radiocafé: 2006

  • január 1. - Bevezették a díjmentesen kérelmezhető, hosszabb magyarországi tartózkodást lehetővé tevő nemzeti vízumot.
  • január 1. - Az orosz Gazprom - árvita miatt - leállította a földgázszállítást Ukrajnának, amely emiatt megcsapolta a Közép-Európa felé futó gázvezetéket. Az orosz-ukrán gázvita miatt 25 százalékkal kevesebb orosz földgáz érkezett Magyarországra.
  • január 3. - Csíkszeredán megkezdte működését a magyar főkonzulátus.
  • január 4. – Budapesten, egy négyéves kislányon, végrehajtották az első magyar élődonoros májátültetést.
  • január 4. - Agyvérzést szenvedett Ariel Saron izraeli miniszterelnök. A kormányfői feladatokat Ehud Olmert vette át.
  • január 12. - Isztambulban szabadlábra helyezték Mehmet Ali Agcát, a néhai II. János Pál pápa egykori merénylőjét, ám a felháborodás nyomán Agcának vissza kellett térnie a börtönbe.
  • január 19. - Budapesten elhunyt Agárdi Gábor Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze. A halálával megüresedett helyre február 7-én a Kossuth-díjas Szabó Gyulát választották.
  • január 19. - A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejce közelében lezuhant egy szlovák katonai repülőgép, a fedélzetén tartózkodó 43 ember közül egy élte túl a katasztrófát.
  • január 23. - Kanadában a konzervatívok győztek az előrehozott parlamenti választásokon, így véget ért a 12 éve tartó liberális kormányzás.
  • január 25. - A radikális iszlám Hamász mozgalom győzött a palesztin parlamenti választásokon. Az Izrael létét el nem ismerő Hamász kormányra kerülése miatt a nyugati országok leállították a palesztin kormánynak folyósított támogatásokat. A palesztin egységkormány megalakítását célzó tárgyalások az év folyamán sorra kudarcba fulladtak.
  • január 26. - Az iszlám országokban hetekig tartó, erőszakot sem nélkülöző tiltakozási hullám kezdődött egy dán napilap Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrái miatt. Közben a rajzok Európában, a sajtószabadságra hivatkozva, számos lapban megjelentek.
  • február 1. - Ben Bernanke lett az amerikai jegybank szerepét betöltő Szövetségi Tartalékbank-rendszer elnöke. A FED korábbi vezetője, Alan Greenspan előző nap távozott posztjáról.
  • február 1. - George W. Bush amerikai elnök az Unió helyzetéről tartott, szokásos évértékelő beszédében az Egyesült Államok történelmi küldetésének nevezte a zsarnokság felszámolását.
  • február 6. - A Fidesz három országgyűlési képviselője feljelentést tett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellen, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt. Azzal vádolták a kormányfőt, hogy 1993 és 1995 között egy cégbíróságon be nem jegyzett cég, a Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezetőjeként járt el. A nyomozást - részben bűncselekmény hiányában, részben elévülés miatt - megszüntették.
  • február 7. - Letette a fegyvert a Kolumbiai Egyesült Önvédelmi Egység. Az AUC nevű szélsőjobboldali félkatonai szervezet 28 éve harcolt a kolumbiai kormány ellen.
  • február 10. - Torinóban megkezdődött a XX. téli olimpia, amelyen 26 év után először szerzett pontot magyar sportoló. Knoch Viktor a férfi rövidpályás gyorskorcsolyázók 1500 méteres számában ötödik, Huszár Erika a nőknél ugyanezen a távon negyedik lett.
  • február 13. - Hiller István, az MSZP elnöke bejelentette, hogy több, mint háromezer szocialista kampányanyagot töltöttek le az MSZP szerveréről. Az illegális behatolás a server.fidesz.hu címről történt.
  • február 15. - Magyarországon is megjelent a madárinfluenza: a Bács-Kiskun megyei Nagybaracskán és Csátalján, az átvonuló vadhattyúk között, az emberre is veszélyes H5N1 típusú vírussal fertőzött, szárnyasokat találtak.
  • február 18. - Az MSZP soron kívüli kongresszusa a kormányfőt választotta meg a párt miniszterelnök-jelöltjének. Gyurcsány Ferenc a kongresszusi felszólalásában mutatta be az Új Magyarország programot.
  • február 19. - Nyizsnyij Novgorodban aláírták a megállapodást a sárospataki református kollégiumból a második világháború után a Szovjetunióba hurcolt 136 kötet visszaadásáról. A könyvek néhány nappal később hazaérkeztek.
  • február 20. - Ausztriában háromévi letöltendő szabadságvesztésre ítélték a holokauszt-tagadó David Irving brit történészt.
  • február 22. - Irakban, a szunnita többségű Szamarrában felrobbantották a síiták négy legjelentősebb szent helyének egyikét. A siíták és szunniták vallási ellentéteiből polgárháborús helyzet alakult ki.
  • február 28. - Hivatalos látogatást tett Magyarországon Vlagyimir Putyin. Az orosz államfő a Kossuth téren megkoszorúzta az 56-os forradalom magyar áldozatainak emlékművét.
  • március 1. - Vlagyimir Putyin személyében 13 év után először tett hivatalos látogatást Prágában orosz államfő.
  • március 1. - George W. Bush amerikai elnök az iszlám fanatikus tálib rezsim 2001-es megdöntése óta először látogatott Afganisztánba, majd Indiát és Pakisztánt kereste fel.
  • március 5. - Los Angelesben 78. alkalommal osztották ki az Oscar-díjat. A legjobb film az Ütközések lett. Az életműdíjat Robert Altman rendező kapta.
  • március 6. - A Legfelsőbb Bíróság felmentette Kristóf László csendőrnyomozót, akit 1959-ben halálra ítéltek az illegális kommunista Ságvári Endre meggyilkolásáért.
  • március 7. - Az amerikai kongresszus öt héttel meghosszabbította a hatóságokat a terrorizmus elleni harchoz kibővített jogkörökkel felruházó, úgynevezett Patriot törvény hatályát. Ezt a törvényt a szeptember tizenegyedikei terrortámadást követően fogadta el a washingtoni törvényhozás.
