LangArt - radiocafé: 2003

radiocafé: 2003

Atomsorompó, Paks, Európai Unió, olimpia, leértékelés, K and H, brókerbotrány, gyűlöletbeszéd, közlekedési dugó, aszály, árvíz, Tocsikolás, Filmszemle, Országgyűlés, Bíróság, PSZÁF, jogharmonizáció, csatlakozás, atipusos tüdőgyulladás, kárpótlás, békefenntartók, kisebbségi jogok, kábítószer, pénzmosás, terrorizmus, Csecsenföld, Irak, Egyesült Államok, Kína, Izrael, Palesztina, Ruanda, Törökország, Nagy Britannia, Oroszország, Szerbia Montenegró, Strassbourg, Brüsszel, ENSZ, NATO, Amnesty International, Szaddam, Bin Laden, Bush, Blair, Putyin, Berlusconi, Medgyesi, Orbán, Kovács, Lendvai, Szili, Mádl, Ragáts.

A hírekből minden kiderül. A tegnap: történelem. A holnap: jóslás. A hírek tárgya a mai nap. Néha azonban érdemes az egész folyamatot is áttekinteni. Ezt tesszük mi is december harmincadikán este nyolckor. Az év utolsó hírösszefoglalójában hatvan perc alatt végigszaladunk a kétezer-hármas esztendő minden fontos eseményén.

  • január 1. - Megszűnt az APEH Bűnügyi Igazgatósága, s az Országos Rendőrfőkapitányságon (ORFK) belül megalakult a pénzügyi nyomozó igazgatóság.
  • január 1. - Görögország vette át a következő hat hónapra Dániától az Európai Unió soros elnökének tisztét.
  • január 10. - A Koreai NDK bejelentette, hogy azonnal kilép az atomsorompó szerződésből és felmondja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) kötött ellenőrzési megállapodást.
  • január 11. - Az esztergomi bazilikában ünnepélyesen beiktatták Erdő Pétert, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye új érsekét, Magyarország prímását.
  • január 14. - Az MNB többször, nagy összegben eurót vásárolt, mivel a forint árfolyama átlépte a 15 százalékos sávhatárt. A spekulációs roham megállítására a 8,5 százalékos jegybanki alapkamatot 100 bázisponttal, 7,5 százalékra, majd január 15-én 6,5 százalékra csökkentette.
  • január 20. - Moszkvában megállapodást írtak alá a Magyarországnak járó, Szovjetuniótól örökölt orosz adósság utolsó részletéről. Ennek értelmében az orosz fél 82 millió 75 ezer dollárt fizet ki egy összegben és készpénzben Magyarország számára.
  • január 28. - George W. Bush amerikai elnök a kongresszus két házának együttes ülésén elmondott, az Unió helyzetéről szóló beszédében közölte: elszánta magát Irak lefegyverzésére.
  • január 28. - A jobboldali Likud párt győzött az izraeli parlamenti választásokon, a kormányfő Ariel Saron maradt.
  • január 28-február 4. - Budapesten a 34. Magyar Filmszemlén a játékfilmes fődíjat Gothár Péter Magyar szépség című filmje nyerte el. A dokumentum alkotások közül Almási Tamásnak Az út vége című munkáját találta a zsűri a fődíjra érdemesnek.
  • január 30. - Tony Blair brit kormányfő és hét további európai vezető - köztük Medgyessy Péter miniszterelnök - közös írásban állt ki az egységes transzatlanti fellépésért Irak lefegyverzésének ügyében a The Times aznapi számában.
  • február 1. - A Nemzetközi Űrállomásról (ISS) visszatérőben, hét űrhajóssal fedélzetén felrobbant a Columbia amerikai űrsikló. A katasztrófát valószínűleg az űrsikló hővédő pajzsának a felszálláskor bekövetkezett sérülése okozta.
  • február 1. - Hatályba lépett az Európai Unió bővítésének legfontosabb intézményi feltételeit rögzítő nizzai szerződés.
  • február 2. - Lejárt Václav Havel cseh államfő második elnöki megbízatása. Utódát csak harmadik kísérletre, február 28-án tudta megválasztani a cseh parlament Václav Klaus személyében.
  • február 4. - Az Országgyűlés ismét elfogadta az egyes szociális tárgyú törvények módosítását, amelyet Mádl Ferenc államfő 2002. december 23-án visszaküldött megfontolás végett.
  • február 4. - Hivatalosan megszűnt létezni a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK), jogutódjává a Szerbia és Montenegró nevű államalakulat vált. Az államszövetség első elnökévé március 3-án Svetozar Marovicot választotta a belgrádi parlament.
  • február 15-16. - A Magyar Demokrata Fórum országos gyűlésén - harmadik alkalommal - újabb két évre megválasztották Dávid Ibolya pártelnököt.
  • február 17. - Brüsszelben az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozója az iraki válsággal kapcsolatban kompromisszumos állásfoglalással zárult. Jacques Chirac francia elnök elmarasztalt több, az EU-hoz és a NATO-hoz csatlakozni kívánó kelet-és közép-európai országot, amiért január 30-i nyilatkozatukban az Egyesült Államok mellé álltak az iraki válságban.
