe is.

  • július 1. - Megszorító intézkedések léptek életbe: megszűnt a 13. havi nyugdíj, megszűntek a lakástámogatások, csökkent a személyi jövedelemadó (szja) és több járulék, nőtt az áfa, a jövedéki termékek adója, drágább lett a földgáz, de a távhő áfája csökkent.
  • július 1. - Az európai uniós országokban több mint 60 százalékkal csökkent a több országot érintő SMS-küldés díja és mérséklődött az adatroaming ára is.
  • július 1. - Sólyom László köztársasági elnök huszonkét nagyközségnek városi címet adományozott.
  • július 1. - Lemondott Ivo Sanader horvát kormányfő, az új kormányt Jadranka Kosor alakította meg.
  • július 2. - A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet, a döntés a Magyar Gárda mozgalomra is kiterjedt. Az igazságügyi és rendészeti miniszter így kommentálta a másodfokú ítéletet: YouTube (00:26 – 01:00).
  • július 2. - A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kormányzótanácsa Amano Jukija japán diplomatát választotta meg a szervezet új főigazgatójává.
  • július 4. - Az MSZP zárt ajtók mögött tartott budapesti kongresszusán Bajnai Gordon miniszterelnök "kőbe vésettnek" nevezte a 3,8 százalékos hiánycélt.
  • július 5. - Bulgáriában a parlamenti választásokon a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) jobbközép párt győzött, a kisebbségi kormány élére Bojko Boriszov került.
  • július 5. - Súlyos zavargások törtek ki az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur (Xinjiang) autonóm régióban a helyi ujgur és betelepült kínai han közösség között.
  • július 6. - Oroszországba látogatott Barack Obama amerikai elnök.
  • július 7. - A Fővárosi Közgyűlés döntött a Margit híd felújítására kiírt közbeszerzési eljárásban, a híd felújítása augusztus 21-én kezdődött meg.
  • július 8. - Olaszországban, a földrengés sújtotta L' Aquilában a hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország, vagyis a G8 csoport csúcsértekezletén az állam- és kormányfők megállapodtak abban, hogy jelentősen csökkentik az üvegházhatást okozó gázok világméretű kibocsátását.
  • július 10. - Az egészségügyi intézményeket üzemeltető HospInvest Zrt. felszámolási eljárást kezdeményezett maga ellen, az általa üzemeltetett egészségügyi intézményeket önkormányzati cégek vették át.
  • július 10. - Barack Obama amerikai elnök Ghánában mondott beszédében felvázolta az Egyesült Államok új Afrika-politikáját.
  • július 12. - Az SZDSZ rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésén Retkes Attila zenetörténészt, közgazdászt választották meg a párt elnökévé: YouTube (04:35 – 04:52). A tanácskozás után az SZDSZ korábbi meghatározó alakjainak többsége elhagyta a pártot.
  • július 13. - Ausztria, Románia, Bulgária, Törökország és Magyarország vezetői aláírták a kormányközi megállapodást a Nabucco földgázvezetékről.
  • július 15. - Oszkó Péter pénzügyminiszter rendkívüli felmondással megszüntette Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójának megbízatását, utódául Kamarás Miklóst nevezte ki.
  • július 20. - Lemondott a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, Laborc Sándor dandártábornok, aki döntését az UD Zrt. ügyében indított nyomozás megszüntetésével indokolta. Az intézmény megbízott főigazgatója szeptember 1-jétől Balajti László dandártábornok lett.
  • július 21. - Miguel Ángel Moratinos spanyol külügyminiszter személyében több mint 300 éve először járt a brit koronagyarmat Gibraltáron a spanyol kormány valamely tagja.
  • július 22. - Magyarországon meghalt az első beteg, aki az új típusú, H1N1-es influenzavírussal fertőződött meg. Falus Ferenc országos tisztifőorvos: ATV (07:58 - 08:40).
  • július 23. - Németországban a Volkswagen csoport győzelmével zárult a VW és Porsche autógyár közti csata, így a Volkswagen csoport veszi át fokozatosan a Porschét, amely a csoport tizedik márkája lesz.
  • július 26. - Mogyoródon aláírták a Magyar Nagydíj 2011-ig szóló szerződésének további öt évre történő meghosszabbítását.
  • július 27. - Pápán átadták a NATO Stratégiai Légiszállítási Flottájának első C-17-es típusú repülőgépét.
  • július 28. - Bajnai Gordon miniszterelnök létszámstopot rendelt el az államigazgatásban.
