radiocafé: 2005

Európai Unió, Bankbotrány, Környezetszennyezés, Fogyasztóvédelem, NATO, ENSZ, Árvíz, Belvíz, Aszály, Rasszizmus, Holocaust, Kinevezték, Leváltották, Született, Elhunyt, Privatizálás, Visszaállamosítás, Tendereztetés, Korrupció, Bűnüldözés, Ítélethozatal, Helyreigazítás, Luxusprofit, Államháztartás, Költségvetés, Madárinfluenza

A hírekből minden kiderül. A tegnap: történelem. A holnap: jósolgatás. A hírek tárgya: a mai nap.

Egy év alatt rengeteg minden történik a világban. Még ha időnként éppen úgy is érzi az ember, hogy aznap semmi nem történt körülötte, egy esztendőre visszatekintve mégis minden egyes nap eseménydúsnak tűnik.

A globális kommunikáció következtében lassan megszűnnek azok a kategóriák, amelyekbe korábban egy év végi hírösszefoglaló témáit csoportosítottuk. Az Európai Uniós tagság csak tovább csökkentette azt a - korábban oly éles - különbséget, ami például a belföldi és a külföldi hírek között volt. Napjainkban már azt kell eldöntenünk, ki a hazai és ki számít külföldinek?

Egy visszatekintésben elhalványul az a különbség, amelyet a számunkra kedvező, illetve a kedvezőtlen események bekövetkeztekor éreztünk. Csak a tények maradnak, hiszen csak a tények fontosak. A 2005-ös esztendő hírösszefoglalója következik:

  • január 1. – Az új évvel új törvények és szabályok léptek hatályba: változtak az adózási és illetékfizetési szabályok, emelkedett a minimálbér, nőttek a nyugdíjak, módosult a fogyatékkal élők támogatásának rendszere.
  • január 9. - Mahmud Abbászt, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elnökét választották meg a Palesztin Nemzeti Hatóság elnökének, a 2004 novemberében elhunyt Jasszer Arafat utódául.
  • január 9. - A szudáni kormány és az ország déli részét uraló lázadók szervezete átfogó békemegállapodást kötött. Ezzel véget ért Afrika leghosszabb, 1983 óta tartó polgárháborúja.
  • január 11. – Három álarcos lövöldözésbe torkolló pénzszállító-rablást kísérelt meg Érd belvárosában.
  • január 12. - A Fővárosi Bíróság felmentette Molnár Csaba rendőr alezredest a minősített vesztegetés, hivatali visszaélés és államtitoksértés vádja alól. A felmentő határozatot a Fővárosi Ítélőtábla október 13-án hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatását rendelte el.
  • január 12. - Az Egyesült Államok eredmény nélkül fejezte be az állítólagos iraki tömegpusztító fegyverek után folytatott kutatást.
  • január 12. - A BUX, a Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe először lépte át a 15 ezer pontot. Július 20-án átlépte a 20 ezer pontos lélektani határt is.
  • január 16. - Horvátországban Stjepan Mesic győzött az elnökválasztáson.
  • január 17. - Beiktatása után, először Magyarországon tett hivatalos látogatást Calin Popescu Tariceanu román kormányfő.
  • január 18. - A 2004 végén elhunyt Bessenyei Ferenc helyett Zenthe Ferenc lett a Nemzet Színésze.
  • január 19. – Havril Andrást nevezték ki a Honvéd Vezérkar főnökévé. Elődje, Szenes Zoltán, az év elején kérte felmentését.
  • január 19. – Az igazságügy miniszter javaslata alapján elnöki kegyelmet kapott Simek Kitty.
  • Január 19. - Autóbalesetben életét vesztette Kulcsár Anita, a Dunaferr női kézilabdacsapatának 28 esztendős Európa-bajnok, olimpiai és világbajnoki ezüstérmes játékosa.
  • január 20. - Letette a hivatali esküt az újraválasztott amerikai elnök, George W. Bush. Az új külügyminiszter Condoleezza Rice lett.
  • január 23. - Kijevben beiktatták hivatalába Viktor Juscsenko ukrán államfőt.
  • január 25 - Svédországban bemutatták az első, Magyarország számára gyártott, magyar felségjelzésű Gripen vadász-repülőgépet.
  • január 27.- A Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy a margitszigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda bővítésével, Budapesten rendezzék meg a 2006-os úszó-EB-t.
  • január 30. - Ötven év után az első többpárti szavazáson megválasztották az iraki ideiglenes nemzetgyűlést.
  • február 1. - Hatályba lépett a Fészekrakó program, amely a megkönnyíti meg a lakáshoz jutást a 30, illetve a 35 év alattiak, továbbá a közalkalmazottak számára.