  • február 18. - Újraindították a termelést az ózdi Acélművekben, amely az áram felét Németországból kapja. A termelés január 27-én állt le, mert milliárdos adósság miatt a hazai áramszolgáltató megszüntette a szolgáltatást.
  • február 19. - A kormány elfogadta a mintegy 1100 milliárd forint beruházási értéket képviselő közúthálózat-fejlesztési programot.
  • február 20. - Hat amerikai helikopter és egy tankergép megsértette az ország szuverenitását, amikor az eredeti felhatalmazástól eltérő céllal használták a légteret. A kormány szóbeli jegyzékben reagált.
  • február 21. - Lemondott Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, mert korábbi munkahelye, a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda - amelynek résztulajdonosa maradt - több állami megbízást kapott miniszterré való kinevezése óta. Utóda március 3-tól Kiss Péter addigi foglalkoztatási és munkaügyi miniszter lett, akinek helyére Burány Sándor, a Pénzügyminisztérium addigi politikai államtitkára lépett.
  • február 24. - Az Országgyűlés hozzájárult a Törökország védelmének megerősítését szolgáló NATO-szállítmányok magyarországi áthaladásához. február 27. - Wales püspökét, Rowan Williamst választották az anglikán egyház új vezetőjévé. A római egyházzal történt XVI. századi szakítás óta ő első nem angol canterbury érsek.
  • február 28. - A XII. református zsinat első ülésszakán Bölcskei Gusztávot, a tiszántúli egyházkerület püspökét választották a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnökévé, míg a világi elnök Nagy Sándor, a dunamelléki egyházkerület főgondnoka lett.
  • március 1. - Budapesten az új Országos Cigány Önkormányzatot (OCÖ) megválasztó, megismételt országos elektori gyűlésen ismét a Demokratikus Roma Koalíció (DRK) szerezte meg a mandátumok zömét. Március 12-én Horváth Aladárt választották a testület elnökévé.
  • március 1-2. - Budapesten a Szabad Demokraták Szövetsége ismét Kuncze Gábort választotta elnökké.
  • március 3. - Az Országgyűlés megválasztotta a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének hat, majd március 10-én további két tagját. A testület elnöke Czeglédi László (MSZP) lett. Az Országgyűlés az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökévé, Hajdu Istvánt, a Magyar Rádió Rt. korábbi elnökét választotta.
  • március 5-18. - A Kínai Országos Népi Gyűlés kormányzati reformokat szavazott meg. Az ország új elnöke a 60 éves Hu Csin-tao (Hu Jintao) kommunista pártfőtitkár lett, kormányfővé a 60 éves Ven Csia-paót (Wen Jiabao) választották meg.
  • március 8. - Az Európai Unióba meghívott tíz ország közül elsőnek Máltán tartottak népszavazást az EU-hoz történő csatlakozásról. Az év végéig még nyolc országban (Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) mondtak igent a választópolgárok a csatlakozásra, Ciprus görög részén a parlament döntött hasonlóan.
  • március 11. - Hágában megnyílt a népirtás, a háborús és emberiesség elleni bűnök üldözésére létrehozott Nemzetközi Büntetőtörvényszék.
  • március 12. - Belgrádban meggyilkolták Zoran Djindjic szerb miniszterelnököt. Djindjic utóda Zoran Zivkovic lett, a merénylet kapcsán 44 személy ellen emeltek vádat.
  • március 13. - Ünnepélyesen átadták az új Budapest Sportarénát.
  • március 15. – Országszerte ünnepségeket tartottak …
  • március 15. - Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) felhívta a figyelmet az Ázsiából kiinduló atípusos tüdőgyulladásra. A súlyos akut légúti szindróma (SARS) elnevezést kapott betegség nyár végéig 32 országban közel 800 áldozatot követelt, a legtöbbet Kínában, Ázsián kívül Kanadában.
  • március 16. - Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a magyar légtér és a kijelölt repülőterek átengedését kérte Magyarországtól, hogy kikényszeríthesse az ENSZ Irakkal kapcsolatos határozatainak végrehajtását. A kormány 16-án engedélyezte az átrepülést.
  • március 18. - A palesztin parlament jóváhagyta a miniszterelnöki poszt létrehozásáról szóló törvényt, a tisztségre Jasszer Arafat palesztin elnök Mahmud Abbászt nevezte ki. Szeptember 6-án Abbász lemondott, miután konfliktusba került Jasszer Arafat palesztin elnökkel. Utóda Ahmed Korei lett.
  • március 20. - Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia háborút indított Szaddám Huszein iraki diktátor rendszere ellen. Az Iraki Szabadság hadművelet a vártnál nehezebbnek bizonyult a kedvezőtlen időjárási viszonyok és az iraki hadsereg ellenállása miatt. A szövetséges csapatok április 10-re ellenőrzésük alá vonták Bagdadot, a rezsim összeomlott. George W. Bush amerikai elnök május 1-jén bejelentette a nagyobb harci cselekmények végét Irakban. Szaddám Huszeint nem sikerült elfogni.