  • július 29. - A kormány úgy döntött, 2010. január elsejétől bevezetik az egységes mezőgazdasági támogatási rendszert, így az uniós támogatásokat azok a gazdálkodók kapják, akik a földterületen a termelést végzik. Az Országgyűlés által 2008 végén elfogadott jogszabályt Sólyom László államfő utólagos normakontrollra átküldte az Alkotmánybíróságnak, de a testületnek mindeddig nem sikerült többségi álláspontot kialakítania.
  • július 29. - Nyilvánosságra került, hogy a BKV volt humánpolitikai igazgatója 100 millió forintos végkielégítésének kifizetése után is a cégnél maradt bruttó 4 millió forintos fizetésért. Ezt követően hasonló ügyek tucatjára derült fény. A végkielégítések ügyében rendőrségi nyomozás kezdődött, s újabb feszültségek támadtak a fővárosi MSZP-SZDSZ koalícióban.
  • július 31. - A Magyar Televízió végleg elköltözött fél évszázadon át használt Szabadság téri székházából a III. kerületi Kunigunda utcai bérelt ingatlankomplexumba.
  • augusztus 1. - Megkezdte működését a Kríziskezelő Program, amelyet a kormány június 17-én hozott létre egymilliárd forinttal. Az alapból egyösszegű, vissza nem térítendő, gyors támogatásban részesülhetnek a gazdasági, pénzügyi válság miatt nehéz helyzetbe került családok.
  • augusztus 4. - Bill Clinton volt amerikai elnök közvetítőként lépett fel az Észak-Koreában fogvatartott két amerikai újságírónő elengedésért.
  • augusztus 4. - A palesztin Fatah mozgalom húsz év óta első kongresszusát tartotta Betlehemben, amelyen újraválasztották a szervezetet 2006 óta irányító Mahmúd Abbászt.
  • augusztus 7. - A kormány elfogadta a közösségi közlekedési rendszer átalakításának stratégiáját, amely alapján 2010-től csak a GDP egy százaléka fordítható a közösségi közlekedésre. Ez jövóre az előző évinél 70 milliárd forinttal kevesebbet jelent.
  • augusztus 11. - Mianmarban újabb másfél évvel meghosszabbították Aung Szan Szú Kji Nobel-békedíjas ellenzéki vezető 2003 óta tartó házi őrizetét.
  • augusztus 18. - Grúzia, amely tavaly vesztes háborút vívott Oroszországgal, kilépett a Független Államok Közösségéből.
  • augusztus 20. - Skóciában szabadon engedték a halálos beteg líbiai Abdelbászet Ali Mohamed al-Megrahit, akit a 270 áldozatot követelő 1988-as Lockerbie-merényletben játszott szerepéért ítéltek életfogytig tartó szabadságvesztésre.
  • augusztus 20. - Afganisztánban elnökválasztást tartottak, amelyen a hivatalos eredmény szerint Hamid Karzai hivatalban levő államfő győzött. A visszaélések miatt az eredményt nem hirdették ki, hanem október 20-án második fordulót rendeltek el. Mivel ettől Karzai legfőbb vetélytársa, Abdullah Abdullah visszalépett, voksolás nélkül Karzait hirdették ki győztesnek.
  • augusztus 21. - Meghiúsult Sólyom László köztársasági elnök szlovákiai látogatása. Az államfő Révkomáromban részt kívánt venni egy szobor felavatásán, de a szlovák fél nem kívánatosnak minősítette látogatását, így az államfő végül a határról visszafordult. A diplomáciában példátlan incidens súlyos feszültségeket okozott a szlovák-magyar viszonyban.
  • augusztus 25. - A Debrecen labdarúgócsapata bejutott a legrangosabb európai kupasorozat, a Bajnokok Ligája főtáblájára: YouTube (00:00 – 00:25). Korábban csak 1995-ben szerepelt az FTC ebben az elitmezőnyben.
  • augusztus 30. - Japánban a parlamenti választásokon megbukott a fél évszázada kormányzó Liberális Demokrata Párt. Az új kabinetet Hatojama Jukio, a Demokrata Párt (DPJ) vezetője alakította meg.
  • szeptember 1. - Budapest VI. kerületében, a Terézvárosban "csendrendelet" lépett hatályba: eszerint este 10 és reggel 6 óra között a kerületben nem tarthatnak nyitva szórakozóhelyek.
  • szeptember 1. - A lengyelországi Gdansk melletti Westerplatte-félszigeten egykori szövetségesek és ellenségek közösen emlékeztek meg a második világháború kezdetének 70. évfordulójáról.