  • február 2. - A 36. Magyar Filmszemlén bemutatták Koltai Lajos Sorstalanság című filmjét.
  • február 8. - Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben Ariel Saron izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász palesztin elnök megállapodott abban, hogy országaik kölcsönösen felfüggesztik az egymás elleni erőszakos cselekményeket.
  • február 10. - Megkezdődött Szaúd-Arábia történelmének első népszavazása, amelynek során a helyi önkormányzatok tagjait választották meg.
  • február 13. - Boris Tadic személyében először tett szerb elnök hivatalos látogatást Koszovóban azóta, amióta a dél-szerbiai tartomány 1999-ben az ENSZ irányítása alá került.
  • február 14. - Letette a hivatali esküt Bozóki András, a nemzeti kulturális örökség új minisztere. Elődje, Hiller István a Magyar Szocialista Párt elnökeként tevékenykedik tovább.
  • február 16. - Érvénybe lépett az 1997 decemberében aláírt, az üvegházhatás csökkentését célzó kiotói jegyzőkönyv.
  • február 16. - Hagyományos évértékelő beszédében Orbán Viktor, a Fidesz elnöke javasolta: 2005 legyen a nemzeti konzultáció éve. A nyolc tagú Nemzeti Konzultációs Testület március 9-én alakult meg.
  • február 16. - Moszkvába látogatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel elvi egyezséget kötött arról, hogy Oroszország visszaadja az 1945-ben a Szovjetunióba került sárospataki könyvtár anyagát.
  • február 17. - Első fokon, nem jogerősen tíz év hat hónap börtönre ítélte a Fővárosi Bíróság a "városházi múmiaügy" vádlottját. A 37 éves román állampolgárságú vádlott 2002. őszén meggyilkolta a szállásadóját a Főpolgármesteri Hivatal pincéjében. A mumifikálódott tetemre csak háromnegyed évvel később találtak rá.
  • február 17. - Cselényi László lett a Duna Televízió elnöke.
  • február 20. - Európai körutat tett George W. Bush amerikai elnök. Személyében először kereste fel amerikai elnök az EU központi intézményeit. Bush Pozsonyban találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
  • február 21 - Gazdák demonstráltak Budapesten, amiért nem kapták meg időben a beígért támogatásokat. Március elejétől félpályás útlezárásokat is tartottak. Gyurcsány Ferenc kormányfő ígéretet tett az elmaradt pénzek kifizetésére.
  • február 27. - Los Angelesben kiosztották a legrangosabb filmes kitüntetést. A legtöbb Oscar-díjat a Millió dolláros bébi című film kapta.
  • március 8. - Az európai uniós tagországok pénzügyminiszterei jóváhagyták az Európai Bizottság Magyarországnak szóló, az államháztartási hiány mérséklésének gyorsítására felszólító pénzügyi ajánlásait.
  • március 8. - Az orosz szövetségi erők megölték Aszlan Maszhadov csecsen szeparatista vezetőt.
  • március 11. - Az amerikai kormány peren kívüli megállapodás részeként beleegyezett, hogy kárpótlást fizessen az úgynevezett aranyvonatért, amely a magyar zsidók elkobzott javait szállította nyugatra a II.világháború végén – és amelyet amerikai katonák útközben kifosztottak.
  • március 14. – Budapesten, a Millenniumi Városközpontban megnyílt a Művészetek Palotája.
  • március 14. - A kínai parlament elfogadta az "elszakadásellenes törvényt", amely háborúval fenyegeti meg Tajvant, amennyiben - a Peking által Kína részének tekintett sziget - kikiáltaná függetlenségét.
  • március 24. – Kirgizisztánban, a parlamenti választásokon elkövetett csalások nyomán zavargások robbantak ki. Lemondott tisztségéről Aszkar Akajev államfő, helyére Kurmanbek Bakijev lépett.
  • március 19. - Szegeden az SZDSZ tisztújító küldöttgyűlése úgy döntött, hogy a párt nevét Szabad Demokraták Szövetsége - a Magyar Liberális Pártra változtaja.
  • március 28. - Életének 86. évében elhunyt Losonczi Pál, az egykori pártállam Elnöki Tanácsának elnöke.
  • március 31. - Floridában meghalt a 15 éve agykárosodást szenvedett Terri Schiavo, akinek kegyes halálhoz való joga hatalmas vitát váltott ki hazájában és világszerte.
  • március 31. - Az amerikai Paul Wolfowitzot választották meg a Világbank új elnökévé.