  • március 10. - A koszovói parlament a függetlenségért harcoló egykori albán gerillavezért, Agim Cekut választotta meg a tartomány miniszterelnökévé.
  • március 11. - Átadták az M5-ös autópálya Szeged és a röszkei határátkelőhely közötti utolsó szakaszát.
  • március 11. - Scheveningeni (SZKÉVENINGENI) börtönében meghalt a háborús bűnökkel vádolt Slobodan Milosevic volt jugoszláv és szerb elnök.
  • március 15. - Sólyom László köztársasági elnök a nemzeti ünnepen, a kitüntetések átadásakor nem fogott kezet Fekete Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott alelnökével. Szabad György történész, az Országgyűlés volt elnöke pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kéznyújtását nem fogadta.
  • március 15. - A washingtoni kongresszusban az 1848-as magyar forradalom évfordulójáról rendezett ünnepségen részt vett és beszédet mondott George W. Bush amerikai elnök is.
  • március 15. - Az ENSZ-közgyűlés létrehozta az Emberi Jogi Bizottságát felváltó Emberi Jogi Tanácsot.
  • március 19. - A Fidesz rendkívüli kongresszusa Orbán Viktor pártelnököt választotta miniszterelnök-jelöltnek.
  • március 19. - Fehéroroszországban harmadszor is a hivatalban lévő Alekszander Lukasenkót választották elnökké. A voksolás tisztaságát mind az ellenzék, mind a nyugati országok megkérdőjelezték.
  • március 21. - Megérkeztek Kecskemétre az első Gripen vadászgépek abból a 14-ből, amelyeket Magyarország Svédországtól bérel 130 milliárd forintért.
  • március 21. - Vlagyimir Putyin orosz államfő Kínába látogatott.
  • március 26. - Ukrajnában a parlamenti választásokon Viktor Janukovics ellenzéki pártja győzött. Az augusztusig elhúzódó, időnként káosszá fajuló kormányalakítási tárgyalások végén az oroszbarát Janukovics lett a kormányfő. A nyugatbarát pártok október 4-én kiléptek a kormánykoalícióból.
  • március 27. - Budapesten, az Etele téren letették a 4-es metró alapkövét.
  • március 28. - Izraelben a Kadima párt nyerte az előrehozott parlamenti választásokat, a kormányt Ehud Olmert alakította meg.
  • március 28. - A Világbank jóváhagyta a világ legszegényebb országai adósságainak leírását.
  • március 28. - Franciaországban milliós tüntetéseken tiltakoztak az ellen a törvény ellen, amely alapján a fiatal munkavállalóknak próbaidejük első két éve alatt indoklás nélkül felmondhatnak. A megmozdulások nyomán egy évre csökkent a felmondási idő nélküli elbocsáthatóság időszaka.
  • április 2. - Thaiföldön az előrehozott parlamenti választásokat az ellenzék bojkottja közepette a hatalommal való visszaéléssel és korrupcióval vádolt Thakszin Sinavatra kormányfő pártja nyerte meg.
  • április 3. - Magyarország történetének legnagyobb árvize vonult le közel egy időben a Dunán és a Tiszán. Budapesten a Duna vízállása százhúsz éves rekordot döntött meg. A kormány árvízvédelmi vészhelyzetet hirdetett ki. Az árvíz heteken keresztül 337 települést veszélyeztetett, a védekezés költségei elérték a 16 milliárd forintot.
  • április 9. - Az országgyűlési választások első fordulójában - 67,8 százalékos részvétel mellett - a területi listákon az MSZP 43,21, a Fidesz-KDNP 42,03, az SZDSZ 6,50, az MDF 5,04 százalékot szerzett, így az Országgyűlésbe ez az öt párt került be. Az MSZP és az SZDSZ jelöltjeik kölcsönös visszaléptetésében állapodott meg.
  • április 9. - Olaszországban a parlamenti választásokon a balközép Unió győzött, az új kormányt Romano Prodi alakította meg.
  • április 10. - Orbán Viktor, a Fidesz elnöke egyeztető megbeszélésre kérte az MDF vezetőjét. Dávid Ibolya az együttműködést nyolc feltételhez, a többi között a "felelőtlen választási ígéretek" visszavonásához kötötte.
  • április 11. - Szicíliában elfogták az olasz maffia 43 éve szökésben lévő első számú vezérét, Bernardo Provenzanót.
  • április 18. - Államelnöki tisztségében Hu Csin-tao kínai elnök először látogatott az Egyesült Államokba.
  • április 20. - Nepálban zavargások robbantak ki, ezek nyomán Gianendra király átadta a hatalmat a politikai pártoknak. Az új kormány és az 1996 óta fegyveres harcot folytató maoista lázadók novemberre békét kötöttek.
  • április 23. - Az 1989-es rendszerváltás óta először fordult elő, hogy a kormányon lévő pártok győztek parlamenti választáson.
    Az országgyűlési választások második fordulója 64,38 százalékos részvétel mellett zajlott. A 386 fős Országgyűlésben az MSZP-nek 190, a Fidesz-KDNP-nek 164, az SZDSZ-nek 22, az MDF-nek 11, a Somogyért Egyesületnek 1 képviselője lett.
  • április 24. - Egy magyar turista házaspár is áldozatul esett az egyiptomi Dahab üdülővárosban elkövetett merényleteknek.
  • május 3. - Az Egyesült Államokban életfogytiglani börtönre ítélték Zacarias Moussaouit (MASZAUVIT), az egyetlen személyt, aki ellen vádat emeltek a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményekkel kapcsolatban.
  • május 5. - A szudáni kormány és a legerősebb lázadó csoport aláírta a dárfúri megállapodást. A békeszerződéssel végetért polgárháború során 300 ezer ember halt meg, két és fél millióan menekültek el lakhelyükről.
  • május 9. - Irán 26 év után nagykövetet nevezett ki Irakba.
  • május 10. - Olaszországban Giorgio Napolitanót, az Unió balközép pártszövetség jelöltjét választották köztársasági elnökké.
  • május 15. - Washingtonban bejelentették, hogy az Egyesült Államok felújítja teljes körű diplomáciai kapcsolatait Líbiával.