  • szeptember 1. - Lemondott Csécsei Béla, Budapest VIII. kerületének ötödik ciklusát töltő polgármestere, aki július 17-én lépett ki az SZDSZ-ből. Utóda a november 22-én megválasztott Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) addigi alpolgármester lett.
  • szeptember 5. - Budapesten különösebb rendbontás nélkül, rendőri biztosítás mellett zajlott a melegfelvonulás.
  • szeptember 7. - Bajnai Gordon miniszterelnök Rend és biztonság néven tízpontos közbiztonsági intézkedéscsomagot jelentett be.
  • szeptember 7. - A Nemzetközi Valutaalap - tekintettel a választásokra és az új kormányra - hat hónappal meghosszabbította a Magyarország számára a tavaly októberben jóváhagyott készenléti hitel lejáratát,. Az IMF megállapítása szerint az utolsó felülvizsgálat óta stabilizálódtak Magyarország gazdasági kilátásai.
  • szeptember 10. - A német Opel autógyár amerikai anyavállalata, a General Motors bejelentette: kész eladni az Opel többségi részesedését a Magna kanadai-osztrák autóipari beszállító vállalatnak. A GM november 4-én váratlanul visszakozott, majd igen nagyarányú elbocsátásokat jelentett be európai üzemeiben.
  • szeptember 10. - Bajnai Gordon miniszterelnök és Robert Fico szlovák kormányfő szécsényi találkozóján 11 pontos nyilatkozatot fogadtak el. Eszerint Szlovákia kész az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának ajánlása szerint módosítani az államnyelvtörvényt.
  • szeptember 11. - A szlovén és horvát vezetők megállapodtak a két ország határvitájának rendezésében, ezután Szlovénia nem akadályozta tovább Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait.
  • szeptember 15. - Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által létrehozott tényfeltáró bizottság vezetője, a dél-afrikai Richard Goldstone jelentésében megállapította, hogy a Gázai övezetben 2008 decemberében kitört izraeli-palesztin katonai konfliktus során mindkét fél követett el háborús és feltehetően emberiesség elleni bűnöket is.
  • szeptember 14. - Lemondott a Magyar Bankszövetség elnöki tisztéről Felcsuti Péter, utódának október 7-én Erdei Tamást választották meg.
  • szeptember 14. - Lemondott hivataláról Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke: ATV (14:12 - 14:04), utódául a képviselők a szocialista Katona Bélát választották meg.
  • szeptember 16. - Strasbourgban az Európai Parlament öt évre újraválasztotta az Európai Bizottság elnökévé a testületet 2004 óta irányító José Manuel Barrosót.
  • szeptember 16. - Bajnai Gordon miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarország befogad egy volt guantánamói foglyot. A valószínűleg palesztin állampolgárságú férfi december 1-jén megérkezett Magyarországra.
  • szeptember 16. - A kormány 13 bankkal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével aláírta a banki magatartási kódexet, amely a bankok egyoldalú erőfölényével szemben ad védelmet az ügyfeleknek. A kódexhez a csatlakozás önkéntes, de a benne foglaltak betartása számon kérhető és szankcionálható.
  • szeptember 17. - Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy kormánya lemond a közép-európai rakétapajzs tervéről.
  • szeptember 21. - Az Országgyűlés elfogadta az új polgári törvénykönyvet (Ptk.). A jogszabályt Sólyom László október 13-án megfontolásra visszaküldte a parlamentnek, amely azt november 9-én az államfő észrevételeinek figyelembe vételével módosítva újra elfogadta, a Ptk. jelentős része csak 2011-ben lép hatályba.
  • szeptember 22. - Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár kezdeményezésére New Yorkban tartottak a klímaváltozással foglalkozó nemzetközi csúcstalálkozót, amelyen több mint 100 állam- és kormányfő vett részt.
  • szeptember 22. - A bolgár Irina Bokovát választották az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO főigazgatójává.
  • szeptember 24. - A Gazdasági Versenyhivatal több mint 1,9 milliárd forintos bírságot szabott ki kartellezés miatt két magyarországi bankkártya társaságra és hét hazai pénzintézetre.
  • szeptember 24. - Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagállamai New Yorkban 1946 óta ötödször tanácskoztak állam- és kormányfői szinten, ezúttal a nukleáris fegyverek és katonai technológiák elterjedésének megakadályozásáról.
  • szeptember 25. - A legfejlettebb és a legnagyobb fejlődő országokat, valamint az Európai Uniót tömörítő G20 csoport vezetői Pittsburgh-ben tartott csúcstalálkozójukon a pénzügyi szektor szabályozásának reformjáról tárgyaltak.