  • március 31. - Sándor Istvánt, a "Papa" néven ismert nyugállományú rendőrtisztet hivatali visszaélés és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt 600 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla, megváltoztatva a Fővárosi Bíróság 2004-es nem jogerős felmentő ítéletét. December 6-án a Legfelsőbb Bíróság az összes ellene emelt vád alól felmentette Sándor Istvánt. Az ügy – és az ítélet – részleteit 83 évre titkosították.
  • április 1. - A nemzetközi Sport döntőbíróság elutasította az athéni olimpián doppingvétség miatt aranyérmétől megfosztott diszkoszvető, Fazekas Róbert és a kalapácsvető, Annus Adrián fellebbezését, amelyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése ellen nyújtottak be.
  • április 2. - Meghalt II. János Pál pápa. A római katolikus egyházfőt egymillió zarándok és számos állam- és kormányfő jelenlétében a Vatikánban temették el.
  • április 2. - Aláírták a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Demokrata Néppárt egyesüléséről szóló megállapodást.
  • április 6. - Az átmeneti iraki nemzetgyűlés Dzsalal Talabani kurd politikust választotta Irak államfőjévé. Röviddel ezután megalakult Ibrahím al-Dzsaafari miniszterelnök kormánya is.
  • április 8. - A kormány határozata értelmében II. János Pál pápa temetésének napja nemzeti gyásznap volt Magyarországon. A vatikáni szertartáson jelen volt Mádl Ferenc köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is.
  • április 9. - Károly walesi herceg, a brit trón örököse, polgári szertartás keretében feleségül vette Camilla Parker Bowles-t.
  • április 19. - Vatikánvárosban a konklávé XVI. Benedek néven Joseph Ratzinger német bíborost választotta meg a katolikus egyház 265. pápájává.
  • április 11. - József Attila születésének századik évfordulóján országszerte megemlékezéseket rendeztek.
  • április 15. - Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét választották meg az MSZP köztársasági elnök-jelöltjének. A párt kongresszusán Gyurcsány Ferenc kormányfő meghirdette a cselekvés, a Száz lépés politikáját.
  • április 25. - Tisztázatlan lakásügyletei miatt lemondott Stanislav Gross cseh miniszterelnök. Utóda a szintén szociáldemokrata Jirí Paroubek lett.
  • április 25. - Veres János lett a pénzügyminiszter az egy héttel korábban felmentett Draskovics Tibor helyett. Felmentették Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert és a tisztségre Gráf Józsefet nevezték ki a tárca élére.
  • április 26. - Befejeződött a szíriai csapatok kivonása Libanonból. Szíria 1976-ban vonult be Libanonba, hogy véget vessen az ott dúló polgárháborúnak.
  • április 30. - TV2 második zenei tehetségkutató versenyén Molnár Ferenc Caramel győzött, ő lett az idei "Megasztár".
  • május 2. - A Magyar Tudományos Akadémia tisztújító közgyűlésén Vizi E. Szilvesztert újraválasztották az elnöki posztra.
  • május 5. - A brit parlamenti választásokon harmadszor is győzött a nyolc éve kormányzó Munkáspárt, de jelentősen csökkent Tony Blair kormányának többsége.
  • május 7. - A Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése újabb négy évre Schmitt Pált választotta elnökké, főtitkár maradt Aján Tamás. Ő - miután az az elnökség október 21-én megvonta tőle a bizalmat -, november 4-én lemondott tisztségéről.
  • május 8. - George W. Bush amerikai elnök Moszkvába látogatott, ahol részt vett a Győzelem napja alkalmából félszáz állam- és kormányfő részvételével tartott ünnepségeken.
  • május 8. - Budapesten a 21-es buszon karddal megszúrtak egy 15 éves roma fiút. Az incidens miatt 15-én rasszizmus elleni tüntetést rendeztek. A tettest, egy 17 éves, magát romának valló törökbálinti fiút letartóztatták.
  • május 9. - Botrányok közepette kezdődtek meg az újonnan bevezetett kétszintű érettségi vizsgák, mert a tételek egy nappal korábban felkerültek az internetre.
  • május 9. - Az Országgyűlés megszavazta az Apró-Gyurcsány érdekkörrel kapcsolatos és az Orbán-család állami forrásból történő gazdagodását vizsgáló bizottság felállítását. Mindkét bizottság érdemi eredmény és jelentés elfogadása nélkül fejezte be munkáját.
  • május 13. - XVI. Benedek pápa bejelentette, hogy a Vatikán megkezdi az április 2-án elhunyt II. János Pál pápa boldoggá avatásának folyamatát, felfüggesztve azt a szabályt, hogy a halál után öt évnek kell eltelnie a folyamat megkezdéséhez.
  • május 13. - Lázadás tört ki a kelet-üzbegisztáni Andizsán városában. A megmozdulást a hatóságok brutálisan leverték. A sortüzeknek hivatalos adatok szerint 169, ellenzékiek szerint legalább 750 áldozata volt.