  • május 16. – Budapesten megtartotta alakuló ülését az Országgyűlés, a képviselők letették a hivatali esküt.
  • május 17. - Az Európai Parlament megszavazta az Európai Unió hétéves költségvetési keretéről szóló megállapodást.
  • május 17. - A francia nemzetgyűlés a tartózkodási engedély megszerzését szigorító bevándorlási törvényt fogadott el.
  • május 19. - A német parlament alsóháza a második világháború utáni legnagyobb adóemelésről fogadott el törvényt.
  • május 20. - A Fidesz rendkívüli kongresszusa - amelyen a párt választási vereségének okait elemezték - bizalmat szavazott Orbán Viktor pártelnöknek.
  • május 20. - Kínában, a Jangce folyón felavatták a világ legnagyobb vízerőművét.
  • május 20. - Irakban megalakult a nemzeti egységkormány.
  • május 21. - Montenegróban népszavazáson a Szerbiától való különválására szavaztak. Június elején kikiáltották az ország függetlenségét.
  • május 24. - A nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktor, az ITER megépítéséről írt alá megállapodást az EU, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Kanada, Japán, Dél-Korea.
  • május 25. - XVI. Benedek pápa Lengyelországba látogatott.
  • május 27. - Földrengés következtében majdnem hatezer ember halt meg az indonéziai Jáva szigetén.
  • május 25. - A kormány határozott az államreform elindításáról, az állam működésének olcsóbbá, szervezettebbé, színvonalasabbá tételéről. A kilenc törvényjavaslatot, amelyek között szerepelt a kisebb parlament és az egyfordulós országgyűlési választás is.
  • május 29. - Gyurcsány Ferenc kijelölt kormányfő, Hiller István, az MSZP és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke aláírta a két párt közötti koalíciós megállapodást.
  • május 30. - Gyurcsány Ferenc benyújtotta az Országgyűlésnek az „Új Magyarország - Szabadság és szolidaritás a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010” címet viselő kormányprogramot.
  • június 2. - Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy új kormányzati intézményként létrejön a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Államreform-bizottság és a Kormányzati Szolgáltató Központ.
  • június 2. - A csehországi parlamenti választás után a jobb- és a baloldal között szavazategyenlőség alakult ki a prágai parlamentben, emiatt az új kormányt az év végéig sem sikerült megalakítani.
  • június 4. - Háziszárnyasokban is megjelent a madárinfluenza Magyarországon. Bács-Kiskun és Csongrád megyében a fertőzött területek körzetében több százezer baromfit semmisítettek meg.
  • június 7. - A Fidesz bemutatta a Magyarország gazdasági-társadalmi állapotáról szóló, három közgazdász által készített, úgynevezett Fehér Könyvet.
  • június 7. - Irakban célzott légitámadással likvidálták Múszab az-Zarkávit, az al-Kaida iszlámista terrorszervezet iraki vezetőjét. Zarkávi rejtekhelyét egy amerikai F-16-os vadászgép rombolta le két 250 kg-os bombát dobva a házra.
  • június 9. - Az Országgyűlés elfogadta a kormányprogramot, és miniszterelnöknek választotta Gyurcsány Ferencet, aki letette a hivatali esküt. Ezután megalakult a Magyar Köztársaság 12 tagú új kormánya, a miniszterek letették az esküt.
  • június 9-július 9. - Olaszország nyerte meg a Németországban rendezett 18. labdarúgó-világbajnokságot.
  • június 11. - Gyurcsány Ferenc kormányfő felavatta az M6-os autópálya Érdi tető-Dunaújváros közötti 58,6 kilométeres szakaszát, amely az első, PPP-konstrukcióban - vagyis az állam és a magántőke közcélú együttműködésével - megvalósult beruházás.
  • június 12. - Bécsben elhunyt Ligeti György Kossuth-díjas zeneszerző, a XX. századi egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb alkotója.
  • június 13. - George W. Bush amerikai elnök a 2003-as iraki háború óta másodszor látogatott Bagdadba.
  • június 15. - Brüsszelben tartották az európai uniós országok állam- és kormányfőinek csúcsértekezletét.
  • június 15. - A világ legnagyobb hitelminősítő intézete, a Standard and Poor’s leminősítette a magyar külső adósságot.
  • június 17. - Szlovákiában a baloldali Smer-SD nyerte meg a parlamenti választást. A párt vezetője, Robert Fico a szélsőségesen magyarellenes Szlovák Nemzeti Párttal és a Vladimír Meciar volt kormányfő vezette Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal alakított kormányt.
  • június 19. - Toller László pécsi polgármester, az MSZP parlamenti képviselője életveszélyes sérülést szenvedett egy közlekedési balesetben.
  • június 21. - George W. Bush amerikai elnök hivatalos látogatást tett Magyarországon az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából.
  • június 22. - XVI. Benedek pápa Bertone bíborost nevezte ki államtitkárrá, vagyis a pápai állam miniszterelnökévé, a 15 év után távozó Sodano bíboros helyére.
  • június 23. - A palesztin fegyveres szervezetek felmondták az Izraellel szemben másfél éve vállalt tűzszünetet. Elrabolták őrhelyéről az izraeli hadsereg egy katonáját; válaszul Izrael nagyszabású hadműveletet kezdett a Gázai-övezetben, majd később Ciszjordániában is.
  • június 24. - A fiatalítás jegyében új államfőt, kormányfőt és parlamenti elnököt választottak Vietnamban.
  • június 28. - A kormány döntést hozott, hogy Magyarország 2006 októberében átveszi Hollandiától az afganisztáni Baglán tartományban, a NATO keretében működő újjáépítési csoport vezetését.
  • június 28. - Az Európai Bizottság felszólította a magyar kormányt, hogy szüntesse meg az úgynevezett aranyrészvényt - vagyis az állam különleges szavazati jogát - 31 privatizált társaságban.
  • június 29. - Megkezdődött az olasz labdarúgás legnagyobb bundabotrányának pere. A végleges ítélet a másodosztályba sorolta a Juventust, míg az első osztályban maradt AC Milan, a Lazio és a Fiorentina jelentős pontlevonással kezdte a következő szezont.