  • szeptember 25. - A Magyar Televízió ügyvezető alelnöke, Medveczky Balázs felmondta a köztelevízióban látható Nap-kelte című reggeli tévéműsor 2010 végéig hatályos szerződését.
  • szeptember 26-28. - XVI. Benedek pápa Csehországba látogatott.
  • szeptember 27. - Németországban a szövetségi parlamenti választások után megszűnt a nagykoalíció. A konzervatív CDU/CSU a szociáldemokraták helyett október 24-én a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) alakított kormányt, a kancellár a kereszténydemokrata Angela Merkel maradt. A voksoláson jelentősen erősödött a Baloldal pártja és a környezetvédő Zöldek is.
  • szeptember 26. - Egy 1978-ban kiadott amerikai elfogatóparancs alapján Svájcban őrizetbe vették Roman Polanski világhírű filmrendezőt.
  • szeptember 29. - Először szólalt fel hallássérült képviselő az Országgyűlésben, amikor Kósa Ádám, a Fidesz siket európai parlamenti képviselője jelnyelven mondta el beszédét.
  • szeptember 29. - A norvég Thorbjorn Jaglandot választották meg az Európa Tanács új főtitkárává.
  • október 1. - Magyarország Csehországgal és Romániával közösen elnyerte a lézerkutató központ létrehozására kiírt európai uniós pályázatot. A projekt magyarországi helyszíne a Szegedi Tudományegyetemen lesz.
  • október 1. - Megalakult a brit legfelsőbb bíróság, ezzel az angol, illetve a brit igazságszolgáltatás történetében először vált szét a törvényhozói és a legfőbb törvényalkalmazói funkció.
  • október 1. - Átadták az algyői 1,2 milliárd köbméteres kapacitású biztonsági földgáztárolót.
  • október 2. - A Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy döntött, hogy Rio de Janeiro rendezheti meg a 2016-os nyári olimpiát.
  • október 2. - Második alkalommal tartottak népszavazást Írországban az Európai Unió reformszerződéséről, s ezúttal az igenek kerültek többségbe.
  • október 4. - A Magyar Nemzeti Bank a devizahitelezés kockázatait érdemben csökkentő szabályozás megalkotását kezdeményezte.
  • október 5. - Kiosztották a Nobel-díjakat. Az orvosit az amerikai Elizabeth Blackburn, Carol Greider és Jack Szostak, a fizikait a szintén amerikai Charles K. Kao, Willard S. Boyle és George E. Smith, a kémiait az izraeli Ada Jonat, az amerikai Thomas Steitz valamint az indiai-amerikai Venkatraman Ramakrishnan, az irodalmit a romániai születésű német Herta Müller, a Nobel-békedíjat Barack Obama amerikai elnök, a közgazdaságit az amerikai Elinor Ostrom és Oliver E. Williamson kapta.
  • október 5. - A pécsi önkormányzat biztonsági emberekkel kizáratta a Pécsi Vízmű Zrt. vezetőségét a cég épületéből. A város közgyűlése Tettye Forrásház Zrt. néven céget hozott létre, hogy átvegye a vízközműveket az önkormányzati többségi tulajdonú, de francia érdekeltségű Pécsi Vízműtől, de a felek nem tudtak megegyezni a kisebbségi részvénypakett visszavásárlásáról.
  • október 5. - Az Országgyűlés elfogadta a népszámlálást elrendelő törvényjavaslatot, amelyet Sólyom László államfő 21-én megfontolásra visszaküldött. A képviselők végül módosításokkal, de elfogadták a jogszabályt, amely alapján 2011-ben veszik fel a lakosok adatait.
  • október 7. - Az olasz alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte azt a törvényt, amely akadályozta a korrupciós és csalási ügyekben a peres eljárások megindítását Silvio Berlusconi kormányfő ellen.
  • október 8. - A Kecskeméti Városi Ügyészség vádat emelt Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke és öt társa ellen, akiket jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével vádolnak.
  • október 10. - Zürichben aláírták a török-örmény kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvételét előirányzó egyezményt.
  • október 12. - Hivatalos látogatást tett Kínában Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök, útja során 5,5 milliárd dollár értékben írtak alá megállapodásokat.
  • október 13. - Az MSZP bejelentette: felbontja a Budapestet kormányzó MSZP-SZDSZ koalíciót: ATV (02:22-02:07). A szocialista főpolgármester-helyettesek november 20-án lemondtak.
  • október 13. - Megbukott az október 1 óta kisebbségben kormányzó, Emil Boc vezette román kormány. Miután a Traian Basescu államfő által kormányfőnek jelölt Lucian Croitoru kabinetje november 4-én nem kapott bizalmat, törvénymódosítás tette lehetővé, hogy az ország talpon maradásához szükséges IMF-segély feltételének számító költségvetést az ügyvivő kormány is beterjeszthesse.