  • május 18. - 73 éves korában elhunyt Pongrátz Gergely, aki az 1956-os forradalom idején a Corvin-közi felkelők parancsnoka volt.
  • május 23. - Az Országgyűlés elfogadta az új felsőoktatási törvényt, amelynek több pontját az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta.
  • május 24. - A Budapesti Értéktőzsde közgyűlésén megszavazták, hogy a Budapesti Árutőzsde az év végéig beolvadjon az Értéktőzsdébe.
  • május 25. - Első alkalommal hajtottak végre szívátültetést Szegeden.
  • május 26. - George W. Bush amerikai elnök hivatali ideje alatt először fogadott Mahmúd Abbász személyében palesztin elnököt.
  • május 26. - A francia Pascal Lamyt választották meg a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vezérigazgatójának.
  • május 29. - Franciaországban népszavazáson elutasították az Európai Unió alkotmányos szerződését, amelyre június 1-jén Hollandiában is nemet mondtak. Két nappal később lemondott Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök, utóda Dominique de Villepin lett.
  • május 30. - Az Országgyűlés elfogadta az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló - 2003-ban hozott - törvény módosítását. Az Alkotmánybíróság október 4-én alkotmányellenesnek találta a törvény két szakaszát, amelyek a személyes adatok védelme nélkül bárki által megismerhetővé, hozzáférhetővé teszik az elmúlt rendszer szolgálatainál dolgozott személyeknek a levéltár által kezelt személyes adatait.
  • június 7. - Az előző napi sikertelen első forduló és az aznapi második forduló után az Országgyűlés a harmadik fordulóban a Fidesz és az MDF által támogatott Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság korábbi elnökét választotta a Magyar Köztársaság államfőjévé. Sólyom László augusztus 5-én lépett hivatalba.
  • június 10. - A nyolc vezető ipari hatalom, a G8 pénzügyminiszterei megállapodtak abban, hogy törlik a legszegényebb eladósodott országok 40 milliárd fontnyi adósságát.
  • június 11. - A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség tisztújító kongresszusán módosították a párt alapszabályát, és újraválasztották tisztségében Orbán Viktor pártelnököt.
  • június 11. - Az MSZP zárt ajtók mögött rendezett rendkívüli kongresszusán megalakították a párt országos választási bizottságát, amelynek elnökévé Gyurcsány Ferencet javasolták.
  • június 13. - A kaliforniai Santa Maria városban az esküdtszék az összes vádpont alól felmentette a kiskorú szexuális zaklatásával vádolt Michael Jackson amerikai popénekest.
  • június 17. - Az 1979-es iszlám forradalom óta első ízben tartott iráni elnökválasztáson az ultrakonzervatív Mahmúd Ahmadinezsád teheráni polgármester győzött.
  • június 20. – Washingtonban tárgyalt Phan Van Khai vietnami kormányfő. A vietnami háború 30 évvel korábbi lezárulta óta először látogatott ilyen magas rangú vietnami vezető az Egyesült Államokba.
  • június 23. - A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon, jogerősen helyreigazításra kötelezte az Élet és Irodalom című hetilapot a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft.-vel szemben. A hetilap tavaly és idén tavasszal Tokaji borcsaták címmel több cikket közölt arról, hogy 2000-ben, illetve 2001-ben Orbán Viktor akkori miniszterelnök részt vett és tanácsokat adott a felesége érdekeltségébe tartozó tokajhegyaljai társaság állítólagos taggyűlésein.
  • június 27. - Az Országgyűlés elfogadta a budapesti 4-es metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló törvényt.
  • június 28. - A Magyar Energia Hivatal engedélyezte a Mol gázüzletágának részbeni eladását az E.ON Ruhrgas Internationalnak.

Európai Unió, Bankbotrán, Környezetszennyezés, Fogyasztóvédelem, NATO, ENSZ, Árvíz, Belvíz, Aszály, Rasszizmus, Holocaust, Kinevezték, Leváltották, Született, Elhunyt, Privatizálás, Visszaállamosítás, Tendereztetés, Korrupció, Bűnüldözés, Ítélethozatal, Helyreigazítás, Luxusprofit, Államháztartás, Költségvetés, Madárinfluenza

Eseményekben nem volt hiány a most véget érő tizenkét hónapban. 2005-ben nem csökkent a terrorista cselekmények száma. A terrorizmus naponta fenyegető harci eszközzé lépett elő az iraki háborút követő és választásokkal sem befejeződött átmeneti időszakban. A Közel-Keleten sem múlik el hét anélkül, hogy egy-egy súlyosabb terrorakció, vagy öngyilkos merénylet ne történne.