  • július 1. - Budapesten a 4-es és 6-os villamos vonalán elindult az első két Siemens gyártású Combino, amely 54 méterével a világ leghosszabb egylégterű villamosa. A járműveket sorozatos műszaki hibák miatt a gyártó felülvizsgálatra hívta vissza. A Siemens vállalta a felelősséget és a javításokat folyamatosan végezte. Az új szerelvények zavarokat okoztak a felsővezeték-rendszerben, helyenként a tartóoszlopok is megrongálódtak, a Margit hídon egy oszlop ki is dőlt.
  • július 2. - Mexikóban a kormányzó Nemzeti Akciópárt jelöltje, Felipe Calderón nyerte az elnökválasztást.
  • július 3. - Az Országgyűlés nem választotta meg legfőbb ügyésszé a köztársasági elnök által jelölt Horányi Miklóst. A koalíciós képviselők azért utasították el a jelöltet, mert Sólyom László nem folytatott előzetes egyeztetést a pártokkal.
  • július 4. - A budapesti Kossuth téren az "Igazság Napja" elnevezéssel tartottak demonstrációt a kormány által bejelentett reformintézkedések ellen. 8-án több országos szakszervezeti szövetség rendezett tüntetést a megszorítások ellen.
  • július 5. - A kormány döntött arról, hogy a MÁV 28 - összesen 942 kilométer hosszúságú - mellékvonalán megszűnteti a vasúti személyszállítást és a vonatok helyett távolsági buszok járnak majd.
  • július 7. - A német parlament elfogadta az 1949 óta legnagyobb államigazgatási reformot.
  • július 10. - Lengyelországban Lech Kaczynski államfő ikertestvérét, a Jog és Igazságosság párt vezetőjét, Jaroslaw Kaczynskit nevezte ki kormányfővé.
  • július 10. - A Magyar Rádió Zrt.-t felügyelő közalapítvány kuratóriuma Such Györgyöt választotta a médium elnökévé.
  • július 10. - Az orosz biztonsági szolgálat likvidálta a legkeresettebb csecsen terroristát, Samil Bászájevet.
  • július 11. - Az Európai Unió pénzügyminiszterei jóváhagyták Szlovénia 2007-es belépését az euróövezetbe.
  • július 12. – A síita Hezbollah szervezet gerillái izraeli területen foglyul ejtettek két izraeli katonát. Az izraeli hadsereg megtorló akciókat hajtott végre Dél-Libanonban, légiereje Bejrútot is bombázta. A Hezbollah katonai szárnya válaszul rakétatámadásokat intézett észak-izraeli települések ellen. Az egyhónapos harcok alatt ezernél is többen haltak meg, több, mint egymillió libanoni menekült el otthonából. A háborúskodásnak az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata vetett véget.
  • július 14. - Dunaújvárosban lerakták a világ nyolcadik legnagyobb gumiabroncs gyártója, a koreai Hankook Tire új gyárának alapkövét. Az 500 millió eurós beruházás 2007 második felére készül el.
  • július 15-17. - Szentpéterváron rendezték meg a G8, a világ iparilag legfejlettebb hét országa és Oroszország vezetőinek csúcstalálkozóját.
  • július 19. - George W. Bush amerikai elnök hatéves hivatali idejének első vétójával megakadályozta az embrionális őssejtkutatás szövetségi finanszírozásának meghosszabbításáról szóló törvényt.
  • július 21. - Megtartotta első ülését a kormány által létrehozott Konvergenciatanács, amely a kormány tanácsadó testületeként működik közre a konvergenciaprogram elő- és elkészítésében.
  • július 24. - Bécsben megtartották a Koszovó jogállásának szentelt tárgyalások első fordulóját, ez volt a szerb és albán fél legmagasabb szintű találkozója az 1998-99-es koszovói harcok óta.
  • július 24. - Az Országgyűlés elfogadta a felsőoktatásról szóló törvény módosítását, amelynek legtöbb vitát kiváltó pontja a képzési hozzájárulás, vagyis a tandíj bevezetése. Elutasították a helyi önkormányzatokról szóló kétharmados törvény módosítását, amelynek fő eleme a regionális önkormányzati rendszer létrehozása volt. Nem szavazták meg az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot sem, amely 386-ról 298 főre csökkentette volna a képviselők létszámát.
  • július 26. - A budapesti Margitszigeten és a Balatonon rendezték meg a 28. úszó Európa Bajnokságot. A magyar úszók és műugrók két arany, két ezüst és öt bronz érmet nyertek.
  • július 30. - A Kongói Demokratikus Köztársaságban több mint négy évtized után rendeztek ismét parlamenti és elnökválasztást, amelyet Joseph Kabila elnök nyert meg.
  • július 30. - Elhunyt a Kossuth-díjas Zenthe Ferenc, a Nemzet Színésze. A halálával megüresedett helyre Király Levente Kossuth-díjas színészt választották.
  • július 31. - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban szólította fel Iránt, hogy függessze fel az urándúsítást, ellenkező esetben szankciókkal kell szembenéznie. Irán elutasította a határozatot és megkezdte az urándúsítást.
  • augusztus 1. - Danks Emese lett a kormány szóvivője.
  • augusztus 1. – Kubában, a több mint négy évtizede hatalmon lévő Fidel Castro Rúz elnök - egészségügyi panaszaira hivatkozva - öccsét, Raúl Castrót bízta meg az ország kormányzásával.
  • augusztus 3. - A Fővárosi Főügyészség benyújtotta a Baumag-ügy vádiratát a Fővárosi Bíróságra. Balázs Lászlót és 11 társát különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezeléssel, csődbűntett és egyéb bűncselekmények elkövetésével vádolják.
  • augusztus 5. - Megbukott a doppingvizsgálaton az amerikai Floyd Landis, a Tour de France országúti kerékpáros körverseny idei győztese, akit - a viadal történetében először - megfosztottak címétől.
  • augusztus 8. - A Hajógyári szigeten megrendezték a 14. Szigetet, Európa legnagyobb kulturális fesztiválját.