  • október 15. - Megszűnt Heinczinger István, a MÁV vezérigazgatójának munkaviszonya, feladatait Andrási Miklós elnök-vezérigazgató vette át.
  • október 15. - Az ENSZ Közgyűlése 2010. január 1-jével kezdődően öt évre a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává választotta Bosznia-Hercegovinát, Brazíliát, Gabont, Libanont és Nigériát.
  • október 16. - Kecskeméten lerakták a német Mercedes gyár alapkövét. A 800 millió eurós beruházás a vállalat első kelet-európai üzeme, s Magyarország történetének egyik legjelentősebb zöldmezős beruházása.
  • október 16. - A magyar labdarúgó válogatott harmadik lett a 20 éven aluliak egyiptomi világbajnokságán.
  • október 18. - Az alacsony részvétel miatt érvénytelenül zárult a Baranya 3. számú országgyűlési választókerületében a júniusi, szintén érvénytelen időközi választás utáni megismételt szavazás, így az ott élőknek nem lesz parlamenti képviselőjük a 2010-es választásokig.
  • október 20. - A szociális kártya bevezetése mellett döntött a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monok képviselő-testülete. E szerint a szociális segély 60 százalékát kártyára utalja majd az önkormányzat, s csak 40 százalékát kapják készpénzben az érintettek.
  • október 23. - A délkelet-ázsiai országok csúcstalálkozójukon létrehozták a térség első emberjogi szervezetét.
  • október 23. - október 23. - az országban 492 olyan rendezvényt jelentettek be, amelyek mindegyike a gyülekezési törvény hatálya alá tartozott. A rendezvények biztosításában csaknem 3500 rendőr valamint polgárőrök vettek részt. Az ORFK tájékoztatása szerint valamennyi rendezvény békésen zajlott.
  • október 27. - Öt vasutas szakszervezet két órás figyelmeztető sztrájkot tartott a vasúti mellékvonalak tervezett bezárása elleni tiltakozásul.
  • október 28. - Az FM1 és az Advenio társaság nyerte a két országos vételkörzetű kereskedelmi rádiós műsorszolgáltatási jogosultságot. A döntés elleni tiltakozásul lemondott Majtényi László, az ORTT elnöke: YouTube (00:05 – 00:16)
  • október 29. - Az Európai Unió állam- és kormányfői, az Európai Tanács mentességet adtak Csehországnak a Lisszaboni Szerződéshez kapcsolódó alapjogi charta hatálya alól. Václav Klaus cseh államfő november 3-án aláírta a szerződés ratifikációs okmányát, ezzel az EU összes tagállamában lezárult a ratifikációs folyamat.
  • október 30. - Az internetes domainneveket ellenőrző testület úgy döntött, a jövőben a latin betűkön kívül más írásrendszerekkel is meg lehet adni a honlapok elérési útvonalát.
  • október 31. - Esztergomban kihirdették Meszlényi Zoltán 1951-ben mártírhalált halt esztergomi segédpüspök boldoggá avatását.
  • november 2. - Rendbontás miatt félbeszakadt a Ferencváros-DVTK labdarúgó bajnoki mérkőzés. A botrány után ismét előtérbe került a futball-huliganizmus megfékezésének kérdése.
  • november 3. - A kanadai Falcon cég bejelentette, hogy a gyenge teszteredmények miatt Makó térségében átmenetileg felhagy a gázkutatással.
  • november 5. - Mahmud Abbász palesztin elnök bejelentette, hogy nem indul a jövő januárra kitűzött palesztin elnökválasztáson. A voksolást 19-én elhalasztották, miután a Gázai övezetben hatalmon lévő Hamász közölte: erőszakkal is megakadályozza azt.
  • november 5. - Bajnai Gordon miniszterelnök Andor László közgazdászt, a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatósági tagját jelölte magyar uniós biztosnak.
  • november 5 - Negyedik alkalommal rendezték meg Budapesten a Tudomány Világfóruma (WSF) nemzetközi tanácskozást, amelyen a tudomány reprezentánsai és a politikusok folytattak párbeszédet.
  • november 7. - Az amerikai képviselőház megszavazta az egészségügyi reformcsomagot, amely a lakosság túlnyomó többségére kiterjesztené a betegbiztosítás rendszerét.
  • november 8-9. - Berlinben számos állam-és kormányfő, az akkori események alakítói és több százezres tömeg emlékezett a berlini fal leomlásának huszadik évfordulójára.