  • július 2. - Live Eight címmel tíz helyszínen rendezték meg a világ legnagyobb szegénységellenes koncertsorozatát.
  • július 6. – A Nemzetközi Olimpiai Bizottság Londonnak ítélte a 2012. évi olimpiai játékok rendezési jogát.
  • július 6. - A skóciai Gleneagles-ben rendezték meg a G8, a hét iparilag legfejlettebb állam és Oroszország csúcstalálkozóját.
  • július 7. - 57 halálos áldozatot követelő, összehangolt robbantásos merényletsorozatot követtek el Londonban. A merényletért az al-Kaida terrorhálózat vállalta a felelősséget.
  • július 8. - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Parlamentben a sajtó nyilvánossága előtt vitázott, főként gazdasági kérdésekről.
  • július 12. - Trónra lépett II. Albert monacói herceg, aki apjának, Rainier hercegnek az örökébe lépett.
  • július 16. - Megkezdődött a Harry Potter és a félvér herceg, a Harry Potter-könyvsorozat hatodik kötetének árusítása.
  • július 20. - Az Országos Rádió és Televízió Testület öt évvel meghosszabbította az RTL Klub és a TV2 műsorszolgáltatási koncesszióját.
  • július 20. - Életének 79. évében elhunyt Hernádi Gyula Kossuth- és József Attila-díjas író.
  • július 20. - Gyurcsány Ferenc személyében 33 év után járt ismét magyar kormányfő Vietnamban.
  • július 23. - Az egyiptomi Sarm-es-Sejk üdülővárosban 88 halálos áldozatot követelő merényletsorozatot követtek el. A felelősséget az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat vállalta.
  • július 24. - Az amerikai Lance Armstrong sporttörténeti rekordot felállítva egymás után hetedszer győzött a Tour de France országúti kerékpáros körversenyen.
  • július 26. - A Columbia 2003-as katasztrófája óta először lőttek fel amerikai űrsiklót. Bár a Discovery hővédő borítása megsérült, az űrsikló baj nélkül visszaért a Földre.
  • július 27. - 68 éves korában elhunyt Ruszt József érdemes és kiváló művész, Jászai Mari- és Kossuth-díjas színházi rendező.
  • július 28. - Az Ír Köztársasági Hadsereg elrendelte a 30 éve folyó fegyveres harc befejezését és beszolgáltatta teljes fegyverzetét.
  • július 28. - Amszterdamból Budapestre szállították és őrizetbe vették Varga Tamás vállalkozót, a Fidesz egykori gazdasági tanácsadóját, aki a különböző gazdasági bűncselekmények és milliárdos csalás miatt rá kirótt jogerős szabadságvesztés letöltése és vádemelések elől 1999-ben szökött ki az országból.
  • július 29. - Montrealban a magyar válogatott nyerte a női vízilabda-világbajnokságot.
  • augusztus 1. Öt évre Hegyi Árpád Jutocsa lett a Magyar Állami Operaház főigazgatója.
  • augusztus 1. - Elhúnyt Fahd bin Abdel-Azíz szaúd-arábiai király. Utóda a trónörökös, Abdallah herceg lett.
  • augusztus 4. - A MÁV Rt. a közbeszerzési pályázat 2004-es kiírása óta harmadszor is a svájci Stadler céget hirdette ki nyertesnek a 30+30 elővárosi motorvonat beszerzési és karbantartási tenderén, a kanadai Bombardier cég német érdekeltségével szemben.
  • augusztus 4. - Elhunyt Szabó Iván volt pénzügyminiszter.
  • augusztus 18. - XVI. Benedek pápa, megválasztása utáni első külföldi útján Németországba látogatott.
  • augusztus 22. - A Magyar Nemzet cikket közölt arról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal leleplezett és "kiszorított" egy házaspárt, amely a román titkosszolgálatnak dolgozott. Előkerültek állítólagos lehallgatási jegyzőkönyvek is, amelyek kapcsolatba hozták az üggyel Magyar Bálint oktatási minisztert.
  • augusztus 23. - Izrael befejezte 4 ciszjordániai zsidó telep, valamint a Gázai övezetben található összes, izraeliek lakta helység kiürítését. Ezzel véget ért a Gáza-övezet, majd 38 éven át tartó izraeli megszállása.
  • augusztus 24. - A Fővárosi Főügyészség a Fővárosi Bíróságon sikkasztásért, pénzmosásért, vesztegetésért és más bűncselekmények elkövetéséért emelt vádat a 2003-ban kirobbant, ún. brókerbotrány 21 gyanúsítottjával szemben. Az elsőrendű vádlott Kulcsár Attila, a K and H Equities brókercégének volt ügyvezető igazgatója.