  • március 20. - Az amerikai-brit szövetségesek Irak ellen aznap megkezdett háborújával kapcsolatban ülést tartott a kormány nemzetbiztonsági kabinetje és az úgynevezett kis kabinet. Egyetértettek abban, hogy Magyarország nem tekinthető hadviselő félnek, mivel a katonai műveletekben nem vesz részt, katonákat nem küld a helyszínre. március 23. - Népszavazáson mondtak igen az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldön a köztársaság új alkotmányára.
  • március 23. - II. János Pál pápa a római Szent Péter téren boldoggá avatta Batthyány-Strattmann Lászlót, a "szegények orvosát".
  • március 23. - Hollywoodban rendkívüli biztonsági intézkedések közepette 75. alkalommal osztották ki az Oscar-díjakat. A legjobb film a Chicago című filmmusical lett, a legjobb rendező díját Roman Polanski kapta A zongorista című filmjéért.
  • március 26. - A NATO-ba meghívott Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia aláírta a csatlakozási jegyzőkönyvet. A NATO tagállamainak a száma ezzel 19-ről 26-ra nő.
  • március 29-30. - Budapesten a Magyar Szocialista Párt tisztújító kongresszusán újraválasztották tisztségében Kovács László pártelnököt és Szili Katalin elnökhelyettest.
  • április 1. - Az amerikai hadsereg Taszáron felfüggesztette a 2003 elején indított, iraki önkénteseket kiképző programot. A résztvevők második csoportja is elhagyta a bázist, hogy humanitárius feladatokat teljesítsen Irakban.
  • április 2. - Hatályba lépett az élet elvesztéséért járó egyösszegű kárpótlás végrehajtásáról szóló kormányrendelet. E szerint a jogosultakat 400 ezer forint kárpótlás illeti meg - a korábbi 30 ezer forint helyett.
  • április 2. - Colin Powell külügyminiszter személyében Jugoszlávia 1991-es felbomlása óta az első magas rangú amerikai politikus járt Belgrádban.
  • április 7. - Az Országgyűlés elfogadta az üvegzseb-törvényként ismertté vált jogszabályt, amelyben szélesítette az Állami Számvevőszék ellenőrzési lehetőségeit és a vagyonnyilatkozatra kötelezettek körét.
  • április 8. - Lezárult 1997 óta folyó Tocsik-per. A Legfelsőbb Bíróság másodfokú, jogerős ítéletében felmentette a csalás vádja alól, magánokirat-hamisítás miatt viszont 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélte Tocsik Márta jogásznőt.
  • április 10. - A Paksi Atomerőműben radioaktív gáz megjelenése miatt felfüggesztették a 2. számú blokk reaktorának karbantartási munkálatait. Az eseményt súlyos üzemzavar fokozatba sorolták. Május 20-án a biztonsági igazgató lemondott, a műszaki igazgatót leváltották.
  • április 10. - A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletet hozott a bombagyárosként ismertté vált német Dietmar Clodo ügyben, aki tíz év börtönbüntetést kapott.
  • április 12. - Népszavazáson - 45,62 százalékos részvétel mellett - a választók 83,76 százaléka igent mondott az EU-csatlakozásra.
  • április 16. - Athénban Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter a 15 jelenlegi és a 10 leendő EU-tagállam vezetőivel együtt aláírta az Európai Unió bővítéséről szóló szerződést, amelynek értelmében Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia várhatóan 2004. május 1-jén az EU tagjává válik.
  • április 25. - Az Egyesült Államok hivatalosan is felkérte Magyarországot, hogy vegyen részt az iraki békefenntartásban.
  • április 28. - Az Alkotmánybíróság szerint nem ütközik az alkotmányba a gyógyíthatatlan betegek esetében az orvosi ellátás visszautasításának jogi szabályozása. április 29. - Líbia elismerte polgári jogi felelősségét az 1988. december 21-i merényletért a skóciai Lockerbie felett és vállalta kárpótlás kifizetését az áldozatok családjának. Szeptember 12-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa feloldotta a Líbiával szembeni szankciókat.
  • április 30. - Az ENSZ, az Európai Unió és Oroszország képviselői bemutatták az útitervnek nevezett, a palesztin és izraeli vezetés által is jóváhagyott nemzetközi béketervet, mely a palesztin állam 2005-ig több lépésben való létrehozását tűzi ki célul.
  • április 30. - A kormány úgy döntött, hogy nem tud pénzügyi garanciát adni a 2012-es olimpia Magyarországon történő megvalósításához.
  • május 2. - A Freedom House közzétette éves jelentését a sajtószabadság helyzetéről. Magyarországon szabad a sajtó, de bizonyos politikai beavatkozás továbbra is zavarólag hat.
  • május 3. - Brüsszelben az Európai Filmfesztivál nagydíját Mundruczó Kornél filmrendező Szép napok című alkotása nyerte.
  • május 3-4. II. János Pál pápa Spanyolországba látogatott.
  • május 5. - Az Országgyűlés hozzájárult az iraki békefenntartók magyar légtér-, út- és vasúthasználatához 2004 végéig.