  • augusztus 10. - Nagy-Britanniában tíz, Amerikába tartó utasszállító repülőgép egyidejű felrobbantásának tervét hiúsították meg. Az üggyel kapcsolatban 21 pakisztáni, illetve dél-ázsiai származású brit állampolgárt vettek őrizetbe. Az akció után a legmagasabb szintre emelték a terrorveszély elleni készültség szintjét, így óriási késések alakultak ki a légi közlekedésben.
  • augusztus 12. - Günter Grass Nobel-díjas német író beismerte, hogy 17 évesen, a második világháború végén, tagja volt a náci párt fegyveres alakulatának, a hírhedt Waffen SS-nek.
  • augusztus 14. - Az első HIV-fertőzés észlelésének 25. évfordulóján Torontóban rendezték meg minden idők legnagyobb AIDS-tanácskozását.
  • augusztus 19. - A szegedi 35. síkvízi kajak-kenu világbajnokságon minden idők legjobb vb-eredményét érték el a magyar versenyzők, összesen 12 arany-, 2 ezüst- és 4 bronzérmet szerezve.
  • augusztus 20. - Öt halálos áldozatot is követelő, Magyarországon szokatlan erejű szélvihar és felhőszakadás szakította félbe a nemzeti ünnepet záró esti tűzijátékot. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy döntött, hogy vihar-ügyben nem lesz politikai felelősségre vonás.
  • augusztus 24. - A Nemzetközi Csillagászati Unió "megfosztotta" bolygó besorolásától a Plútót, amely ezután csak törpebolygó, így Naprendszerünkben nyolc bolygó maradt.
  • augusztus 25. - Malina Hedvig ismeretlen tettes ellen tett feljelentésében azt állította, hogy a szlovákiai Nyitrán megverték - állítása szerint azért, mert magyarul beszélt az utcán. Az incidens miatt feszültté vált a magyar-szlovák viszony. A szlovák rendőrség vizsgálata azonban megállapította, hogy a lányt nem verték meg, és eljárást indítottak ellene a hatóságok megtévesztése miatt.
  • augusztus 29. - Az OTP Bank megvette a Montenegrói Kereskedelmi Bank 100 százalékos részvénycsomagját. Az OTP Bank 2006 folyamán öt bankot vásárolt Ukrajnában, Oroszországban és Szerbiában.
  • augusztus 31. - A kormány elfogadta a konvergenciaprogramot, amelyben nem szerepel az euro bevezetésének céldátuma. Az ország öt éves makrogazdasági pályáját és a tervezett reformok részleteit is tartalmazó dokumentumot megküldték az Európai Bizottságnak, amely el is fogadta azt.
  • szeptember 1. - Az ÁFA 15 százalékos kulcsa 20 százalékra változott.
  • szeptember 1. - Életének 96. évében elhunyt Faludy György Kossuth-díjas költő, műfordító, író, a magyar irodalom doyenje.
  • szeptember 5. - Megalakult a Nemzeti Fejlesztési Tanács, a kormány külső stratégiai, társadalmi tanácsadó testülete.
  • szeptember 6. - George W. Bush amerikai elnök az első erről szóló hírek után egy évvel elismerte, hogy valóban léteznek a CIA titkos, külföldi vallató börtönei.
  • szeptember 7. - Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. újraindította a Malév privatizációját.
  • szeptember 7. - Tony Blair munkáspárti brit kormányfő bejelentette, hogy egy éven belül lemond tisztségéről.
  • szeptember 8. - A Parlamentben megtartották a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának éves csúcstalálkozóját.
  • szeptember 8. - Az ENSZ-közgyűlés elfogadta a terrorizmus elleni harc stratégiájáról szóló határozatot.
  • szeptember 9. - Németországba látogatott XVI. Benedek pápa. A katolikus egyházfő regensburgi beszéde nagy botrányt kavart a muzulmán világban, mert abban idézte egy XIV. századi bizánci császár elítélő szavait Mohamed prófétáról.
  • szeptember 10. - Bejelentette visszavonulását Michael Schumacher, a Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság történetének legeredményesebb, hétszeres világbajnok versenyzője.
  • szeptember 11. - Helsinkiben rendezték meg az Európai Unió és az ASEAN tíz tagja, valamint Kína, Japán és Dél-Korea csúcstalálkozóját.
  • szeptember 12. - New Yorkban megkezdődött az ENSZ-Közgyűlés 61. ülésszaka, amelynek elnöke 37 év után először egydiplomatanő; a bahreini Sejka Haja Rasíd al-Kalifa lett.
  • szeptember 13. - Afganisztánba látogatott Szekeres Imre honvédelmi miniszter, hogy a magyar honvédség nevében a helyszínen vegye át a Baglán tartományban működő újjáépítési csoport vezetését.
  • szeptember 14. - Ven Csia-pao kínai miniszterelnök Berlinben tárgyalt.
  • szeptember 15. - Havannában 56 állam- és kormányfő részvételével rendezték meg az el nem kötelezettek mozgalmának csúcstalálkozóját.
  • szeptember 17. - A budapesti Szent István-bazilika előtti boldoggá avatták Salkaházi Sára szociális testvért. Hasonló eseményre majdnem ezer éve nem került sor magyar földön.
  • szeptember 17. - Svédországban az ellenzéki jobbközép koalíció nyerte meg a parlamenti választásokat.
  • szeptember 17. - Nyilvánosságra kerültek Gyurcsány Ferenc nyáron, Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt zárt körben elmondott beszédének részletei. A kormányfő a beszédben - helyenként durva szavakkal - a szocialista frakciót akarta rádöbbenteni a változtatások szükségességére. A miniszterelnök leszögezte: véget akar vetni a sokéves politikai hazudozásnak. Az először nyilvánosságra került, egy percesre összevágott részletben Gyurcsány önkritikusan beismerte: a kormány végighazudta az elmúlt másfél-két évet, és négy évig semmit nem csinált. Még ugyanaznap este a kormányfő lemondását követelő tüntetéssorozat kezdődött a Kossuth téren és több városban.
  • szeptember 18. - Sólyom László köztársasági elnök úgy foglalt állást: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök balatonőszödi beszédével "morális válságot" okozott az országban.