  • augusztus 26. - Első hivatalos útján Bécsbe látogatott Sólyom László köztársasági elnök.
  • augusztus 26. - Harmadszor is sikertelenül zárult a Malév Rt. privatizációs pályázata.
  • augusztus 29. - Az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb természeti csapását okozta a Katrina hurrikán. A legnagyobb kár New Orleanst érte. A város négyötöde víz alá került.
  • augusztus 31. - A Fővárosi Munkaügyi Bíróság első fokon érvénytelenítette a Budapest Airport Rt. privatizációs pályázatát.
  • szeptember 5. - George W. Bush amerikai elnök a konzervatív John Roberts bírót nevezte ki a szövetségi legfelsőbb bíróság elnökévé, a két nappal korábban elhunyt William Rehnquist utódjaként.
  • szeptember 5. - Őrizetbe vették az önként Magyarországra érkezett Schönthal Henriket, aki ellen az úgynevezett brókerügyben 2004 elején indult eljárás, pénzmosás gyanújával.
  • szeptember 6. - A Monetáris Tanács 25 bázisponttal, 6 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, amely így 1990 óta a legalacsonyabb lett.
  • szeptember 6. - A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érseket választotta öt évre a konferencia elnökévé.
  • szeptember 7. - Egyiptomban ismét a 24 éve hatalmon lévő Hoszni Mubarak államfő győzött az elnökválasztáson.
  • szeptember 8. - Vlagyimir Putyin orosz államfő és Gerhard Schröder német kancellár Berlinben aláírta a megállapodást a Balti-tenger mélyén 2010-re lefektetendő gázvezeték megépítéséről.
  • szeptember 8. - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hivatalos látogatást tett Kínában. Hongkongban először járt magyar kormányfő.
  • szeptember 11. – Japánban, az előrehozott parlamenti választásokon a Liberális Demokrata Párt győzött.
  • szeptember 14. - Az ENSZ megalakulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ENSZ-közgyűlés ünnepi ülésszakán, az állam- és kormányfők a világszervezet reformjáról szóló dokumentumot fogadtak el.
  • szeptember 15. - Megkezdte adását az ország első gazdasági televíziója, az Echo TV.
  • szeptember 15. - Magyarországra látogatott Joaquín Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa, aki kijelentette: az autópálya építés költségei az unió véleménye szerint részei a közkiadásoknak, így 2005-ben jelentősen megnő magyar államháztartási hiány.
  • szeptember 18. - Németországban az előre hozott parlamenti választásokon sem a kormányzó szociáldemokrata-zöld koalíció, sem a konzervatív-liberális ellenzék nem tudott kormányképes többségre szert tenni. Végül az SPD és a CDU-CSU nagykoalíciós megállapodást írt alá, és november 22-én, a kereszténydemokrata Angela Merkel személyében, első ízben került nő a kancellári tisztségbe.
  • szeptember 18. - Afganisztánban 1969 óta először tartottak parlamenti választásokat.
  • szeptember 19. - Az Országgyűlés elfogadta az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, amely szerint 2006. január 1-jétől az ÁFA 25 százalékos felső kulcsa 20 százalékra csökken. A gázolaj és a benzin esetében a módosítás azonnal életbe lépett.
  • szeptember 20. - Munkalátogatást tett Budapesten Mihail Fradkov orosz miniszterelnök.
  • szeptember 22. - Jogerősen nyolc év börtönbüntetésre ítélték Mihail Hodorkovszkij orosz olajmágnást, a Yukos cég volt vezérérét.
  • szeptember 23. - A kormány és a magyar gyógyszergyártók megállapodtak a gyógyszerkassza támogatásáról.
  • szeptember 24. - A Jog és Igazságosság párt nyerte meg a lengyel parlamenti választásokat. A párt jelöltje, Lech Kaczynski győzött az október 23-i elnökválasztáson is.
  • szeptember 25. - A spanyol Fernando Alonso nyerte meg a Forma-1-es világbajnokságot.
  • szeptember 26. - Az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta Bragyova Andrást és Kovács Pétert.
  • szeptember 29. - Kofi Annan ENSZ-főtitkár a brit David Nabarrot nevezte ki a madárinfluenza-járvány elleni világméretű küzdelem koordinálására.
  • október 3. – Kiosztották a Nobel-díjakat. Az ausztrál Barry J. Marshall és J.Robin Warren kapta az orvosi, az amerikai Roy J. Glauber, John L. Hall és a német Theodor W. Hansch a fizikai, az amerikai Robert H.Grubbs és Richard R. Schrock, valamint a francia Yves Chauvin a kémiai, az angol Harold Pinter az irodalmi, az amerikai Thomas Schelling és az izraeli Robert Aumann a közgazdasági Nobel-díjat. A Nobel-békedíjat a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek és a szervezet főigazgatójának, Mohamed el-Baradei-nek ítélték.