  • május 8. - Siófokon egy német turistabusz a fénysorompó tiltó jelzésének ellenére a sínekre hajtott, s összeütközött egy vonattal. A busz utasai közül 33-an meghaltak.
  • május 9. - A hamburgi Alfred Toepfer Alapítvány Herder-díjával tüntették ki Manherz Károlyt, az ELTE dékánját, germanista, nyelvész egyetemi tanárt.
  • május 12. - Letette a hivatali esküt Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere, Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Juhász Endre EU-koordinációs, valamint Lévai Katalin esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter. Május 19-én léptek hivatalba.
  • május 12-15. - Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén először vettek részt a 2004-ben csatlakozó tagországok parlamenti képviselői - köztük 24 magyar küldött - immár "aktív megfigyelői" státusban.
  • május 13. - Budapesten a Bethlen Gábor utcában egy fegyveres bűnöző agyonlőtte Borsos József rendőrszázadost.
  • május 14. - A kormány és a főváros megállapodott abban, hogy a 4-es metró első szakasza az Etele tér és a Keleti pályaudvar között, tíz állomással épül meg.
  • május 16. - Brüsszelben az Európai Szocialisták Pártja tagjai közé fogadta a Magyar Szocialista Pártot.
  • május 17. - Budapesten a Fidesz XVII. kongresszusán az alapszabály módosításával Fidesz-Magyar Polgári Szövetségre változtatták a párt nevét. A párt elnökévé Orbán Viktor volt kormányfőt választották.
  • május 21. - A kormány úgy döntött, hogy az állam továbbra is húsz évig biztosít kamattámogatást kedvezményes lakáshitelekhez, de a támogatott hitelek maximális összegét 30 millióról 15 millió forintra csökkentik.
  • május 22. - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban hagyta jóvá, hogy az Egyesült Államok vezette koalíció irányíthassa Irakot. A BT augusztus 14-i határozatával az ENSZ 12 hónapos iraki tevékenységre kapott hivatalos mandátumot, az október 16-i újabb határozat arra buzdította az ENSZ tagállamait, hogy támogassák az iraki újjáépítést. május 27. - Ragáts Imrét, az MTV 2002 júliusa óta megbízott elnökét választotta a Magyar Televízió Rt. elnökévé a közintézmény közalapítványának kuratóriuma.
  • május 28. - Az Amnesty International éves jelentésében elmarasztalta Magyarországot a romákkal, illetve a menedékkérőkkel kapcsolatos bánásmód miatt.
  • május 28. - Megnyílt a II. világháborúban elesett magyar katonák temetője és emlékhelye az oroszországi voronyezsi területen lévő Rudkino településén.
  • május 26-28. - Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök, kommunista pártfőtitkár ebbéli minőségében először Moszkvába látogatott.
  • május 31-június 1. - George W. Bush amerikai elnök a város alapítása 300. évfordulója alkalmából Szentpétervárra utazott. Ugyanekkor látogatott a városba az Európai Unió tizenöt tagállamának és tíz tagjelölt államának vezetője is.
  • június 1-3. - A franciaországi Evianban tartotta éves csúcstalálkozóját a világ hét legfejlettebb állama és Oroszország.
  • június 2. - Az Országgyűlés határozott az iraki rendezéshez történő magyar katonai hozzájárulásról.
  • június 3-4. - Az egyiptomi Sarm-es-Sejk üdülőhelyen rendeztek amerikai-arab csúcstalálkozót George W. Bush amerikai elnök részvételével.
  • június 4. - A kormány és a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa lefelé tolta a forint intervenciós, azaz az euróhoz viszonyított ingadozási sávját a versenyképesség és az export élénkítése érdekében.
  • június 4. - A kormány döntése értelmében a költségvetésben 76 milliárd forinttal mérséklik több intézmény - ezen belül különböző minisztériumok - rendelkezésére álló összeget.
  • június 4. - A Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) Lisszabonban tartott elnökségi ülésén - a Fidesz javaslata alapján - elfogadták A polgári és politikai jogok helyzete Magyarországon című határozatot.
  • június 5-9. Horvátországba látogatott II. János Pál pápa.
  • június 7. - Ismét megkezdték a termelést a veszteséges gazdálkodás miatt 2003. január 3-án leállt diósgyőri DAM Steel Rt.-ben.
  • június 8. - Megkezdődött a Közép-európai Katolikus Találkozó éve és liturgikus ünnepségsorozata az Esztergom-budapesti Főegyházmegye területén.
  • június 9. - Gordon Brown brit pénzügyminiszter bejelentette, hogy Nagy-Britannia egyelőre nem vezeti be az eurót.
  • június 12. - Nagy-Britanniában megszűnt a legrégebbi politikai-jogi tisztség, a lordkancellár, mert az összeegyeztethetetlen volt a hatalmi ágak szétválasztásának elvével.
  • június 16. - Az Országgyűlés elfogadta földgáztörvényt, valamint a kórháztörvényt.
  • június 16. - Budapesten ismeretlen tettesek megverték Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökét.