  • november 9. - Az Országgyűlés által elfogadott törvény önálló, természetes nyelvként ismerte el a magyar jelnyelvet.
  • november 9. - Az Országgyűlés törvényben szabott felső határt a köztulajdonban álló gazdasági társaságok munkavállalói jövedelmének. Egy kormányrendelet értelmében már nyilvánosságra kellett hozni az ilyen cégek vezető tisztségviselőinek pénzbeli juttatásait.
  • november 12. - Az ausztrál szövetségi kormány jóváhagyta a háborús bűnnel vádolt Zentai Károly kiadatását Magyarországnak.
  • november 13. - Barack Obama amerikai elnök Japánban, Kínában és Dél-Koreában tárgyalt, és részt vett az APEC szingapúri csúcstalálkozóján.
  • november 15. - Elhunyt Pavle pátriárka, a szerb ortodox egyház vezetője.
  • november 16. - Rómában rendezték meg az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének csúcstalálkozóját, mintegy 60 állam- és kormányfő részvételével.
  • november 17. - Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a fővárosi parkolás jelenlegi szabályozását és 2010. június 30-ig adott időt az új rendelkezések megalkotására.
  • november 17. - Az egészségügyi kormányzat országszerte oltópontok felállításáról döntött, hogy a lakosság számára megkönnyítse az új influenzavírus elleni védőoltáshoz való hozzájutást.
  • november 17. - A romagyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló parlamenti munkacsoport jelentése szerint szakmai és politikai felelősség terheli a Nemzetbiztonsági Hivatal volt vezetőjét, Laborc Sándort, valamint a titkosszolgálatokat felügyelő volt minisztert, Szilvásy Györgyöt.
  • november 18. - Megkezdte adását a frekvenciapályázat két nyertese, a Klassz Fm és a NEO: YouTube (00:37 – 00:48)
  • november 18. - Kilenc ország budapesti nagykövetsége közös nyilatkozatban hívta fel a figyelmet a magyarországi befektetői klímát negatívan befolyásoló tényezők veszélyeire. Balázs Csaba, a tulajdonos Econet.hu Nyrt. elnök-vezérigazgatója és Kádár Tamás, az adót működtető FM1 Zrt. vezérigazgatója válaszlevelében kiemelte: a NEO tulajdonosai elkötelezett hívei az egyetemes demokratikus értékeknek, ezen belül kiemelten fontos számukra a piacgazdaság, a vállalkozás szabadsága, a tiszta verseny és az átláthatóság.
  • "Szakmai befektetőként magunk is abban vagyunk érdekeltek, hogy a befektetési klíma olyan maradjon, amely vonzó célállomássá teszi Magyarországot a befektetések számára"
  • november 19. - Az Európai Unió állam- és kormányfői, az Európai Tanács rendkívüli csúcsértekezletén a résztvevők úgy döntöttek, hogy Herman Van Rompuy belga miniszterelnök lesz az Európai Tanács első elnöke, a brit Catherine Ashton pedig első "külügyminisztere", azaz kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
  • november 19. - Az orosz alkotmánybíróság véglegesen megtiltotta a halálbüntetés alkalmazását az országban.
  • november 20. - Az európai labdarúgás történetének legnagyobb bundabotránya robbant ki, mintegy 200 mérkőzéssel kapcsolatban merült fel a gyanú, hogy az eredményeket egy nemzetközi bűnbanda befolyásolta. A listán 13 magyar vonatkozású találkozó is szerepelt.
  • november 20. - Irán nem adott kedvező választ a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) urándúsítási javaslatára. A NAÜ emiatt elítélő határozatot hozott a perzsa állam ellen, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztenek.
  • november 20. - Tizennégy havi szünet után újraindították a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a genfi székhelyű CERN nagy hadronütköztetőjét.
  • november 22. - A Fidesz jelöltje, Gyopáros Alpár győzött a Csornán rendezett időközi országgyűlési képviselő-választáson.
  • november 22. - A romániai elnökválasztás első fordulójával egy időben tartott népszavazáson jóváhagyták az egykamarás parlament bevezetését és a képviselők számának csökkentését.
  • november 25. - Lemondott mandátumáról Lengyel Zoltán független országgyűlési képviselő, miután jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
  • november 26. - Belyó Pál váltotta a Központi Statisztikai Hivatal élén Pukli Pétert.
  • november 26. - A Fővárosi Közgyűlés határozott a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ létrehozásáról.