  • szeptember 18. - A Kossuth téri tüntetők egy csoportja a Magyar Televízió élő adásában akarta felolvasni petíciójukat. Amikor ezt elutasították, rátámadtak az épületet védő rendőrökre, majd behatoltak az épületbe, ahol megrongálták a berendezéseket. A következő napokban a tüntetők néhány csoportja a város több pontján garázdálkodott.
  • szeptember 19. - Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az október 1-jei önkormányzati választást népszavazásnak, a kialakult helyzet alkotmányos megoldásának nevezte. Orbán a Fidesz győzelme esetére egy korlátozott mandátumú szakértői kormány létrehozását szorgalmazta.
  • szeptember 22. - Franciaországba látogatott Vlagyimir Putyin orosz államfő. Az út során tízmilliárd dollár értékű gazdasági megállapodásokat írtak alá.
  • szeptember 24. - Svájcban népszavazás erősítette meg a menedékkérők és a bevándorlók bejutását szigorító törvények életbe lépését.
  • szeptember 25. -A Kossuth-téri demonstrálók petíciójukban alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását követelték.
  • szeptember 26. - Japánban lemondott Koidzumi Dzsunicsiro kormányfő, utóda Abe Sindzó, a Liberális Demokrata Párt elnöke lett.
  • szeptember 26. - Az Európai Bizottság javasolta, hogy Románia és Bulgária 2007. január 1-jétől az Európai Unió tagja legyen.
  • szeptember 28. - Bukarestben 60 ország képviselője, közöttük 32 állam- és kormányfő vett részt a frankofón országok 11. csúcstalálkozóján.
  • szeptember 27. - A grúz hatóságok őrizetbe vettek négy orosz felderítő tisztet. Az ezt követő kölcsönös szankciók miatt elmérgesedett az orosz-grúz viszony.
  • szeptember 28-29. - Mihail Fradkov orosz miniszterelnök személyében 15 év után először járt orosz kormányfő Kubában.
  • szeptember 30. - Budapesten elhunyt Sütő András Kossuth-díjas erdélyi író.
  • október 1. - Az ellenzék elsöprő sikerét hozta a települési és kisebbségi önkormányzati választás. Minden addiginál magasabb, 53,12 százalékos részvétel mellett a 23 megyei jogú város közül 16-ban lett ellenzéki polgármester, a Heves megyei kivételével minden megyei közgyűlésben Fidesz-többség alakult ki. A települések 86,99 százalékában független vagy parlamenti pártokon kívüli egyéb szervezetek jelöltje győzött. A pártlistára leadott szavazatokból a Fidesz 52, MSZP 35 százalékot kapott. Budapesten a főpolgármesteri posztot - sorozatban ötödször - Demszky Gábor, az SZDSZ-MSZP közös jelöltje nyerte el. Az urnák lezárását követően mondott beszédében Sólyom László államfő leszögezte: helyre kell állítani a demokrácia iránt a miniszterelnök magatartása miatt megrendült bizalmat, .erre az Országgyűlésnek van lehetősége.
  • október 1. - Ausztriában az 1999 óta ellenzékben levő Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) győzött a parlamenti választáson.
  • október 2. - Az amerikai Andrew Fire és Craig Mello kapta az orvosi, az amerikai John Mather és George Smoot a fizikai, az amerikai Roger Kornberg a kémiai, az amerikai Edmund Phelps a közgazdasági, a török Orhan Pamuk az irodalmi Nobel-díjat. A Nobel-békedíjat Muhammad Junusz bangladesi közgazdásznak ítélték.
  • október 5. - Az Európai Bíróság szerint a gépkocsik regisztrációs adója nem összeegyeztethető az európai uniós jogszabályokkal, s mintegy nyolcmilliárd forint kártérítésre kötelezte a magyar államot.
  • október 6. - Az országban 52 helyszínen félpályás útlezárással demonstráltak a gazdák a készülő földtörvény módosítása ellen és a várható gazdasági megszorítások miatt.
  • október 6. - A Szegedi Ítélőtábla összesen 64 év fegyházbüntetést szabott ki jogerős ítéletében a "kecskeméti maffiaper" néven elhíresült ügy vádlottaira.
  • október 6. - Az Európai Unió és az Egyesült Államok megállapodott abban, hogy megosztják egymással a légi utasok azon adatait, amelyek szükségesek a terrorizmus elleni ellenőrzésekhez.
  • október 6. - Az Országgyűlés rendkívüli ülése, név szerinti szavazáson 207 igen szavazattal 165 ellenében bizalmat szavazott Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek. A kormányfő a szavazás előtt bocsánatot kért az ország helyzetével való szembenézés hiánya és balatonőszödi beszédének nyers és indulatos szavai miatt.
  • október 6. - Mintegy nyolcvanezres tömeg gyűlt össze a budapesti Kossuth téren a kormányfő lemondását követelő Fidesz nagygyűlésen, amelyen Orbán Viktor pártelnök meghirdette az Igen, Magyarország chartát. A Fidesz október 19-ig minden nap nagygyűlést tartott a Kossuth téren,
  • október 7. A Fidesz rendezvényén Áder János, az Országgyűlés alelnöke bejelentette: büntetőeljárást kezdeményeznek a kormányfő ellen, mert megvalósította a közérdekű adattal való visszaélés büntető törvénykönyvi tényállását.
  • október 7. - Moszkvában megölték az orosz vezetés csecsenföldi politikáját bíráló Anna Politkovszkaja újságírónőt.
  • október 8. - Abe Sindzo személyében öt év óta először látogatott japán kormányfő Kínába.
  • Október 9. - A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja úgy döntött, hogy a jövőben "a politikában nem kívánatosnak tartott" Gyurcsány Ferenc minden előre bejelentett felszólalásánál kivonulnak az Országgyűlés üléséről.
  • október 9. - Észak-Korea földalatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre. A robbantás miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa 14-én szankciókat rendelt el Phenjan ellen.
  • október 9. - Az Országgyűlés a katonai főügyészt, Kovács Tamást választotta hat évre legfőbb ügyésszé.
  • október 10. - A visegrádi együttműködés megalakulásának 15. évfordulóján Visegrádon találkozott a magyar, a cseh, a lengyel és szlovák kormányfő.