  • október 4. - Megkezdődtek Törökország és Horvátország csatlakozási tárgyalásai az Európai Unióval.
  • október 4. - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban, ahol fogadta őt George W. Bush amerikai elnök is.
  • október 5. - A Külügyminisztérium közölte, hogy Magyarország 2006. január 1-jétől bevezeti a nemzeti vízumot.
  • október 7. - A Magyar Igazság és Élet Pártja és a Jobbik Magyarországért Mozgalom bejelentette, hogy "MIÉP-Jobbik Harmadik Út" néven együtt indulnak a 2006-os országgyűlési választásokon.
  • október 8. - Az utóbbi száz év legerősebb, 83 ezer halálos áldozatot követelő földrengése rázta meg Dél- és Közép-Ázsiát. A legnagyobb károk Kasmír pakisztáni részén keletkeztek.
  • október 10. - A Magyar Televízió Rt. felmondott Friderikusz Sándor szerkesztőnek, mert A szólás szabadsága című műsor vezetője egy interjúban élesen bírálta az MTV vezetését.
  • október 10. - Az Európai Unió tárgyalásokat kezdett Szerbia- Montenegróval a társulási megállapodásról.
  • október 10. - Az ENSZ-Közgyűlés 2006. január 1-jétől öt évre a Kongói Köztársaságot, Ghánát, Perut, Katart és Szlovákiát választotta a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává.
  • október 11. - Az Alkotmánybíróság Bihari Mihályt választotta három évre a testület új elnökévé.
  • október 11. - Libériában a 14 éves polgárháború utáni első elnökválasztást Johnson Shirleaf asszony nyerte meg.
  • október 12. - Kína másodszor is embert szállító űrhajót küldött a világűrbe.
  • október 13. - 74 éves korában elhunyt Eörsi István Kossuth-díjas író, a demokratikus ellenzék emblematikus figurája.
  • október 16. - A Fidesz a budapesti Felvonulási téren rendezte meg az úgynevezett nemzeti konzultációt lezáró, "Összegzés napját".
  • október 19. - Bagdadban megkezdődött a megbuktatott iraki diktátor, Szaddám Huszein és hét vádlott-társának pere.
  • október 19. - A tizennégy tagú zsűri döntése alapján a kormány Pécset javasolta 2010-re Európa kulturális fővárosának.
  • október 20. - Első alkalommal tartottak magyar-román együttes kormányülést Bukarestben.
  • október 21. - Rácz Jenő egészségügyi miniszter bejelentette, hogy embereken is sikerenek bizonyult a H5N1 típusú madárinfluenza-vírus ellen kifejlesztett magyar oltóanyag kipróbálása.
  • október 24. - George W. Bush amerikai elnök Ben Bernankét jelölte az amerikai központi bank, a Fed élére.
  • október 24. - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa úgy döntött, nemzetközi tárgyalások kezdődnek Koszovó jogállásáról.
  • október 25. - A Fővárosi Ítélőtábla a 2002. május 9-én elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás másodfokú tárgyalásán jogerőre emelte Kaiser Ede első fokon kiszabott tényleges életfogytiglani szabadságvesztését, Hajdú László ügyében pedig új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot.
  • október 25. - Irakban népszavazás hagyta jóvá az ország új alkotmányát.
  • október 27. - Csákváron felavatták az ország első natúrparkját, a 35 800 hektáros Vértesi Natúrparkot.
  • október 27. - Zavargások robbantak ki Párizs több negyedében. A főként afrikai bevándorló családokból verbuválódott fiatalok gépkocsikat gyújtottak fel, kirakatokat törtek be. A több hétig tartó megmozdulások miatt a francia hatóságok rendkívüli állapotot hirdettek ki.
  • november 2. - A The Washington Post című amerikai napilap szerint a CIA 2001 szeptembere után több ország, köztük kelet-európai államok területén is titkos börtönöket hozott létre. A cikk nyomán az Európa Tanács vizsgálatot indított.
  • november 6. - A Fidesz megtartotta második szövetségi gyűlését, amelyen Orbán Viktor pártelnök meghirdette a "Változás 2006" programot.
  • november 7. - Egyesült a Magyar Telekom és a T-Mobile Magyarország Rt. távközlési társaság. A jogutód a Magyar Telekom Rt. lett.
  • november 7. - Orbán Viktor, a Fidesz elnöke - aki 2002. május 15. óta nem beszélt a parlamentben - az Országgyűlés ülésén napirend előtti felszólalásában kétharmados nemzeti garanciatörvény megalkotásra tett javaslatot.