  • június 17. - A libériai kormány és a lázadó szervezetek tűzszüneti megállapodást írtak alá. Charles Taylor elnök augusztus 11-én lemondott, a békemegállapodás szerint év végén átmeneti kormány alakult.
  • június 18. - A kormány a futball-huliganizmus visszaszorítására hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el.
  • június 23. - Az Országgyűlés módosította a kedvezménytörvény néven ismert jogszabályt, valamint a magyar állampolgárságról szóló törvényt.
  • június 23-27. - Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnök pekingi látogatásán India először ismerte el, hogy "a Tibeti Autonóm Terület a Kínai Népköztársaság területének része".
  • június 27. - A román parlament képviselőháza az alkotmánymódosítás során megszavazta a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználathoz való jogát is az igazságszolgáltatásban. Az alkotmánymódosítást szeptember 1-jén szentesítette a szenátus, és október 18-19-én népszavazás hagyta jóvá.
  • június 30. - Az Alkotmánybíróság Holló Andrást választotta elnökévé.
  • július 1. - Megkezdte ítélkező tevékenységét a Fővárosi, a Pécsi és a Szegedi Ítélőtábla.
  • július 1. - Megalakult a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, az EU-támogatások kifizető ügynöksége.
  • július 1. - Az Európai Unió soros elnöki tisztségét féléves időtartamra Olaszország vette át.
  • július 2. - A Legfelsőbb Bíróság határozata alapján jár az elmaradt jövedelempótlék azoknak a kismamáknak, akik gyermekgondozási segélyt (gyes) kaptak korábban (2000-2002 között). A kormány szeptemberi döntése értelmében 2003-ban megkezdődött a támogatások kifizetése.
  • július 2. - A kormány döntése értelmében 2006-ban több helyszínen rendezik a budapesti úszó Európa-bajnokságot, s a Margitsziget lesz az EB központi színhelye.
  • július 2. - Az orosz főügyészség átfogó vizsgálatot kezdett a Yukos olajcég ellen. Október 25-én letartóztatták a cég vezetőjét, Oroszország leggazdagabb emberét, Mihail Hodorkovszkijt.
  • július 4. - Szekszárdon felavatták a 914 méter hosszú Szent László hidat, valamint a hozzá csatlakozó 20,65 kilométer hosszú M9-es autóutat.
  • július 7. - Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága nyomozást rendelt el sikkasztás bűntettének alapos gyanúja miatt a K and H Equities brókercégnél feltárt visszaélések alapján. Július 17-én Kulcsár Attilát, a cég vezető brókerét Bécsben elfogták és őrizetbe vették.
  • július 9. - A kormány összesen 60 milliárd forint értékű segítséget nyújt az aszály miatt kárt szenvedett mezőgazdasági termelők számára.
  • július 10. - Brüsszelben befejezte munkáját az Európai Konvent, amely 16 hónapos munkával megszerkesztette Európa első alkotmányos szerződésének tervezetét.
  • július 13. - Bagdadban megalakult a Paul Bremer amerikai polgári kormányzó vezette iraki ideiglenes kormányzó tanács, amely szeptember 1-jén kinevezte a Szaddám Huszein utáni első kormányt.
  • július 17. - Zágrábban aláírt szerződés értelmében a Mol Rt. 505 millió dollár értékben megvásárolhatja a horvát olajtársaság, az INA 25 százalék plusz egy részvénycsomagját.
  • július 18. - Öngyilkos lett David Kelly, a brit védelmi minisztérium tudományos tanácsadója. (Ő lett volna a forrása a BBC riportjának, amely szerint a kormány "turbóztatta fel" az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló, nyilvánosságra hozott hírszerzési dossziét. Idővel a BBC elismerte, hogy hibázott Kelly szavainak visszaadásakor.)
  • július-augusztus - Évszázados rekordokat döntő, tízezernél is több életet követelő rendkívüli hőhullám sújtotta Európát.
  • augusztus 4. - Budapesten elbúcsúztatták a Magyar Honvédség Irakba induló szállító zászlóaljának főerőit.
  • augusztus 5. - Új kormányrendelet lépett érvénybe a sportrendezvények rendjének megbontásáról, illetve a szurkolók rendezvényről való kitiltásának megszegéséről, illetve bírságolásáról.
  • augusztus 11. - Befejeződött a budapesti Szent István-bazilika rekonstrukciója.
  • augusztus 14. - Áramkiadás bénította meg több amerikai és kanadai nagyváros életét, az áramellátás csak két nap múlva állt helyre.
  • augusztus 18. - A Magyar Nemzeti Bank a 2003. december végére jelzett inflációs prognózisát a korábban közölt 4,6 százalékról 5,2 százalékra módosította.
  • augusztus 26. A kormány módosította a gyógyszertámogatási rendszerrel kapcsolatos rendeletet.
  • augusztus 26-30. - Medgyessy Péter miniszterelnök hivatalos látogatást tett Kínában.
  • szeptember 3. - Az amerikai hadsereg átadta a közép-déli iraki régió parancsnokságát a lengyel vezetésű nemzetközi haderőnek, amelyben magyar katonák is szolgálnak.