  • október 10. - Németországba látogatott Vlagyimir Putyin orosz elnök.
  • október 11. - Az iraki parlament elfogadta az ország szövetségi állammá válásáról rendelkező törvényt.
  • október 13. - Az ENSZ-közgyűlés Ban Ki Mun dél-koreai külügyminisztert választotta meg a világszervezet következő főtitkárának a leköszönő Kofi Annan utódaként.
  • október 15. - A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán helybeli romák brutális kegyetlenséggel halálra vertek egy tiszavasvári tanárt, aki autójával elsodort egy 11 éves kislányt.
  • október 17. - A paksi atomerőműben megkezdődött a 2003. április 10-én történt üzemzavar során megsérült fűtőelemek eltávolítása.
  • október 20. - A finnországi Lahtiban tartottak nem hivatalos csúcstalálkozó-sorozatot az európai uniós országok állam- és kormányfői.
  • október 21. - Az MSZP kongresszusán Hiller István pártelnök az MSZP kiállását hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc kormányfő mellett.
  • október 23. - Budapesten a demonstrálóktól megtisztított Kossuth téren az 1956-os forradalom 50. alkalmából tartott központi megemlékezésen 47 ország képviselői voltak jelen, köztük 18 államfő és 2 kormányfő. A Műegyetem épületénél felavatták az ,56-os szervezetek képviselőinek javaslatára emelt emlékművet, majd este a Felvonulási téren – amelyet ettől kezdve Ötvenhatosok terének neveznek - a forradalom és szabadságharc központi emlékművét.
  • október 23. - A Kossuth térről hajnalban kiszorított demonstrálók és a hozzájuk csatlakozó tüntetők a nap folyamán több összetűzést provokáltak a rendőrökkel. Néhányan a Városháza parkban beindítottak egy ott kiállított tankot is. A rendfenntartó erők vízágyúkkal, valamint könnygáz és gumilövedékek bevetésével próbálták feloszlatni a tömeget. A zavargások során 167 tüntető és rendőr sérült meg.
  • október 23. - A Fidesz és a KDNP az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a budapesti Astoriánál rendezett nagygyűlésén Orbán Viktor pártelnök bejelentette, hogy a párt ügydöntő népszavazásokat javasol a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és a demokratikus garanciák kérdésében.
  • október 24. - Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament néppárti frakciójának ülésén nagy visszhangot kiváltó beszédben sürgette, hogy az Európai Unió ne nyújtson segédkezet semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak.
  • október 25. - Jacques Chirac francia államfő Kínában tett látogatást.
  • október 25. - A kormány elfogadta a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet (Új Magyarország Fejlesztési Terv), amelynek keretében 2007 és 2013 között 6.943 milliárd forint európai uniós és magyar fejlesztési forrással rendelkezik majd pályázatokon keresztül.
  • október 28-29. - Szerbiában népszavazáson elfogadták az ország (1903 után első) alkotmányát.
  • október 29. - Brazíliában újraválasztották a hivatalban lévő Luiz Inácio Lula Da Silva államfőt.
  • október 29. - Bulgáriában a hivatalban lévő szocialista Georgi Parvanov nyerte meg az elnökválasztást.
  • november 1. - Bécsben megalakult a 156 ország 166 millió munkavállalóját tömörítő Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség.
  • november 4. - Országszerte ünnepségeken emlékeztek meg az 1956-os forradalom leverésének 50. évfordulójáról.
  • november 5. - Nicaraguában Daniel Ortega egykori sandinista gerillavezér, volt államfő nyerte az elnökválasztást.
  • november 5. - Bagdadban halálra ítélték Szaddám Huszein volt iraki diktátort az ellene indult első perben, amely a dudzsaili mészárlás ügyét volt hivatva tisztázni.
  • november 6. - Sólyom László köztársasági elnök bemutatkozó látogatást tett XVI. Benedek pápánál.
  • november 7. - Törvényhozási választásokat tartottak az Egyesült Államokban, amely után a republikánusok a kongresszus alsó- és felsőházában is elveszítették többségüket. A választás másnapján lemondott hivataláról Donald Rumsfeld védelmi miniszter, utóda Bob Gates a CIA igazgatója lett.
  • november 7. - Vietnam lett a Kereskedelmi Világszervezet 150. tagja.
  • november 8. - Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya benyújtotta nyugdíjazási kérelmét, amelyet a miniszterelnök kérésére Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter nem írt alá.
  • november 9. - A hongkongi Margaret Chan lett az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója.
  • november 13. - Hivatalosan is Pécs lett Európa kulturális fővárosa 2010-ben, Essennel és Isztambullal együtt.
  • november 15. - A kormány döntése alapján 2007-ben négy százalékkal emelik a nyugdíjakat.
  • november 15. - Száznál is több Baranya megyei roma érkezett Svédországba a jobb élet és munkalehetőségek reményében. Miután uniós állampolgárként nem kapták meg a menedékjogot, később sokan közülük hazatértek.
  • november 16. - Budapesten a második magyar-román együttes kormányülés alkalmával tíz kétoldalú együttműködési megállapodást írtak alá.
  • november 17. - Elhunyt Puskás Ferenc, minden idők legnagyobb és legismertebb magyar labdarúgója. Temetése napját, december 9-ét a kormány nemzeti gyásznappá nyilvánította.
  • november 17. - A kormány benyújtotta a Parlamentnek az éles vitákat kiváltó kórházfejlesztési törvényt, amely 12 ezer kórházi ágy megszüntetését vagy átalakítását írja elő.
  • november 18. - Vietnamban az Ázsiai-Csendes-Óceáni Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján jelen volt George W. Bush amerikai, Vlagymir Putyin orosz, Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök és Abe Sindzo japán kormányfő is.
  • november 20. - Az Országgyűlés elfogadta a gyógyszerellátásról szóló törvényt, amely egyes vény nélkül kapható készítmények gyógyszertáron kívüli forgalmazását is lehetővé teszi.
  • november 20. - Az Országos Választási Bizottság a Fidesz és a KDNP hét népszavazási kezdeményezése közül csak hármat hitelesített.