  • november 7. - Az Országgyűlés elfogadta a családtámogatási rendszer átalakításáról és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az EKHO bevezetéséről szóló törvényeket.
  • november 8. - Az európai uniós tagországok pénzügyminiszterei az év során másodszor is jóváhagyták az Európai Bizottság negatív értékelését a magyar államháztartási hiányról.
  • november 8. - A 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság rendezésére benyújtott magyar-horvát pályázat bekerült a legjobb három közé.
  • november 8. - A Biztonsági Tanácsa 2006 végéig meghosszabbította az Irakban állomásozó, amerikai vezetésű koalíciós erők mandátumát.
  • november 9. - 58 ember vesztette életét, amikor Jordánia fővárosában, Ammánban öngyilkos merénylők három, főként külföldiek által látogatott szálloda közelében robbantották fel magukat.
  • november 10. - Az EU vizsgálatot indított a Magyar Villamos Művek több amerikai és nyugat-európai energetikai társasággal még a kilencvenes évek közepén kötött hosszú távú szerződései ügyében.
  • november 10. - A tudás, az etika és a felelősség kérdéséről tanácskozott Budapesten a Tudomány második Világfóruma.
  • november 14. - Az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta Balogh Elemért és Holló Andrást, így újra teljes létszámmal dolgozhat a 11 tagú Alkotmánybíróság.
  • november 15. - George W. Bush Japánba, Dél-Koreába, Kínába és Mongóliába látogatott. Az amerikai elnök részt vett az APEC csúcstalálkozóján.
  • november 17. - Washingtonban az amerikai kongresszus meghosszabbította a terrorizmus-ellenes, - de egyben az állampolgári jogokat is megnyirbáló, úgynevezett USA PATRIOT törvény hatályát.
  • november 19. - Budapestre látogatott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
  • november 21. - Dzsalal Talabani személyében 40 év után először járt iraki államfő Iránban.
  • november 21. Vlagyimir Putyin orosz államfő Japánba látogatott.
  • november 23. - Vojislav Kostunica személyében Horvátország függetlenségének 1991-es kikiáltása óta először járt szerb kormányfő Zágrábban.
  • november 25. - Bosznia-Hercegovina és az EU között megkezdődtek a társulási megállapodásról szóló hivatalos tárgyalások.
  • november 27. - A Kreml-barát erők győztek az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldön rendezett parlamenti választásokon.
  • november 27. - Sólyom László köztársasági elnök és Somogyi Ferenc külügyminiszter képviselte Barcelonában Magyarországot az első euromediterrán csúcsértekezleten.
  • december 2. - Végrehajtották az Egyesült Államok modernkori történelmének ezredik kivégzését. Ennek nyomán ismét heves vita robbant ki a halálbüntetésről.
  • december 5. - Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter európai körútján megpróbálta lecsillapítani azt az amerikaellenes felháborodást, amelyet a terroristagyanús személyekkel szembeni embertelen bánásmód váltott ki.
  • december 6. - Visszaminősítette a magyar szuverén küladósságot a legnagyobb európai hitelminősítő. A Fitch Ratings a tartósan magas államháztartási hiányra hivatkozott.
  • december 7. – Megállapodás született a közszolgálati bérekről. Jövőre átlagosan 4,8 százalékkal emelkednek az illetmények a közszférában.
  • december 8. - Spanyolországban letartóztatták a háborús bűntettek miatt körözött Ante Gotovina horvát tábornokot.
  • december 8. - A brit BAA repülőtér-üzemeltető tette a legjobb ajánlatot a Budapest Airportra (BA Rt.).
  • december 8. - Először találkozott brit uralkodó Írország államfőjével, amikor Belfastban II. Erzsébet brit uralkodó és Mary McAleese ír elnök kezet fogott.
  • december 12. - Negyedszer sem sikerült elnököt jelölnie a Magyar Rádió kuratóriumi elnökségének az augusztus óta elnök nélkül működő közszolgálati médium élére.
  • december 15. - A Magyar Televízió A nagy könyv című olvasásnépszerűsítő játékában Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye lett Magyarország kedvenc könyve.
  • december 15. - A 2007 és 2013 közötti uniós költségvetés volt a fő téma az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján. A soros brit elnökség december 5-én közzétett, javaslata az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,03 százalékára kívánta korlátozni a kiadásokat és csökkentené a tíz új tagország támogatását. Az előterjesztett megszorításokat több tagállam, köztük Magyarország is hevesen ellenezte. Az uniós költségvetési vita végül kölcsönös kompromisszumokkal került elfogadásra.