  • november 26. - A Pécsi Tudományegyetemen egy gyógyszerészhallgató laborgyakorlat közben lövöldözni kezdett, egy társát megölte, egy másikat életveszélyesen megsebesített, két másik ember súlyos sérülést szenvedett. A támadót elfogták.
  • november 27. - Az EDF francia energiaszolgáltató csatlakozott az orosz-olasz konzorcium által építendő Déli Áramlat földgázvezetékhez, amely 2013-tól a Fekete-tengeren át Dél- és Közép-Európa országaiba szállít majd gázt.
  • november 27. - A Fővárosi Bíróság jogerősen elutasította a Pécs közeli Tubes tetején létesítendő NATO-radar kiépítését támadó beadványokat.
  • november 28. - Az MSZP országos elnöksége és választmánya Mesterházy Attila parlamenti frakcióvezetőt javasolta a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének: YouTube (09:07 – 09:48).
  • november 28. - Pokolgépes merénylet miatt kisiklott a Moszkva és Szentpétervár között közlekedő expresszvonat, a merényletnek legalább 30 halálos áldozata volt.
  • november 29. - Svájcban népszavazáson tiltották meg új minaretek építését az országban.
  • november 30. - Az Országgyűlés elfogadta a 2010-es költségvetést, amely 3,8 százalékos hiánnyal, 0,6 százalékos GDP-csökkenéssel és 3,9 százalékos inflációval számol.
  • november 30. - Németországban megkezdődött az Egyesült Államokból hosszú bírósági huzavona után kitoloncolt 89 éves John Demjanjuk, feltételezett náci háborús bűnös pere.
  • november 30. - A szerb parlament elfogadta a Vajdaság autonómiáját megerősítő új tartományi alkotmányt.
  • november 30. - Az Európai Unió tagállamai jóváhagyták Szerbia, Macedónia és Montenegró állampolgárainak vízummentességét december 19-től.
  • december 1. - Életbe lépett az Európai Unió új reformszerződése, a Lisszaboni Szerződés.
  • december 1. - Közép- és Kelet-Európa legnagyobb földgáztárolója készült el Zsanán.
  • december 1. - Lemondásra kényszerült a General Motors amerikai autógyártó óriás vezérigazgatója, Fritz Henderson. Elődje, Rick Wagoner márciusban, az amerikai kormány nyomására távozott a csődközeli helyzetbe jutott GM éléről.
  • december 1. - Barack Obama amerikai elnök 30 ezer újabb amerikai katona Afganisztánba küldését jelentette be, a csapatkivonást 2011 júliusában kezdik meg.
  • december 2. - Lemondott Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter, utódjául Forgács Imrét jelölték.
  • december 2. - A köztelevízió anyagi nehézségei miatt csoportos létszámcsökkentést és a vidéki stúdiók teljes megszüntetését jelentette be az MTV vezetése, ezután sztrájkbizottság alakult az intézményben.
  • december 3. - Teljes körű diplomáciai kapcsolatot létesített Oroszország a Vatikánnal.
  • december 4. - Bajnai Gordon miniszterelnök washingtoni látogatásán bejelentette: Magyarország 2010-ben mintegy 200 fővel növeli a szövetséges haderők kötelékében Afganisztánban szolgáló magyar csapatok létszámát.
  • december 4. - Korrupciós ügyek miatt őrizetbe vette a rendőrség a BKV és a Budapest Airport (BA) jogi igazgatóját.
  • december 5. - Lejárt az 1991-ben a Szovjetunió és az Egyesült Államok által aláírt, a hadászati támadófegyverek csökkentéséről és korlátozásáról kötött START-1 szerződés hatálya.
  • december 6. - Minimális szavazatkülönbséggel a hivatalban lévő államfő, Traian Basescu nyerte a romániai elnökválasztást. Az ellenzék közös jelöltje, a vesztes Mircea Geoana a feltételezett csalások miatt az alkotmánybírósághoz fordult.
  • december 6. - Már az első fordulóban újraválasztották Bolíviában a hivatalban lévő baloldali államfőt, Evo Moralest.
  • december 7. - Az Országgyűlés döntése értelmében 2012-től bevezetik a tartalékos haderőt Magyarországon.
  • december 7. - Koppenhágában megkezdődött a 15. ENSZ Klímaváltozási Konferencia. A világszervezet eddigi legnagyobb szabású értekezletén 110 állam- és kormányfő, 192 ország kétezer küldötte tanácskozik az üvegházgázok kibocsátásának csökkentését szabályozó Kiotói jegyzőkönyv felváltásáról egy új megállapodással. A világ minden részéből összegyűlt környezetvédők több tízezres tömege követelte a csúcs résztvevőitől a globális felmelegedés megfékezését.