  • szeptember 3. - Lemondott Csehák Judit egészségügyi miniszter. Utóda szeptember 15-től Kökény Mihály.
  • szeptember 5. - Letartóztatták Rejtő E. Tibort, a K and H bank lemondott vezérigazgatóját, akit a bank brókercégének botrányában sikkasztással gyanúsítanak. December 12-én 10 millió forint óvadék ellenében házi őrizetbe helyezték.
  • szeptember 9. - A Paksi Atomerőmű Rt. és a TVEL orosz üzemanyag-szállító cég aláírta a szerződést a paksi atomerőműben 2003. április 10-én kezdődött üzemzavar felszámolására.
  • szeptember 10. - Stjepan Mesic horvát államfő országa 1991-ben történt függetlenné válása óta először látogatott Belgrádba.
  • szeptember 10-14. - Kudarcba fulladt a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) a mexikói Cancúnban tartott tanácskozása a kereskedelmet akadályozó tényezők felszámolásáról, így nem hozható tető alá a 2004 végére tervezett átfogó kereskedelmi egyezmény.
  • szeptember 11. - A Dunaferr Rt. privatizációjáról döntött az ÁPV Rt., mert a vállalat tevékenységének fenntartására nincs más lehetőség.
  • szeptember 11-14. - Szlovákiába látogatott II. János Pál pápa, akinek ez volt 102. külföldi útja.
  • szeptember 14. - Svédországban népszavazáson mondtak nemet a közös európai valuta, az euró bevezetésére.
  • szeptember 15-16. - A Népszabadság szeptember 15-én a magyar ellenzéket bíráló, Teller Edének tulajdonított levelet tett közzé. Másnap Eötvös Pál főszerkesztő elismerte: a szöveg nem hiteles.
  • szeptember 16. - New Yorkban megkezdődött az ENSZ-közgyűlés 58. ülésszaka.
  • szeptember 17. - A kormányülésen javasolták, hogy a minimálbér 2004-ben a 2003. évi 50 ezer forintról 53 ezer forintra emelkedjen.
  • szeptember 19-24. – Kigyulladt és napokig égett a kaposvári húsüzem 250 négyzetméter alapterületű, mintegy 25 méter magas zárt hűtőháza.
  • szeptember 22. - Az Észak-atlanti Tanács döntése értelmében Jaap De Hoop Scheffer jelenlegi holland külügyminiszter lesz George Robertson utódja a NATO főtitkári tisztségében 2003 végén.
  • szeptember 24. - A kormány úgy döntött, hogy januárig visszamenőleg 2,2 százalékkal emelkednek a nyugdíjak novemberi kifizetéssel, amikor 53. heti nyugdíjat is folyósítanak.
  • szeptember 24-27. - Vlagyimir Putyin orosz elnök az Egyesült Államokba látogatott.
  • szeptember 26. – A népszava leközli Kondor Katalin beszervezési lapját. A Magyar Rádió elnöke kijelentette, hogy a Népszavában megjelent dokumentumot valamikori állambiztonsági beszervezéséről még soha nem látta, azon az ő aláírása nem szerepel.
  • szeptember 29-október 5. - Moszkvában rendezték a harmadik klímaváltozási világkonferenciát
  • október 2. - A 2003. évi irodalmi Nobel-díjat John Maxwell Coetzee dél-afrikai író, az orvostudományi Nobel-díjat Paul C. Lauterbur amerikai és Peter Mansfield brit kutató, a fizikai Nobel-díjat az Egyesült Államokban élő, orosz születésű Alekszej Abrikoszov, az orosz Vitalij Ginzburg és a brit-amerikai állampolgár Anthony Leggett kapta. A közgazdasági Nobel-díjban az amerikai Robert F. Engle és a brit Clive W.J. Granger, a kémiai Nobel-díjban az amerikai Peter Agre és Roderick MacKinnon részesült. A Nobel-békedíjat Sirin Ebadi iráni jogásznő, közíró, emberi jogokért küzdő aktivista kapta.
  • október 3-4. - Medgyessy Péter miniszterelnök Rómában részt vett az Európai Unió és a csatlakozó országok állam- és kormányfőinek csúcsértekezletén, ahol javasolta a kisebbségi jogoknak az EU-alkotmányba foglalását.
  • október 4. - Rómában az Európai Unió 15 tagállama és a 2004-ben csatlakozó 10 ország állam- és kormányfőinek jelenlétében megkezdődött az EU alkotmányának végső szövegéről döntő kormányközi konferencia.
  • október 4. - Húszan vesztették életüket az izraeli Haifa városban egy öngyilkos palesztin merénylet következtében. 5-én Jasszer Arafat palesztin elnök rendkívüli állapotot hirdetett ki és válságkormány alakítását rendelte el, amely Ahmed Korei kijelölt kormányfő vezetésével lépett hivatalba.
  • október 5. - Az oroszbarát Ahmad Kadirov ideiglenes elnök nyerte meg az elnökválasztást az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldön.
  • október 6. - Az Országgyűlés határozata értelmében legfeljebb 50 magyar katona, egyéni beosztás alapján tevékenykedhet az afganisztáni NATO-parancsnokságon mindaddig, amíg a NATO vezeti az afganisztáni műveleteket.