  • november 21-25. - A gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt Indiában, majd Pakisztánban Hu Csin-tao kínai elnök.
  • november 21. - Libanonban meggyilkolták a Szíria-ellenes Pierre Dzsemájel minisztert. A merénylet nyomán a közel-keleti országban kormányválság alakult ki.
  • november 22. - Hollandiában Jan-Peter Balkenende kormányfő kereszténydemokrata pártja nyerte a parlamenti választásokat.
  • november 24. - Az Európai Unió és Oroszország helsinki csúcstalálkozóján Lengyelország vétója miatt nem kezdődhettek meg a tárgyalások egy új partnerségi megállapodásról.
  • november 24. - Londonban radióaktív anyaggal megmérgezték Alekszandr Litvinyenko volt orosz titkosszolgálati tisztet. Akárcsak az októberi Politkovszkaja-gyilkosságot, ezt is az orosz hatalmi harcokkal hozták összefüggésbe.
  • november 25. - A Fidesz Győrben tartott rendkívüli kongresszusán létrehozták az Önkormányzati Képviselők Fórumát.
  • november 27. - Az Országgyűlés elfogadta a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt, amely a korai nyugdíjazás feltételeinek módosítását, korhatár alatti kereső tevékenység esetén a nyugdíjfolyósítási szabályok változását és a nyugdíjszámítási szabályok módosítását tartalmazza.
  • november 27. - Hágában megkezdődött a háborús bűnökkel vádolt szerb ultranacionalista, Vojislav Seselj pere.
  • november 28. - Rigában rendezték a NATO csúcsértekezletét, amelyen részt vett George W. Bush amerikai elnök is. A találkozón döntés született az északatlanti katonai tömb bővítési folyamatának továbbviteléről.
  • november 28. - Törökországba látogatott XVI. Benedek pápa, aki a katolikus egyház fejeként először utazott muzulmán többségű országba.
  • november 29. - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy évvel meghosszabbította az iraki nemzetközi erők mandátumát.
  • december 1. - A kormány balatonőszödi ülésén úgy döntött, hogy a Nyugati pályaudvar környékén épül fel a kormányzati negyed.
  • december 1. - A Szépművészeti Múzeumban megnyílt a Van Gogh Budapesten című kiállítás. Magyarországon még soha nem rendeztek hasonló volumenű tárlatot.
  • december 3. - Felbomlott a román kormánykoalíció, így az ország 2007. január 1-jei EU-csatlakozása után előrehozott választásokat tartanak.
  • december 5. - Az Országgyűlés elfogadta a 2007. évi költségvetés főösszegeit, a tervezett hiány 1.656. milliárd forint.
  • december 5.- Az Európai Unióban megállapodás született, hogy a 2004-ben felvett tíz tagállamra, köztük Magyarországra az eredetileg tervezetthez közeli időpontban, vagyis 2007 végétől kiterjesztik a lényegében belső határok nélküli, de szigorúbb külső határellenőrzésekkel működő schengeni övezetet.
  • december 5. - A hadsereg előre bejelentett puccsot hajtott végre a Fidzsi-szigeteken.
  • december 6. - Az Irak-politika ügyében az amerikai elnöknek javaslatot tevő kétpárti bizottság javasolta, hogy az amerikai csapatokat 2008 végéig vonják ki Irakból, valamint azt, hogy az Egyesült Államok kezdjen közvetlen tárgyalásokat Iránnal és Szíriával.
  • december 7. - Beiktatták tisztségébe a NATO új európai főparancsnokát, Bantz Craddock amerikai tábornokot.
  • december 8. - Törökbálinton felfüggesztették a M.E.G.A. Trade cégcsoport négy raktárának működését, mert a szakhatósági ellenőrzés kiderítette, hogy nagy mennyiségű árut meghamisított szavatossági adatokkal továbbították az üzletekbe. Az összehangolt nyomozás más helyszíneken is további visszaélésekre derített fényt.
  • december 9. - Az amerikai szenátus jóváhagyta a képviselőház által már megszavazott, a Vietnamhoz fűződő kapcsolatok normalizálásáról szóló törvényt.
  • december 9. - Eltemették Puskás Ferencet.
  • december 10. - Stockholmban átadták a szakmai, Oslóban a Nobel-békedíjakat.
  • december 10. - Meghalt Augusto Pinochet volt chilei diktátor.
  • december 11. - Az Országgyűlés döntése értelmében 2007. február 15-től a háziorvos és szakorvos felkeresésekor vizitdíjat, a kórházi tartózkodás idejére napidíjat kell fizetnie a betegnek, amely alkalmanként 300 forint lesz. Az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvény elfogadásával megalakulhat az Egészségbiztosítási Felügyelet, amely egyfajta egészségügyi fogyasztóvédelmi szervezet lesz. Módosítottak egyes szociális tárgyú törvényeket is, így a jövőben csak azok kaphatnak segélyt, akik részt vesznek az önkormányzatok által szervezett közmunkában. 2007-ben emelkedik a családi pótlék havi összege is.
  • december 11. - Az Európai Unió külügyminiszterei a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások részleges felfüggesztését javasolták az állam- és kormányfőknek.
  • december 12. - Ehud Olmert izraeli kormányfő németországi látogatásán nem cáfolta, hogy országa atomfegyverrel rendelkezik.
  • december 12. - A 12 éve húzódó bírósági eljárás végén bűnösnek találták Etiópia népirtással vádolt egykori diktátorát, Mengisztu Hailé Mariamot.
  • december 13. - XVI. Benedek pápa a Vatikánvárosban fogadta Ehud Olmert izraeli kormányfőt, aki izraeli látogatásra hívta meg a katolikus egyházfőt.
  • December 18. - Név szerinti szavazással fogadta el az Országgyűlés a kórházátalakítási törvényt, amely négy szintet határoz meg az egészségügyi ellátórendszerben: a kiemelt kórházakat, a területi kórházakat, a területi egészségügyi központokat, valamint az alapellátást, vagyis a háziorvost. A 201 igen, 167 nem szavazattal, öt tartózkodással elfogadott jogszabály meghatározza az aktív kórházi ágyak és a krónikus ágyak számát.
LangArt címoldal