  • december 8. - Az MTI elérhetővé tette az interneten XIX-XX. századi híreinek, valamint fotóinak egy jelentős részét.
  • . december 8. - A Fitch, a legnagyobb európai hitelminősítő megvonta Görögországtól az elsőrendű A kategóriás adósbesorolást; euróövezeti tagállam most először került a közepes befektetői sávba valamely hitelminősítőnél. Ugyanaznap a Moody,s hat kormányzati ellenőrzés alatt álló dubaji állami cégadóst minősített le.
  • december 9. Elutasította az Alkotmánybíróság azt az indítványt, amely az úgynevezett Robin Hood-adó alkotmányosságát támadta. Az indítványozó szerint az energiaellátókat terhelő adó indokolatlan, és jelentős különbséget tesz az adóztatásban. A törvény alapján 8 százalékos különadót kell fizetniük a nagy energiaellátó és -kereskedő cégeknek.
  • december 10. Barack Obama átvette a Nobel-békedíjat. Az amerikai elnök az első olyan vezető, aki úgy kapta meg a kitüntetést, hogy országa háborúban áll. A Nobel-bizottság elnöke azt mondta: a díjjal kívánják támogatni Obama elnök azon erőfeszítéseit, hogy párbeszéd útján kívánja rendezni a nukleáris leszerelés, az általános felmelegedés ügyét, és a világ számos más problémáját.
  • Barack Obamát választotta az évtized legkiemelkedőbb közéleti személyiségének a Times. Az amerikai elnök az 50 fős listán megelőzi Tony Blairt és Oszama bin Ladent.
  • december 13. Megtámadták Silvio Berlusconit: az olasz miniszterelnököt vérző szájjal tuszkolták kocsijába a testőrei, miután egy fiatal férfi megütötte egy milánói téren. A kormányfőt kórházba vitték, a tettest őrizetbe vette a rendőrség.
  • december 14. Csaknem 20 év szünet után ismét Malév gép landolt Belgrádban. Budapest és a szerb főváros között ezentúl naponta közlekedik majd repülőgép. A Malév 1992-ben még a délszláv háború kirobbanása miatt függesztette fel a belgrádi járatot. Azóta a szerb fővárost csak átszállással tudták elérni a magyar utasok.
  • december 15. Hatályban marad a jogerős döntés a feloszlatott Magyar Gárdával kapcsolatban - így döntött a Legfelsőbb Bíróság. A korábbi ítélet hatályon kívül helyezését azért kérte a Magyar Gárda Egyesület, mert az szerinte téves következtetéseken alapul. A gárda már az összes lehetséges magyarországi jogi fórumot kimerítette önmaga feltámasztására. Vona Gábor, a Jobbik-elnöke szerint most Strasbourg következik.
  • december 19. A zárónyilatkozat elfogadása helyett, csak annak „tudomásul vételével” ért véget a klímacsúcs Koppenhágában. A plenáris ülésen végül nem sikerült elérni az elfogadáshoz szükséges egyhangú döntést. A 193 tárgyalódelegáció úgy határozott, csak tudomásul vétellel zárják le az ENSZ történetének legnagyobb klímavédelmi konferenciáját.
  • december 23. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint immár meghaladja a 11 500-at a bizonyíthatóan újinfluenzában elhunyt betegek száma. Ennyi áldozata követelt a H1N1 vírus szerte a világon azóta, hogy áprilisban megjelent a betegség. A jelentés külön megemlíti Magyarországot; a világszervezet szerint nálunk még nem érte el a tetőpontját a járvány, vagyis a megbetegedések száma várhatóan továbbra is emelkedni fog.
  • december 24. Az Éjféli Misén a Szent Péter bazilikában egy nő inzultálta a pápát, aki a földre bukott, de azonnal fel is egyenesedett, s folytatta útját az oltárhoz. A 25 éves olasz-svájci nőt a testőrök a földre teperték. A Pápa szóvivője "láthatóan zavarodottnak" nevezte a támadó Susanna Maiolót. A nő állítólag azt mondta, hogy csak át akarta ölelni a pápát. Nem volt nála fegyver. Kiderült róla, hogy pszichiátriai kezelés alatt állt. Az eset után Vatikánban megszigorították a biztonsági intézkedéseket.

Hát ennyi. Bízvást kijelenthetjük: ez eseménydús esztendő volt. És még nincs is vége!. De arról már - csak jövőre...

A radiocafe 98.6 hírszerkesztősége – Bali Mónika, Buliczka Csilla, Szabados Tímea, Tomázy Adrienn és Láng András - boldog újévet kíván.