  • október 7. - Arnold Schwar gger osztrák születésű filmsztár, a Republikánus Párt jelöltje győzött a kaliforniai kormányzóválasztáson.
  • október 8. - A kormány a központi szervek tíz, a területi és helyi szervek hat százalékos létszámleépítéséről határozott.
  • október 9. - A Magyar Orvosi Kamara és az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete budapesti tüntetésén követelte az orvosok díjazásának európai uniós szintre történő emelését.
  • október 12. - A szlovák parlament elfogadta az önálló szlovákiai magyar egyetem létrehozásáról szóló törvényt, amelyet november 12-én aláírt Rudolf Schuster államfő.
  • október 15-16. - Tizennégy alkalommal kerülte meg a Földet az első embert szállító kínai űrhajó, fedélzetén Jang Li-vej (Yang Liwei) tajkonautával (űrhajóssal).
  • október 16-19. - II. János Pál pápává választásának negyedszázados jubileuma alkalmából jubileumi nagyhetet tartottak a Vatikánban. A pápa 19-én boldoggá avatta Kalkuttai Teréz anyát.
  • október 17. - A német parlament alsóháza, a Bundestag megszavazta a német jóléti államot alapjában megváltoztató, takarékossági törvénycsomagot.
  • október 18. - Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a politikus szülőfalujában, a Zala megyei Söjtörön tartotta kihelyezett ülését a kormány. A Deák-emlékház avatási ünnepségén Medgyessy Péter kormányfő beszédét MIÉP-szimpatizánsok zavarták meg. A Budapestről rendelt és a helyszínre szállított ebéd miatt kisebbfajta botrány tört ki.
  • október 20. - Az Országgyűlés elfogadta az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvényt.
  • október 20. - Budapesten aláírták a Postabank 101 milliárd forintos megvételéről szóló szerződést az osztrák Erste Bank és az ÁPV Rt. vezérigazgatói.
  • október 21. - Az Alkotmánybíróság kimondta: a rendőrségi törvény bűnmegelőzési rendelkezései alkotmányellenesek.
  • október 21. - Irán beleegyezett urándúsító programjának felfüggesztésébe és engedélyezte, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrizze atomlétesítményeit.
  • október 24. - Párttá alakult a Jobbik Magyarországért Mozgalom.
  • október 27. - Az ajtó című művével Szabó Magda nyerte el a Femina francia irodalmi díjat.
  • október 27. - Az amerikai megszállás kezdete óta legnagyobb öngyilkos merényletsorozatot hajtották végre Bagdadban, az öt robbantásnak negyvenkét halálos áldozata volt.
  • október 29. - Prágában Nádas Péter író átvette 2003. évi Franz Kafka irodalmi díjat.
  • október 29. - Az ellenzéki brit Konzervatív Párt leváltotta a párt vezérét, Iain Duncan Smitht, utóda Michael Howard lett.
  • október 29. - 18 év óta első német kancellárként tett látogatást Belgrádban Gerhard Schröder. Aznap, Horvátország 1991-es függetlenné válása óta első német kormányfőként Zágrábban is tárgyalt.
  • október 30. - Kormáromban sértetlenül megtalálták a 2002. február 10-én a vizsolyi református templomból ellopott Károli-bibliát.
  • november 1. - A francia Jean-Claude Trichet vette át az Európai Központi Bank (EKB) elnöki tisztét az EKB első elnökétől, a holland Wim Duisenbergtől.
  • november 2. - Parlamenti választásokat tartottak Grúziában, amelyet a hivatal os végeredmény szerint Eduard Sevardnadze elnök pártja nyert meg. A csalást gyanító ellenzék által szervezett tüntetések nyomán Sevardnadze 23-án lemondott, 25-én a Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítette a választási eredményt. Nino Burdzsanadze parlamenti elnök vette át ideiglenesen a köztársasági elnöki tisztséget, a 2004. januárra előrehozott választásokig.
  • november 3. - Az Alkotmánybíróság kimondta: alkotmányellenes a kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottságot létrehozó országgyűlési határozat.
  • november 3. - Az Országgyűlés 2004 végéig meghosszabbította az Irakban működő 300 magyar katona mandátumát.
  • november 3. - Az Országgyűlés elfogadta Európai Parlament tagjainak választásáról szóló törvényt, amelynek a minősített többséget igénylő, lényegi részei azonban nem kapták meg a szükséges támogatást. Ez utóbbit november 11-én Mádl Ferenc köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.
  • november 3. - Londonban megnyitották az egy évig tartó nagy-britanniai magyar kulturális évadot.
  • november 5. - Az Európai Bizottság országjelentésében megállapította, hogy Magyarországnak előre kell lépnie az agrártámogatást kifizető szerv felállítása, az integrált igazgatás és ellenőrzés kiépítése, a vidékfejlesztés, valamint az élelmiszeripari egészségügyi igények teljesítése terén.
  • november 6. - Ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkészt, a MIÉP alelnökét a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon jogerősen felmentette a közösség elleni izgatás vádja alól. Az ítélet heves közéleti vitát robbantott ki.
  • november 9. - Japánban előrehozott parlamenti választásokon a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) győzött.
  • november 10. - Az Országgyűlés elfogadta a 2004. évi adótörvényeket, valamint az adózás rendjéről szóló törvényt.
  • november 10. - A vietnami háború 1975-ös befejezése óta az első amerikai-vietnami védelmi miniszteri találkozóra került sor Washingtonban Pham Van Tra tábornok és Donald Rumsfeld között.
  • november 11. - Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, a kormányhoz és az Országgyűléshez fordult: ítéljék el a bírák alkotmányos jogait sértő, egyre gyakoribb megnyilatkozásokat.
  • november 11. - A Magyar Külkereskedelmi Bank 10,8 milliárd forintért megvásárolta a Konzumbank Rt. 99,6 százalékos tulajdoni hányadát megtestesítő részvénycsomagot.
  • november 13. - Szolnoktól északra kiképzési repülés közben lezuhant a honvédség egy JAK-52 típusú gyakorlógépe. A két pilóta életét vesztette.
  • november 13. - Svetozar Marovic, Szerbia és Montenegró államfője Szarajevóba látogatva bocsánatot kért azokért a szenvedésekért, amelyeket országa okozott a boszniai háború idején.
  • november 15. - Az alacsony részvétel miatt Szerbiában egy éven belül harmadszor bizonyult érvénytelennek az elnökválasztás.
  • november 16. - Zöld Demokraták Szövetsége (ZDSZ) néven új párt alakult Budapesten.
  • november 17. - Irakban meghalt Varga-Balázs Péter 27 éves joghallgató, aki civilként dolgozott a háborús övezetben. A vizsgálat szerint egy ellenőrző pontnál az amerikaiak öngyilkos merénylőnek vélték, ezért célzott lövést adtak le az általa vezetett járműre.
  • november 18-21. - George W. Bush első hivatalban lévő amerikai elnökként tett állami látogatást Nagy-Britanniában.
  • november 24. - László Csaba pénzügyminiszter bejelentette: a Földhitel- és Jelzálogbank részvényeit bevezették a tőzsdén, ami mérföldkő a magyar pénzügyi rendszer és a privatizáció történetében.
  • november 25. - Az Országgyűlés elfogadta a 2004. évi állami költségvetés sarokszámait.
  • november 26. - Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke, az MDF elnöke Budapesten átvette a francia Becsületrend parancsnoki fokozatát.
  • november 27. - A kormány úgy határozott, hogy 2004. január 1-jétől 6,3 százalékos nyugdíjemelést hajtanak végre.
  • november 27. - George W. Bush amerikai elnök meglepetésszerű látogatást tett Bagdadban, amerikai elnök korábban még soha nem járt az iraki fővárosban.
  • november 28. - Helyi parlamenti választásokat tartottak Észak-Írországban, amely a britpárti protestáns és a tartomány brit fennhatósága ellen küzdő katolikus oldalon is a radikális erők előretörését hozta.
  • november 28. - A Monetáris Tanács azonnali hatállyal 300 bázisponttal 12,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatlábat.
  • november 29. - Az ötös lottón megszületett a játék magyarországi történetének addigi legnagyobb nyereménye: a körülbelül 5 milliárd 90 millió forintot jelentő összeget egyetlen fogadó nyerte meg.
  • december 1. - Mádl Ferenc köztársasági elnök álláspontja szerint "nem ütközik kényszerítő jogi akadályba sem a magyar alkotmány, sem a nemzetközi és az európai jog alapján" a magyar állampolgárság megszerzésének egyszerűsítése a szerbiai és horvátországi magyaroknak. A délvidéki magyarok szervezetei augusztusban kérték az államfőtől a kettős állampolgárság magyarországi bevezetésének elősegítését.
  • december 1. - Genfben nem hivatalos izraeli-palesztin béketervet írtak alá a két fél képviselői.
  • december 6. - Parlamenti választást rendeztek Oroszországban, amelyen a Vlagyimir Putyin elnök által támogatott Egységes Oroszország párt győzött.
  • december 8. - A Országgyűlés NATO-csapatmozgások engedélyezésével kapcsolatban módosította az alkotmányt. E szerint az engedélyezés a jövőben az Országgyűléstől a kormány hatáskörébe kerül.
  • december 9. - Szuhaj Mihály, a látássérült emberek számára szoftvereket tervező világtalan informatikus nyerte el a Magyar Hírlap által alapított Év embere díjat.
  • december 10. - A kormány döntött a lakáshitel támogatások számottevő visszafogásáról. Az intézkedés hatására a lakáshitelt felvenni szándékozók heves rohamot indítottak, hogy a határidő lejártáig felvehessék hiteleiket.

Hát ennyi. Nem mondhatni, hogy eseménytelen esztendő volt. És még nincs vége. De arról már csak jövőre...

A radiocafe 98.6 hírszerkesztősége – Buliczka Csilla, Márkus Zoltán, Remes Gábor, Szabados Tímea, Zsiga Bea és Láng András - boldog újévet kíván.